cvr_25857874

Nagy sikerű konferencia az új polgári peres eljárás gyakorlati tapasztalatairól

2019. január 16-án a Magyar Jogászegylet Csongrád Megyei Szervezete, a Szegedi Törvényszék, az SZTE ÁJTK Civilisztikai Tudományok Intézete, valamint az MTA SZAB Gazdasági Jogi Munkabizottsága az egy éve hatályba lépett új polgári perrendtartás első gyakorlati tapasztalatainak összegzésére szolgáló szakmai délutánt szervezett. A rendezvényen résztvevő mintegy kétszáz kollega valamennyi jogász hivatásrendet képviselte.

DSC03912

A rendezvényt Dr. Görög Márta intézetvezető asszony, a MJE Csongrád Megyei Szervezetének elnöke nyitotta meg. Professzor Asszony köszöntőjében kiemelte a Szervezet alapvető célkitűzését, miszerint támogassa az egyes jogász hivatásrendek szakmai együttműködését, közösség kialakítását. Hangsúlyozta továbbá a Pp. joggyakorlatával foglalkozó szakmai események jelentőségét, amelyben fontos, hogy részt vegyenek a bírói kar képviselői is, tekintve, hogy a peres eljárások tapasztalatai jelenleg a törvényszékek és a járásbíróságok előtt csapódnak le. Köszöntőjében kitért arra is, hogy a perrendek mindig a magánjog emberképéhez igazodnak.

DSC03917

Dr. Tárkány-Szűcs Babett, a Szegedi Törvényszék elnöke köszöntőjében ismertette, hogy a bírói kar hogyan készült fel az új polgári perrendtartás hatálybalépésére. Ismertette az Országos Bírósági Hivatal ezzel, valamint a kezdeti gyakorlati tapasztalatok elemzésével kapcsolatos tevékenységeit. Megnyitójában kitért arra, hogy az idei évben az OBH keretén belül benchbook (határozati minták tára) készül a bírák számára, ezzel is megkönnyítve a munkájukat. Elnök Asszony előadása végén statisztikai adatokon keresztül mutatta be az első év ügyforgalmát.

DSC03918

Dr. Szabó Imre Professzor Úr, a Polgári Perjogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság elnöke Az új Pp. dilemmái: kérdések és álkérdések címmel tartotta meg a szakmai délután első előadását. Professzor Úr először felvázolta azokat az indokokat, amelyek szükségessé tették az új polgári perrendtartás megalkotását. Előadta, hogy a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja már 2013-ban szükségesnek gondolta a keresetlevél tartalmi követelményeinek újragondolását, amelyet a jogalkotó meg is valósított. A keresetlevél tartalmi követelményeinek Pp.-beli listája sorvezetőként szolgál az ügyvédek számára. A Pp. rendelkezéseit az Alaptörvény által említett józan észnek megfelelően kell értelmezni. Az előadás kiemelt továbbá néhány érdekesnek mondható gyakorlati esetet, amikor a bíróság visszautasította a keresetlevelet, valamint kitért az anyagi pervezetés lényegére. Professzor Úr kifejezte azon álláspontját, miszerint az alapelvek között megfogalmazott bírósági közrehatási tevékenység az anyagi pervezetéssel egyezik meg.

DSC03928

Dr. Komáromi Zoltán, a Szegedi Törvényszék tanácselnöke A polgári per létszakai – a perfelvétel című előadásában az elsőfokú eljárás perfelvételi szakát mutatta be, amely során végigvezette a plénumot a perindítástól egészen a perfelvétel lezárásáig, amely a Pp. egyik legjelentősebb nóvumának számító osztott perszerkezet sajátossága. Szabó Imrétől eltérő felfogást képviselve tanácselnök úr elválasztotta egymástól a bíróság közrehatási tevékenységét és az anyagi pervezetést. Az előadás a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása, valamint a Kúrián belül működő, a Pp. jogértelmezését elősegítő konzultációs testület állásfoglalásain keresztül mutatta be a perfelvétel sajátosságait. Rámutatott azon neuralgikus pontokra, amelyek a keresetlevél visszautasításával kapcsolatosak, valamint kitért az egyes perfelvételi nyilatkozatok/iratok jellemzőire, külön figyelmet fordítva közülük az alperes írásbeli ellenkérelmére és annak visszautasítására.

DSC03948

Dr. Vida-Sós Tünde, a Szegedi Járásbíróság elnöke Az új Pp. bírói szemmel című előadásában egyes bizonyítási kérdéseket tárgyalt, azon belül is különösen nagy figyelmet szentelt a szakértői bizonyításnak, tekintve, hogy a Pp.-nek a bizonyítási eljárással kapcsolatos legtöbb újítása a szakértői bizonyítást érte. A kódex ugyanis intézményesítette a magánszakértői véleményt. Elnök Asszony bemutatta, hogy a korábbi Pp. hatálya alatt miként viszonyultak a bíróságok a magánszakértőhöz, „nem nevesített bizonyítási eszközként” minősítve azt. Az előadás során szó esett a magánszakértői bizonyítás eljárásjogi szabályairól, valamint annak aggályosságáról egyaránt.

DSC03973

Az előadások, valamint az azokat követő élénk vita is rávilágított arra, hogy szükség van további hasonló szakmai események megrendezésére, amelyek a gyakorló jogászok számára fórumot biztosíthatnak a polgári peres eljárással kapcsolatos eszmecserére.

 

dr. Szivós Kristóf

Hírek RSS

Hírek

Események

Rendezvénynaptár *

    Legolvasottabb