Kötetlen beszélgetés a jogszociológiáról – 2018. XI. 14. –

Az Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet által szervezett tudományos diákköri ülés 2018. november 14-én 14 órakor vette kezdetét, formáját tekintve kerekasztal-beszélgetés volt Prof. Dr. Bencze Mátyás és Prof. Dr. Fleck Zoltán jogszociológusokkal, egyetemi tanárokkal. Tárgya a jogszociológia mint tudomány természete és társadalmi haszna; valamint a bírói függetlenség volt. A beszélgetést moderáló Dr. Molnár András tanársegéd először bemutatta a vendégeket, majd felvezette a beszélgetés, rámutatva arra, hogy mind a társadalomtudományok jelentőségét, mind a bírói függetlenséget illetően élénk diskurzus alakult ki az elmúlt hónapokban.

18_11_14_tdk_03

A jogszociológia szerepét illetően mindkét meghívott résztvevő megerősítette a tudományos konszenzust, miszerint a jogszociológia a jog társadalmi valóságát hivatott bemutatni, vagyis azt, hogy a törvényszövegen, a dogmatikán és az egyéni lelkiismereten kívül milyen társadalmi tényezők befolyásolják a jogalkalmazói döntés tartalmát. Fleck Zoltán külön kiemelte a jogszociológia kritikai funkciójának jelentőségét, álláspontja szerint ugyanis ez a tudomány – és általában a szociológia – a mindenkori hatalommal szembeni szkepszis eszközéül is szolgál azáltal, hogy rámutat a jog által szabályozott élethelyzetek valóságára. Másfelől ugyanakkor ez a kritikai hang ritkán jut el a mindenkori hatalomhoz, tekintve, hogy a jogszociológia meglátásait a jogalkotó ritkán veszi figyelembe döntéshozatalai során. Emellett kiemelhető az is, hogy az újabb időkben a hagyományosnak tekintett jogszociológia háttérbe szorulása Európa-szerte megfigyelhető, mindazonáltal ezzel párhuzamosan megjelennek újabb kutatási irányok és problémafelvetések, amelyek interdiszciplináris jelleget öltenek, és részben a természettudományokhoz közelítő módszertant alkalmaznak.

18_11_14_tdk_06

Az ülés második felének központi témája a magyar bírói szervezet szociológiája volt. Ennek keretében főként az került kifejtésre, hogy Magyarországon a bírói igazgatás jelenleg erőtlen, mert a bírák által biztosított demokratikus legitimációval bíró Országos Bírói Tanács korlátozott hatáskörökkel rendelkezik, ezzel szemben a legerősebb hatáskörökkel az Országos Bírósági Hivatalnak az Országgyűlés által delegált elnöke rendelkezik, ez pedig a politikai befolyás felé nyitottá teszi a bírói kart. Ez az állapot a 2011-es átalakítások eredményeként jött létre, amelynek során felváltották az 1997-es bírósági reform révén létrehozott rendszert, amelyben a bíróságok igazgatási szerve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács volt, és bár ez a testület nagyobb függetlenséget élvezett, ez a nagyobb függetlenség egy belső nepotizmust is eredményezett. A bíróságok politikumnak való kiszolgáltatottsága társadalmi okokkal magyarázható, az atomizálódott bírói karban nem alakult ki olyan erős szolidaritás, mint más országokban, ez pedig könnyebbé teszi az intézményes bírói függetlenség korlátozását, továbbá a jogászképzés is a jogszabályok puszta alkalmazására tanít, függetlenül attól, hogy azok milyen hatalomtól származnak, a hatalommal szembeni kritikai hozzáállásra azonban nem készíti fel a hallgatókat.

18_11_14_tdk_15

A beszélgetést a hallgatóság kérdései követték, amelyek elsősorban a bírói függetlenség helyzetét érintették.


capture-20190730-132206

A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által kiírt A hazai Tudományos Diákköri műhelyek és rendezvényeik támogatása – SZTE ÁJTK Tudományos Diákköreinek támogatása (2018-2019) című, NTP-HHTDK-18 kódjelű pályázat támogatásával valósul meg.
Hírek RSS

Hírek

Események

Rendezvénynaptár *