Palyazati_Felhivas

Mailáth György Tudományos Pályázat 2022

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet.

 

A pályázatok postára adási határideje: 2022. október 7.

A pályázatokat postán vagy személyesen az 1055 Budapest, Szalay utca 16. szám alatt lehet benyújtani.


Pályázati kiírás 2022


2022-ben az alábbi témákban várunk pályamunkákat:

 

a.) Polgári jogi szekció

 

  1. Az alapelvek szerepe a XXI. századi bíráskodásban.
  2. A közösségi média jogi megítélése bírósági eljárásban anyagi és eljárásjogi szempontokból
  3. A becsület és a jó hírnév megsértése a közéleti szereplők esetében
  4. Személyiségvédelem a családi jogviszonyokban
  5. A szokásos tartózkodási hely fogalma, kritériumai a nemzetközi családjogban
  6. A közös szülői felügyelet új perspektívái, váltott gondoskodás a gyakorlatban
  7. Az élettársak jogai és kötelezettségei a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépését követően
  8. A távoltartás mint „büntetés” polgári jogi szempontból
  9. A szomszédjogi generálklauzula határai
  10. A vadkár megtérítése iránti perek dilemmái, beleértve a szakértői bizonyítás kérdéseit
  11. A gyógyulási esély elvesztésével kapcsolatos perek dilemmái
  12. A kellékszavatossági szabályok 2022. január 1. napjától történő változása folytán kialakuló gyakorlat, külön tekintettel a webáruházakat érintő kereskedelemre
  13. A lakásmaffia-jellegű bűncselekmények polgári jogi vonatkozásai
  14. Az elektronikus úton tett jognyilatkozat írásbeliségének követelményei és jogalkalmazási problémái
  15. A bíró szerepének változása az új Pp.-ben
  16. A „fegyveregyenlőség elve” megjelenése a bírói gyakorlatban
  17. Nyelvhasználat - írásban és szóban - a polgári eljárásban
  18. Az anyagi pervezetés lehetőségei és korlátjai a helytelenül megjelölt jogcím tekintetében
  19. Szakértői vélemény az új Pp. szemszögéből
  20. Bizonyítási jogsegély az Európai Unió területén
  21. Kiskorú gyermek meghallgatásának gyakorlati kérdései
  22. A távmeghallgatásos eljárások tapasztalatai
  23. Családtámogatási juttatások elszámolásának problémái házasság felbontása esetén
  24. A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel
  25. A korlátozott precedensrendszer bevezetésének első tapasztalatai az alsóbb fokú bírósági határozatok tükrében
  26. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának problematikája
  27. Az új Pp. alkalmazási köre a végrehajtási eljárásban
  28. Fizetésképtelenségi eljárások
  29. Jogi személyek nyilvántartása

b) Büntetőjogi szekció

 

  1. Az emberi méltóság és az alapvető szabadságjogok védelmének büntetőjogi aspektusai az Alkotmánybíróság érvelésének tükrében
  2. A törvényi egység beálltának gyakorlati kérdései
  3. A ne bis in idem elvének elmélete és gyakorlata
  4. 12-14. év közötti bűnelkövetőkkel szembeni jogkövetkezmények bírói gyakorlata, a felelősségmegállapítás szempontjai
  5. A digitális forradalom hatásai a bűnözésre és a büntetőjogra, büntetőeljárásjogra
  6. A kapcsolati erőszak tényállása a családon belüli erőszak elleni harcban
  7. A környezet büntetőjogi védelmének aktuális kérdései
  8. A közúti veszélyeztetés bűncselekményének megjelenési formái és bizonyítási nehézségei
  9. A korrupciós bűncselekmények elkövetői alakzatai
  10. Az Európai Uniós pénzügyi érdekei védelmének büntetőjogi eszközrendszere
  11. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata a bűnügyi együttműködés területén
  12. Nemzetközi együttműködés a kiberbűnözés elleni küzdelem területén – a Budapest Egyezmény
  13. 10 éves a szabálysértési törvény – Fejezetek a szabálysértési törvény bírósági gyakorlatából
  14. A személyes adatok védelme, annak érvényesülése a büntetőeljárásban
  15. A vád törvényességének vizsgálata
  16. Eljárási feladatok megoszlása: a büntetőigény érvényesítése, a bizonyítási teher és a valósághű tényállás megállapítása az új büntetőeljárási törvényben
  17. A tisztességes eljáráshoz való jog sarokpontjai az európai alapjogi ítélkezés tükrében
  18. Bizonyítási tilalmak és bizonyítást nem igénylő tények a büntetőeljárásban
  19. Az elektronikus bizonyítékok „térhódítása”, szerepük a klasszikus és a kiberbűncselekmények felderítésében
  20. A más eljárásban beszerezett bizonyítékok felhasználásának megítélése
  21. A különleges bánásmódhoz kapcsolódó jogintézmények, a Barnahus-módszer jelentősége
  22. A polgári jogi igény elbírálásának kérdései
  23. A megalapozatlanság kiküszöbölésének eltérő szabályai a másod- és harmadfokú eljárásban
  24. A súlyosítási tilalom értelmezési kérdései
  25. Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét, kézbesítés egyszerűsített elektronikus úton (figyelemmel a Be. 2022. március 1. napjától hatályos új szabályaira)
  26. A magánvádas és pótmagánvádas eljárások reformja a legutóbbi jogszabálymódosítások tükrében
  27. A büntetés-végrehajtási ügyek nemzetközi vonatkozásai
  28. A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásának lehetőségei a büntetőeljárásban, illetve büntetés-végrehajtásban

c) Munkajogi és közigazgatási jogi szekció

 

  1. Véleménynyilvánítás a munkajogban
  2. A "jó erkölcs" fogalma a munkajogban és annak tartalma a Kúria eseti döntései alapján
  3. A munkavállalók adatainak védelme és kezelése
  4. A keresőképtelenség és az egészségügyi alkalmatlanság összefüggései a munkajogban
  5. A munkahelyi balesetek esetében alkalmazott kármegosztás
  6. A teljesítményértékelés és ez alapján alkalmazható jogkövetkezmények gyakorlati problémái
  7. Az igazságügyi alkalmazottak felelőssége
  8. Kötelező covid-oltással összefüggésben felmerült munkajogi kérdések és azok megoldása
  9. Digitalizáció a munkajogban
  10. A home office jogi szabályozása és gyakorlati problémái
  11. A platformmunka jogi megítélése
  12. A sportolói munkaszerződések sajátosságai
  13. A munkaerő-kölcsönzés szabályai
  14. A mediáció szerepe a munkaügyi konfliktusok megoldásában
  15. Szociális biztonsági rendszerek – a szabad mozgás és tartózkodás jogának társadalombiztosítási vonatkozásai
  16. A magyar közigazgatási bíráskodás szervezeti változásai 1991-től napjainkig (Kúria)
  17. Kereshetőségi jog a környezetvédelmi tárgyú közigazgatási perekben
  18. A perelőkészítés eszközei és hatékonyságuk a közigazgatási perekben
  19. A megelőző eljárásban eljárt szakértő közigazgatási perbeli alkalmazásának tapasztalatai
  20. A magánszakértői vélemény a közigazgatási perekben
  21. A jogalkalmazói alapjogi mérlegelés a rendes bíróságok ítélkező tevékenységében
  22. Az azonnali jogvédelem elméleti és gyakorlati kérdései
  23. A levegő tisztaság védelmével összefüggő ítélkezési gyakorlat
  24. Az építési tevékenységgel összefüggő közigazgatási jogviták
  25. Határokon átnyúló jogviták az adóperekben
  26. A gyermek külföldre költözésének kérdése a gyámhatósági eljárásokban
  27. A közszolgálati perek és a közigazgatási perrendtartás viszonya
  28. Az önkormányzati hatáskörök bírói vizsgálata
  29. A Kúria önkormányzati normakontroll tevékenysége, különös tekintettel a helyi adóügyekre
  30. A választási bíráskodás új tendenciái és új típusú jogvitái

 

d) Bírósági általános igazgatási szekció

 

  1. A törvényes bíróhoz való jog, az egyenlő munkateher és az ügyelosztás
  2. A bírói függetlenség, számonkérhetőség
  3. Bírósági elnök = szakember? = manager? A bírósági igazgatási szervezet változási lehetőségei
  4. A vezető kommunikációs eszköztárai
  5. Az emberközpontú vezetési stratégiák módjai, eszközei
  6. A veszélyhelyzet kihívásai a bírósági igazgatásban
  7. A távmunkavégzés és az online eszközök hatékony alkalmazásának lehetőségei az igazgatásban
  8. Adatvédelem a bíróságon
  9. Az alaptalan bírói és bírósági titkári kizárási kérelmek (elfogultság) visszaszorításának lehetséges vezetői eszközei
  10. Az igazságügyi alkalmazotti fluktuáció megakadályozása
  11. A bírósággal szembeni közérdekű adat kiadása iránti igények teljesítésének feltételei és problémái
  12. A bíróság társadalmi megítélésének javításához kapcsolódó igazgatási feladatok
  13. Az elhúzódó ügyek vizsgálatának módszerei
  14. A bírói önkormányzatiság története Magyarországon (az OBT megalakulásának 10. évfordulója alkalmából)
  15. A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény lehetséges hatásai az ítélkezésre a meglévő és várható polgári eljárásjogi és igazgatási módszerek meghatározása

Részvételi feltételek:

A pályázat

 

  • bírósági és
  • joghallgató tagozaton

 

kerül meghirdetésre.

 

Azon részt vehet a bírósági szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgató.

 

Nem vehet részt a pályázaton, aki a pályázat valamely Bíráló Bizottságának tagja, illetve bíráló bizottsági tag Ptk. szerinti hozzátartozója.

 

A pályázatok benyújtásának tartalmi követelményei:

 

Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából.

 

A pályázónak törekednie kell a dolgozati témával kapcsolatos vitatott kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére, korrekt hivatkozásra.

 

A pályaművekben külön fel kell tüntetni mind a választott témakört, mind pedig a dolgozat címét.

 

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a megadott témák átfogó jellegűek. Az egyes témákon belül résztémák kidolgozására is lehetőség van.

 

A pályázatok benyújtásának formai követelményei:

a) Általános követelmények:

 

  • A dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt).
  • A szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kell elkészíteni.
  • A dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni.
  • A végjegyzetek használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően.
  • Internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát.

 

b) Benyújtás technikai tudnivalói:
A pályázat valamennyi példányán szükséges feltüntetni:

 

  • a választott, maximum három szóból álló jeligét,
  • szekciót,
  • tagozatot,
  • a választott téma számát és megnevezését.

 

A pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot.

 

A pályázatot nagyméretű (A4-es) borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni:

  • „Mailáth György Tudományos Pályázat 2021”,
  • a jeligét.

 

A nagyméretű (A4) borítékban kell elhelyezni:

  • a dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot),
  • kettő példány CD vagy DVD lemezt, amely tartalmazza a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül),
  • közepes méretű borítékot.

 

Közepes méretű borítékban kell elhelyezni:

  • a választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén),
  • nyilatkozatot, amelyben hozzájárul a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez,
  • nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy díjazás esetén pályaművét az OBH által szervezett tudományos konferencián ismerteti.
  • nyilatkozatot, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn,
  • nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a pályaműve más kiadványban történő megjelentetése esetén a publikációban feltünteti, hogy a tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készítette.

 

Pályamunkák elbírálása:

A dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakmai tudású bírákból álló Bíráló Bizottságok értékelik és tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak illetve különdíj odaítélésére. A díjak odaítéléséről az OBH elnöke dönt.

 

VII. Pályamunkák díjazása:

A pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik:

  1. hely: emlékplakett, nettó 300.000,- Ft és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián)
  2. hely: emlékplakett és nettó 200.000,- Ft
  3. hely: emlékplakett és nettó 150.000,- Ft

Különdíj: emlékplakett és nettó 150.000,- Ft

A bírósági fogalmazók felvételi rendjéről szóló szabályzatról szóló 3/2016 (II.29.) OBH utasítás 32.§ (1) bekezdés h) pontja alapján az első helyezett 8, a második helyezett 6, a harmadik helyezett és a különdíjat szerző joghallgató (áthelyezés esetén fogalmazó) pedig 4 többletpontban részesül.

 

Pályamunkák publikálása:

Az Országos Bírósági Hivatal a nyertes pályaműveket önálló kiadványban jelenteti meg, de a szerzőnek lehetősége van a pályaművek más kiadványban történő publikációjára is.


A pályázati kiírás az alábbi linken elérhető.