December_20-25_2019_1

180 éve ezen a napon született Jenei Viktor

Jenei Viktor (1840-1887)

Jogbölcsészet, nemzetközi jog (1872-1887)


jenei_viktor


Jenei Viktor tanulmányait Marosvásárhelyen kezdte, 1859-től 1861-ig ösztöndíjjal Bécsben mérnöki tanulmányokat folytatott. Amikor azonban 1861-ben az erdélyi protestáns főiskolákban 12 évi szünetelés után újra kezdetét vette a jogi oktatás úgy döntött inkább a jogi pályát választja. Így lett az erdélyi részek jogtudósának Dosa Eleknek a tanítványa és 1861-62-között Marosvásárhelyen tanulta a jogot. Tanulmányai mellett már akkor kitűnt társai közül és Szent-István koráról írt jogtörténelmi tanulmányával a főiskola első pályadíját nyerte el. 1862-től 1865-ig a pesti egyetemen folytatta tanulmányait s végezte jog- és államtudományi tanulmányait.


Pesti tanulmányai alatt Thaly Kálmán Nemzeti Képes Ujságánál dolgozott 1862-ben, mint segédszerkesztő, 1861-tól 1865-ig Szőnyi Pál fiúnevelő intézetében, mint nevelő tevékenykedett. Az 1865-68. évi országgyűlés idejére id. gróf Teleki Domokos, Marosszék egyik képviselője vette magához „kis követ” beosztásba.


Miután 1866-ban letette a két első szigorlatot az erdélyi ev. ref. egyházkerület egyházi főtanácsa megválasztotta a székelyudvarhelyi főiskolához rendes jogtanárnak. 1868 nyarán letette a harmadik szigorlatot is és a jog- és államtudományok doktorává avatták.


Az erdélyi egyházkerület, a kolozsvári egyetem felállításának reményében, 1870-ben felfüggesztette négy főiskolájában a jogi oktatást, így Jenei a székelyudvarhelyi főiskolában a bölcseleti tárgyakat vette át, és egyidejűleg megválasztották az iskola jogügyeinek vezetésével megbízott igazgató-tanárnak is.


A kolozsvári királyi tudományegyetem felállításával 1872-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, az észjog, jog- és államtudományi „encyclopaedia” és a protestáns egyházjog előadásával bízták meg. 1872-től haláláig a kolozsvári egyetem Észjog, Encyclopediai és Protestáns Egyházjog Tanszékének /1872-1874/, majd a Nemzetközi Jog Tanszékének /1875-1887/ rendes tanára. Ekkor jelent meg például „Észrevételek némely vegyes házasságok érvényessége kérdéséhez” c munkája.


Tanári munkája mellett az egyház szolgálatában is számos tisztséget töltött be. Kolozsvárra költözése után nem sokkal a református egyházközség jogi gondnokává, később a kolozsvári egyházmegye egyházkerületi képviselőjévé, majd 1878-ban az egyházkerület igazgatótanácsosává választották. Tagja lett a városi és az egyházközségi iskolaszéknek, igazgató-tanácsosa a Fröbel-gyermekkert intézetnek, felügyelő bizottsági tagja a városi felsőbb leányiskolának és elnöke a szegény tanulókat segélyező egyesületnek. Munkatársa volt a kolozsvári Család és Iskolának. 1887. október 8-án hunyt el Budapesten. (Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)


Részletek a FORVM Acta Juridica et Politica. A Szegedi Tudományegyetem professzorai I. 10. évf. 1.sz. p. 343-355. megjelent tanulmányból.

http://acta.bibl.u-szeged.hu/70549/1/juridpol_forum_010_001.pdf


SZALAI ANIKÓ ‒ SZIEBIG ORSOLYA JOHANNA


JENEI VIKTOR (1840–1887)

Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a kor kimagasló jogászának és a Kolozsvári Tudományegyetem rendes tanárának, Jenei Viktornak, rövid életpályáját és szakmai munkásságát. Továbbá, kitekintés történik a nemzetközi jogi oktatás történetének kezdeti időszakára és formálódására Magyarországon. Jenei Viktor tudományos művei közül a Jogtudományi Közlönyben megjelent, a vegyes házasságok kérdésére vonatkozó cikkei maradtak fenn, így a tanulmány részletesen foglalkozik azok elemzésével.


I. Életrajz

Jenei Viktor 1840. december 23-án Marosvásárhelyen született, népes családba, tíz gyermek közül ő volt a legfiatalabb. A család zaklatásnak és üldözésnek volt kitéve az idősebb testvérek 1848-as forradalomban való részvétele miatt. Édesapjának elvesztése után tanulmányait önerőből végezte: először szülővárosának kollégiumában, majd a Budapesti Tudományegyetemen. 1859 és 1861 között két esztendőt Bécsben töltött. Kezdetben a mérnöki pályára készült, azonban mikor Erdélyben újranyitották a jogi fakultásokat, érdeklődésének és pályaterveinek megfelelően, oda jelentkezett.1 Oktatói pályafutása korábbi tanárának – Dósa Eleknek – a támogatásával indult, akinek ajánlására 1867-ben a székelyudvarhelyi református főiskola jogtanárává választották. A kolozsvári jogakadémia újraszervezésével az udvarhelyi jogi tanfolyam megszűnt, így Jenei a történelem és irodalom tanszéken helyezkedett el. Székelyudvarhelyet 1872-ben hagyta el, amikor Kolozsvárra hívták, az újonnan alakuló jogi karra.2 A Kolozsvári Tudományegyetem 1872-ben nyitotta meg kapuit, négy karának egyike a jog- és államtudományi volt, amely észjog, enciklopédia és protestáns egyházjog tanszékére Jenei Viktort rendes tanárrá nevezték ki.3 A jogbölcseleti oktatás megszervezése egyértelműen Jenei nevéhez kötődik: 1872-es kinevezését követően 1887-ig, vagyis tizenöt éven át adta elő többek között a „jogbölcsészet” tárgyat.4 A jogi karon eredetileg 12 tanszéket szerveztek, amely az évek során továbbiakkal bővült. Így lett Jenei 1875 és 1887 között a Nemzetközi Jogi Tanszék rendes tanára. 1879 és 1880 között a jogi kar dékáni posztját is betöltötte.5 Jenei Viktort azonban nem csupán képzésszervező és oktatói munkásságáról ismerjük, hiszen már igen fiatal korától kezdődően részt vett a kor közéletében is. Id. gróf Teleki Domokos, Marosszék egyik képviselőjének hívására mint „kis követ” vett részt az 1865-68-as országgyűlésen. Kolozsvárra költözését követően a református egyházközösség jogi gondnoka lett, majd a kolozsvári egyházmegye egyházkerületi képviselője, végül 1878-tól az egyházkerület igazgatótanácsosa. A városi és egyházközségi iskolaszék tagja, ezentúl több felügyelői és igazgató-tanácsosi posztot is betöltött. 1871-ben kötött házasságot Szentesi Rózával, három gyermekük született.


Jenei Viktor mindössze 47 évesen, 1887-ben, Budapesten hunyt el.


II. Tudományos munkásság

Sajnálatos módon életpályáról több forrás lelhető fel, mint széles körű szakmai munkásságáról, így Jenei Viktor tudományos tevékenységéről csekély szakirodalmi értékelés maradt fenn, amelynek számos oka ismert. Jenei Viktor pályája közepén, negyvenhét évesen hunyt el. Élete során különösen aktív volt a közügyekben és közéleti tevékenységekben, fáradhatatlan buzgalmat fejtett ki Kolozsvár törvényhatósági, társadalmi és politikai közéletében,”7 valamint az erdélyi református egyházban.8 A kevés idő mellett személyes természete sem kedvezett a tudományos alkotások publikálásának, a Vasárnapi Ujságban megjelent nekrológja szerint „igen szigorú birája volt önmagának, s bár észjogi tankönyve évek óta egészen készen áll, minden előadási cziklus rendén újabb és újabb átdolgozás alá vette, s mint bizalmasan mondogatá: érni hagyja.”9


1 DÖMÉNY 1882, 141. p. DÖMENY JÓZSEF: Zsinati Emlékkönyv a magyarországi Reformált Egyház 1881. október 31. es november 24-ig Debreczenben tartott országos zsinatán jelenvoltak életrajzából. Nyomatott Szammer Imrénél. Székesfehérvar, 1882.


2 GAZDA 1997, 200. p. GAZDA ISTVAN: Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvari Tudományegyetem – Emlékkönyv. I.kötet. Magyar Tudománytörteneti Intézet. Piliscsaba, 1997.


3 KOKOLY 2010, 4–5. pp. KOKOLY ZSOLT: A kolozsvári (magyar) jogászképzés történetének rövid áttekintése. In: GARACZI IMRE – SZILAGYI ISTVAN: A kultúra, a tudomány és a nemzet helyzete a Kárpát-medencében. Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány. Veszprém, 2010.


4 SZABADFALVI 2016, 214. p. SZABADFALVI JOZSEF: A kolozsvári egyetem szerepe a magyar jogbölcseleti gondolkodás megújításában. Acta Univ. Sapientiae. Legal Studies. 5. évf. 2016/2. 213–237. pp.


5 GAZDA 1997, 200. p.

6 DOMENY 1882, 142. p.

7 GAZDA 1997, 200. p.

8 HI 1887, 798. p. HI: Négy Halott. Jenei Viktor. Vasárnapi Újság. 1887. XXXIV. évf. 48. sz. Budapest, 1887.


9 HI 1887, uo. HI: Négy Halott. Jenei Viktor. Vasárnapi Újság. 1887. XXXIV. évf. 48. sz. Budapest, 1887.


„A Jeneiről szóló újságcikkeket, halálát követő nekrológokat olvasva jólelkű, elhivatott ember személye rajzolódik ki, akit kortársai tiszteltek és megbecsültek. Kezdeményezései – mint a szegény sorsú gyermekek segítésére létrehozott Rongyos Egylet – arra engednek következtetni, hogy a keresztyényi gondolkodást és erkölcsöt nem csupán mímelte, hanem annak elkötelezett gyakorlója is volt. Bár fiatalon, 1887-ben mindössze 47 esztendősen hunyt el, szellemi öröksége még sokig élt, fenntartotta emlékét. Jenei Viktorról szóló tanulmányunkat a jogtanári beköszönő értekezéséből származó soraival zárjuk, amely híven tükrözi elhivatottságát: „a professor ne csak tudós, hanem hasznosan tanitó is legyen […] Már itt meg van érintve, hogy a tanár hivatása túlterjed az egyszerű tanításon. S valóban a tudományok el tanítása magában véve feladatunknak csak kisebb részét képezi! A tanítással együtt jár a nevelés. Nevelés közben a feladat képezni a kedélyt, nemesíteni a szivet ‒és ifjainknál letenni azon alapkövet, melyen később a jellem be nem vehető sziklavára fog felépülni.”


kozlony




Észrevételek némely vegyes házasságok érvényességi kérdéséhez I. Jogtudományi Közlöny. 16. évf. 34. sz. 1879. p.265-266.

Észrevételek némely vegyes házasságok érvényességi kérdéséhez II. Jogtudományi Közlöny. 16. évf. 34. sz. 1879. p. 273-275.

http://real-j.mtak.hu/2205/1/JogtudomanyiKozlony_1879.pdf


jenei


http://epa.oszk.hu/00000/00030/01760/pdf/01760.pdf