IMG_5376_nyito

Tudományos ülés a magyar Alaptörvényről

2015. november 26-án „A történeti Alkotmánytól az Alaptörvényig” címmel szerveztek tudományos ülést a SZAB Székházban. A konferencián Trócsányi László igazságügyi miniszter is előadást tartott.

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, az Igazságügyi Minisztérium, valamint az MTA SZAB Jogtudományi Szakbizottsága szervezésében 2015. november 26-án tudományos ülést szerveztek a SZAB Székházban.

 

Kép a szegedi jogtudományi kar munkájáról


Az Alaptörvény közelgő 5. évfordulójára készülődés jegyében a szegedi egyetem jogi karát teljes szakmai keresztmetszetben tekintette át a konferencia. A kar minden tanszékéről egy-egy előadó mutatta be, hogy az egyes tanszékek által képviselt szűkebb szakmai terület mi módon viszonyul az új magyar alkotmányhoz – fogalmazott Balogh Elemér, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar tudományos ügyekkel megbízott dékánhelyettese.


IMG_5322_masolat


Hozzátette: a tudományos tanácskozás perspektívája az új Alaptörvény közelgő 5. évfordulója, mely 2016. áprilisán esedékes. Addigra a kar munkatársai egy vaskos tanulmánykötetet készítenek el, konferencia kapcsán elmondta: ami az alaptörvényben nincs benne az nincs a társadalomban, hisz nincs olyan területe az életnek, amit az Alaptörvény ne hatna át. A tanulmányokban próbálnak egy hiteles képet adni az elmúlt 5 év keresztmetszetéről, 2016. tavaszára pedig még inkább kidolgozott álláspontok alakulnak ki a témában.


Nehéz feladatott vállal a kar


Martinek Tamás, a Szegedi Tudományegyetem közkapcsolati rektorhelyettese kiemelte: az Alaptörvényről szóló konferencián a szakma kapcsolódási pontjait kell megkeresni.

IMG_5333_masolat

Egy működő alkotmányt, mely már manifesztálódott bírói döntésekben, törvényhozásban, menetközben elemezni, későbbi hatásait felmérni nehéz feladat. „Ez egy nagyon szép, nemes és nehéz kihívás, büszke vagyok arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara teheti meg ezt az elemzést. Remélem, ez majd jó hírét viszi az egyetemünknek” – fogalmazott.


Múlt, jelen és jövő kapcsolata


A tudományos ülésen Az Alaptörvény első öt éve címmel tartott előadást Trócsányi László igazságügyi miniszter. A konferencia témája különösen érzékeny, hiszen az Alaptörvény elfogadásának közelgő 5. évfordulója alkalmából kíván egyfajta mérleget felállítani.

IMG_5362_masolat

Az alkotmány, mint az ország legfontosabb törvénye, identitásképző funkcióval is rendelkezik, egyfajta kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között – fogalmazott. Az igazságügyi miniszter előadásban arra kereste a választ, hogy az alkotmányozó, hogyan kívánta rögzíteni azokat a viszonyítási pontokat, melyek az alkotmányos múltunk, jelenünk és jövőnk közötti eligazodást segítik.

 IMG_5345_masolat

Az Alaptörvény feladatai közé tartozik a múltunkhoz való viszony meghatározása, számvetés alkotmányos örökségünkről. A jelenre tekintve az Alaptörvény egyes alkotmányos értékeket rögzít, mint például a munka, a család, a házasság, a vallás, a gazdaság. Az Alaptörvény az emberi méltóságból indul ki, ami az emberi lét alapja. Az egyén szabadsága azonban csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, ezért is tulajdonít jelentőséget a közösségnek az Alaptörvény – fogalmazott előadásában.

 IMG_5377_masolat

A múlthoz és a jelenhez való viszonyunk meghatározza a jövőnket is. A jövőt illetően az alaptörvény egyszerre ad keretet és konkrétumokat. A keret a remény, melyet így fogalmaz meg: „bízunk a közösen kialakított jövőben, a fiatal nemzedék elhivatottságában, hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelki erejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot” – idézte. „Az Alaptörvény élő keret, mely kifejezi a nemzet akaratát, melyben élni szeretne, illetve amelyet érvényesíteni szeretne. A múlt értékeinek megbecsülése, a jelen értékeinek tiszteletben tartása és a jövő iránti elkötelezettség mellett beszélhetünk csak arról, hogy az Alaptörvény be tudja tölteni rendeltetését” – hangsúlyozta.


SZTEinfo

Fotók: Patyi Zsófia

Hírek RSS

Hírek

Események

Rendezvénynaptár *