60 éve hunyt el Polner Ödön

polner...

“Polner Ödön hetven éves,” SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka, https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20166.”


POLNER ÖDÖN

(1865–1961)


I. Életrajz1

Polner Ödön 1865. március 15-én született a Békéscsaba mellett található Fürjes- pusztán, és e családi kúriában töltötte kisgyermekkorát is. Ősei többnyire német eredetű kézművesek voltak, akik közül többen magyar nemességet is nyertek. 1873-ban, a 8. életévét betöltve Pestre került továbbtanulás végett nagybátyja családi otthonába, hogy a 3. elemi osztályt elkezdhesse. Az evangélikus elemi iskola 4. osztályának elvégzése után 1875 szeptemberében íratták be a Deák téri evangélikus főgimnáziumba, amely ekkor már 8 osztályos volt. Felsőfokú tanulmányait a műegyetemen kezdte meg, de egy félév elteltével átiratko- zott a budapesti egyetem jogi karára, és itt avatták jogi doktorrá 1889-ben. Hivatali pályáját, a gyakorlati életet 1889. október 30-án kezdte meg a budapesti ki- rályi törvényszéken mint joggyakornok. Emlékiratából tudjuk, hogy igazi szakmai célja- inak ugyanakkor az egyetemi tanárságot tekintette. Közjogi érdeklődését és felkészült- ségét már ekkor is bizonyította azzal, hogy a budapesti királyi magyar tudományegye- tem által meghirdetett pályázatra 1890 elején pályatételt dolgozott ki Magyarország és Ausztria közjogi viszonyáról, amelyért 200 Ft. megosztott pályadíjjal jutalmazták. E munkáját saját költségén 1891 nyarán ki is nyomtattatta.2


Polner jogakadémiai, illetve egyetemi tanári ambíciói eléréséhez hasznosnak tekin- tette, ha bejut az Igazságügyi Minisztériumba. Szilágyi Dezső minisztersége alatt és az ő segítségével ez a kívánsága is teljesült, mert 1891 augusztusában a járásbírósági műkö- dés alól felmentették, és további szolgálattételre az Igazságügyi Minisztériumba rendel- ték be. A minisztériumban több fontos törvényjavaslat és államközi szerződés előkészí- tésében vett részt, de emellett folytatta tudományos munkáját is. Habilitációs szándéka megerősítése érdekében Lechner Ágoston a közjog egyetemi tanára és a pályadíj- nyertes pályázat egyik bírálója javaslatára egy újabb munkát publikált minisztériumi fogalmazó korában. 1893-ban megírta és a Jogi Szemle elnevezésű új folyóiratban meg is jelentette A végrehajtó hatalom a magyar alkotmányban3 című művét. Életrajzában


1 A tanulmány e részénél nagyban támaszkodtunk, Polner Ödön saját életéről szóló írására, mely egyik unokája szerkesztésében könyv alakban is kiadásra került: POLNER 2008. Segítségünkre volt továbbá az unoka megemlé- kezése az SZTE jogi kara által szervezett tudományos ülésről készített kötetben: HAVASS 2008.

2 POLNER 1891.

3 POLNER 1893.

 

ezt a munkáját az összes munkái között a „legmagasabb fokra” értékelte. Ez alapján habilitált 1895-ben és a magyar közjog magántanára lett a budapesti egyetemen. 1905- ben egyetemi rendkívüli tanárrá nevezték ki. 1908-ban lett az MTA levelező tagja, és mint ilyen, az 1912-ben tartott székfoglaló értekezésében ismét Magyarország és Ausztria kapcsolatának jogi alapjával foglalko- zott. A munka nyomtatásban is megjelent Concha Győző egyetemi tanárságának negy- ven éves emlékére kiadott Ünnepi Dolgozatokban.4


Az 1912. évi XXXV. tc. két új egyetem felállításáról rendelkezett Pozsonyban és Debrecenben. (Az egyetemi székhely elnyerésére Szeged városa is pályázott, de nem járt sikerrel.) Pozsonyban 1912-ben egyelőre egykarú egyetem, csak jogi kar jött létre. Itt, az Erzsébet Tudományegyetemen lett Polner 1914-ben a közjog és a politika nyilvá- nos rendes egyetemi tanára. 1915/16-ban a jog és államtudományi kar rektori hatáskör- rel felruházott dékánja volt. Az utolsó Pozsonyban töltött tanévben, 1918/19-ben, a cseh megszállás (1919. január 1.) idején az egyetem rektori tisztét is betöltötte. A cseh ható- ságok az egyetem működését felfüggesztették, és a tanárokat rendőri felügyelet alá helyezték. 1919. február 4-én Polnert is letartóztatták rövid időre, később pedig kb. hat hétre internálták Morvaországba.


A trianoni békeszerződés után Pesten, majd Pécsett tanított. A pécsi egyetem a pozso- nyi egyetem jogutódja volt, aminek Pécsre helyezésében Polner is komoly részt vállalt. Polner Ödön 1923-ban – hogy közelebb legyen szülőhelyéhez, Fürjeshez –, elfogad- ta a szegedi egyetem meghívását, és itt a Közjogi Tanszék élére került. Ezt a tisztséget 1935-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig ő töltötte be. Tanszékvezetői munkája mellett kétszer volt prodékán (1926/27 és 1929/30-as tanév), 1927/28-ban prorektor, és 1928/29-ben Polner volt a jog- és államtudományi kar dékánja. 1931-től nyugdíjba vonulásáig társszerkesztője a szegedi kar tudományos kiadványának, az Acta Juridico – Politicanak. 1935–1938-ig ő volt az ún. Diákvédő Iroda vezető egyetemi tanára. Polner Ödön professzor 70. születésnapjáról 1935-ben a szegedi jogi kar nagy ünnep- ség keretében emlékezett meg, és itt került átadásra a tiszteletére írt két kötetből álló em- lékkönyv is neves jogtudós „kortársai” tanulmányaival. Az I. kötet szerzői között találhat- juk Buza Lászlót, Csekey Istvánt, Ereky Istvánt, Finkey Ferencet és Horváth Barnát. A Szegedi Egyetemi Luther Szövetség szintén emlékkönyvet adott ki Polner Ödön 70. szüle- tésnapja, és fővédnökségének 10 éves jubileuma alkalmából – az előszó megfogalmazása szerint –, „egy széleskörű áldásos munkásságot kifejtő egyéniségnek szentelve.”5

Tudományos tevékenysége elismerésének csúcspontját az jelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta. Székfoglaló előadását Az államélet néhány főbb kérdése címmel tartotta, amely 1935-ben nyomtatásban is megjelent.6 1945-től Polner Ödön az MTA tiszteletbeli tagja volt, de 1949-ben ún. tanácskozó taggá minősítették le. 1952-ben a „szocialista minősítési rendszer” értelmében a tudományok doktora címmel „jutalmazták.” Az MTA Közgyűlése csak halála után, 1989-ben állítot- ta vissza a tudós akadémiai rendes tagságát


4 POLNER 1912.

5 Az emlékkönyvet összeállította Dr. Benkő László elnök. Szeged, 1935. 101. p.

6 POLNER 1935.

 

Polner Ödön nyugdíjazása után sem szüntette meg kapcsolatát a szegedi egyetem- mel. Három éven át volt vezetője a már említett diákvédő irodának, ahol nap mint nap fogadta a segélyt kérő diákokat. Nagy intenzitással folytatta szakmai munkáját a közjog aktuális kérdéseiről és többek között a jeles magyar közjogászok munkásságáról. Ezek többsége publikálásra is került, de egy részük csak kéziratban maradt az utókorra. Polner életrajzában külön is említést tesz az 1943-ban megjelent könyvéről A magyar korona felső részének kérdéséről,7 és arról a kéziratban maradt 49 oldalas bírálatról, amelyet a rendjelek és kitüntetések történelméről 1943-ban kiadott munkáról készített. Az egykor ünnepelt tudós a II. világháború alatt és azt követően rendkívül méltatlan helyzetbe került, és a családján kívül szinte mindenét elveszítette, ami fontos volt szá- mára. A háborús körülmények normalizálása után az 1950/51. tanév végéig ő adta elő a szegedi jogi karon az összehasonlító alkotmányjogot. Egyes tanártársaival és volt diák- jaival ezután is tartotta a kapcsolatot. Kiemelést érdemel közülük Buza László és idősb Martonyi János, aki dékánként később a temetésén a búcsúbeszédet is tartotta.8 Egykori tanítványa Antalffy György szintén tisztelettel viseltetett iránta, és néhány kérése kap- csán támogatta is a mellőzött idős professzort. Polner Ödön 1961. február 7-én, 96 esztendős korában hunyt el Szegeden. A Belváro- si temetőben lévő sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Polner Ödön halálát követően a Szegedi Egyetem 1965-ben emlékülést rendezett volt professzora születésének 100. évfordulója alkalmából. 2008. október 10-én pedig a Polner család valamint a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara emléktáblát avatott volt lakásának falán a Klauzál tér 5. szám alatt. E nap délutánján tudományos ülésre is sor került, amelyről ünnepi kötet jelent meg.9


II. Tudományos munkásság


A 19. század második felében a magyar közjogtudományt az ún. jogtörténeti iskola, a történeti-jogi irányzat uralta, amelyet jelentős részben a feudális közjogi intézmények, mint a „nemzeti ellenállás” eszközeinek leíró jellegen alapuló dicsőítése jellemeztek.10 Polner Ödön tudományos munkásságának kezdete a 19. század utolsó évtizedére esett, amikor a magyar közjogtudományban is uralomra jutott az ún. dogmatikai iskola. A közjog művelésének ez az új irányzata Németországból eredt, az iskola klasszikus művének Paul Laband (1838–1918) 1876-ban kiadott a Német Birodalom államjogáról (közjogáról) szóló munkáját szokták megnevezni. Nagy Ernő (1853–1921) Laband magyarországi tanítványaként 1887-ben megjelent tankönyvében11 már szembeszállt az addig uralkodó jogtörténeti irányzattal, és ezzel meghatározó szerepet játszott a dogma- tikai iskola meghonosításában. „Nem állok egyedül azzal a nézettel, miszerint az állam- jogi tárgyalásnál az ún. történeti módszer kizárólagos alkalmazása nem megfelelő már.


7 POLNER 1943.

8 Szintén Martonyi János írta azt a rövid megemlékezést, amely a Jogtudományi Közlöny 1961. évi 4. számá- ban jelent meg. 235. p.

9 KISS 2008.

10 L. erről: TAKÁCS 1959, 56. p. és ACZÉL-PARTOS 2008, 1. p.

11 NAGY 1887.

Részlet Kiss Barnabás a FORUM Acta Juridica et Polica folyóirat X. évfolyamának 1. számában megjelent tanulmányából. p. 587-606. http://acta.bibl.u-szeged.hu/70549/1/juridpol_forum_010_001.pdf


polnerrr

 

Liebmann Béla, “Előadás az aulában,” SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka, https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/17767.


A Hungaricana adatbázisban a Szegedi egyetemi jegyzőkönyvek, 1909-1980 Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar ülései, 1934-1935 lévő jegyzőkönyvi feljegyzés az ünnepélyes ülésről.

1935. április 6. Ünnepi ülés a 70 éves Polner Ödön köszöntésére

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZEGED_SZTE_JogiKT_1934-1935/?pg=235&layout=s


MTA székfoglaló értekezése

Polner, Ödön: Az államélet néhány főbb kérdése : székfoglaló értekezés

http://real-eod.mtak.hu/3097/1/MTA_Konyvek_112537_000802562.pdf

MTA Jogtudományi Bizottság kiadványai 6. (Budapest, 1935)


Polner Ödön-emléktábla Szeged Klauzál tér 5. (Bánvölgyi László munkája)

“Az emléktábla szövege:

Ebben a házban élt Polner Ödön jogtudós (1865-1961) egyetemi tanár, akadémikus, a magyar dogmatikai iskola megalapítója-

Állították: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány kara és családjának tagjai 2008

A tábla avatására 2008. október 10-én, Polner Ödön szegedi egyetemi tanárrá történő kinevezésének 85. évfordulóján került sor.


Dékánként, pro rektorként jelentős mértékben járult hozzá a Jogi Kar tudományos megszervezéséhez. Számos jegyzet, tanulmány, tudományos szakirodalom szerzője, kiváló egyetemi tanár, elméleti jogász. A debreceni egyetem díszdoktora volt.

1961. február 7-én hunyt el Szegeden. A Belvárosi temetőben lévő sírját a Nemzeti Kegyeleti Bizottság nemzeti sírhellyé nyilvánította.

https://www.kozterkep.hu/9825”


polnerrrr

 

Gyászjelentése a Délmagyarország. 51. évf. 35. sz. 1961. február 10. p.6.


Sírja a Belvárosi Temetőben található: X-4-290.