IMG_1589

Emlékülés Besenyei Lajos születésének 80. évfordulója tiszteletére

2017. június 16-án zsúfolásig megtöltött kari tanácsteremben emlékezett a jogászprofesszió Besenyei Lajos Professzorra, a Polgári Jogi és Polgári Eljárási Jog Tanszék korábbi tanszékvezetőjére, karunk egykori dékánjára a Civilisztikai Tudományok Intézete által szervezett tudományos emlékülés keretében. Professzor Úr születésének 80. évfordulója adott alkalmat az emlékülés megtartására, amelynek keretében a kar jelenlévő professzorai, tanszékvezetői, Besenyei Lajos egykori kollegái, tanítványai, barátai, a „vízilabdások“ emlékeztek meg személyéről, személyiségéről, tudományos munkásságáról, s elevenítették fel a közös emlékeket.

A tudományos ülést nyitó köszöntőjében Balogh Elemér professzor úr, karunk dékánja kiemelte Besenyei Lajos „élményszámba menő“ előadásait, illetve a megemlékezett határozottságát, erélyességét és kollegialitását.


IMG_1598


Harmathy Attila professzor úr előadása nyitotta a tudományos előadók sorát, aki a szegedi polgári jogi tanszék közreműködését vázolta az 1959-es Polgári Törvénykönyv előkészítése kapcsán. Besenyei Lajos professzor urat konferencián ismerte meg, mint az Országos Diákköri dolgozatának opponensét (másik opponense a közelmúltban elhunyt Molnár Imre professzor volt). Előadásában az 1959-ben elfogadott Polgári Törvénykönyv megtalált és feldolgozása alatt álló előkészítő anyaga kapcsán nyújtott egy hosszabb átekkintést. Megemlítette többek között azt is, hogy a kodifikációs bizottság tagjai is titkosak voltak, s a bizottságban az eddigi tudásunkat kiegészítendő, részt vett Nizsalovszky, Eörsi, valamint Réczi László szegedi ügyvéd, aki az ági öröklés jogintézményét védte meg, illetve Pólay Elemér, akkori rektorhelyettes, mint a tulajdonjogi dogmatikában jártas bíró. Harmathy szerint a múlttal foglalkozás kiemelkedő jelentőségű a gondolkodásmódbeli változások megértésében, illetve az előre nézés szempontjából is segítséget nyújt.

Izsák Péter, a tanszék korábbi megbízott óraadója, az intézeti záróvizsgákban közreműködő ügyvéd kollega professzor úrral kapcsolatos személyes élményeiről számolt be attól kezdve, hogy 1966-ban gyakorlatias gondolkodású szemináriumvezetőként megismerhette. Arról a Besenyei Lajosról emlékezett, aki segítette, támogatta nem csak a jelenlegi, hanem a volt hallgatóit, akik közül sokakat önzetlen barátságába fogadott. Személyes emlékei során természetesen kitért professzor úr vízilabdához, s különösen a vízilabda csapathoz fűződő élményeire, és elköteleződésére. Az oktatási tevékenység mellett a személyes, baráti jellegű kapcsolatokat emelte ki; azt, mennyi segítséget kaptak a professzortól magánéletükben is, amelyet professzor úr 60. születésnapja alkalmából a korábbi „vízilabdásokkal“ közösen a PTK-339 rendszámmal háláltak meg.


IMG_1584


Szabó Imre professzor Besenyei Lajos didaktikus oktatási módszerét, 3 fős "kisdiákkörét", s azt emelte ki személyes emlékként, hogy polgári jogi vizsgázásakor az ő évfolyama volt az a "próbaévfolyam", amelynél először alkalmaztak írásbeli vizsgát. Szabó Imre előadásában a jogászképzési rendszerekről és módszerekről festett rövid tablót.

Egykori hallgatói, majd tanszéki kollegái közül Farkas Csaba, egyetemi docens előadását professzor úrnál tett társasági jogi szigorlati vizsgatémájából, az üzletrészből tartotta. Farkas Csaba elmondta, hogy Besenyei Lajos volt az, aki tanszéki jövőjét megalapozta azzal, hogy felvette oda, s előadástartást bízott rá. Az üzletrész vonatkozásában megjegyezte, hogy a Ptk. hatálybalépéséig töretlen volt az az elv, miszerint egy tagnak egy üzletrésze lehet, illetve kitért az üzletrész-törzsbetét kapcsolatára is.


IMG_1581


A tudományos emlékülés utolsó előadójaként az Intézet vezetője, Görög Márta professzorasszony tartott öröklési jogi témájú előadást - professzor úr egyik öröklési jogi tematikájú tanulmánya címére való reflexióként - "Maradtak vitatható kérdések az öröklési jogban?" címmel. Intézetvezetőasszony Besenyei Lajos öröklési jogi javaslatai kapcsán vizsgálta elsősorban a kötelesrész és az élettársakra vonatkozó szabályozás alakulását, professzor úr által felvetett javaslatok jelenlegi indokolhatóságát. Míg az élettársak öröklési jogi jogállására vonatkozó javaslat nem nyert elfogadást, addig a kötelesrészt, mint a tulajdonnal való rendelkezés korlátját ugyan nem vezették ki a jogból, de mértékének csökkentése egyéni indítványra megtörtént. Görög Márta mindezek alapján a professzor úr tudományos munkássága kodifikációban megjelenő eredményeit "50%-os sikerként" értékelte.


Az emlékülés a kari Tanácsterem előtt elhelyezett fényképnél intézetvezető asszony által tartott személyes hangvételű emlékezéssel és mécsesgyújtással zárult, amely után a jelenlevők állófogadáson vettek részt.

 

Schultz Márton

Hírek RSS

Hírek

Események

Rendezvénynaptár *