Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Ahol tudás és szándék találkozik

Hírek  --  Hírek  --  ÁJTK hírarchívum  --  ÁJTK 2014. szeptember

Az Egyesült Királyság magyarországi nagykövetének előadása az SZTE Állam- és Jogtudományi Karán

nyito

2014. szeptember 29.

Az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete által működtetett EUROPE DIRECT Szeged európai uniós információs iroda meghívására szeptember 25-én Jonathan Knott, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete tartott előadást „The future of Great Britain after the Scottish referendum” címmel. Az Integrációs Klub rendezvényre a Nyelvek Európai Napjának előestéjén került sor, az előadás angolul zajlott, így számos külföldi egyetemista is részt tudott venni a programon.

 

Prof. dr. Pál József, nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes mutatta be a közönségnek az előadót, aki rövid történeti áttekintéssel indította ismertetőjét. A nagykövet néhányat kiemelt az összesen tizenegy népszavazás közül, melyre 1973 óta sor került az Egyesült Királyságban. A felsorolt példák rávilágítanak, hogy maga az eljárás az elmúlt harminc év során már a demokratikus kultúra részévé vált. 1973-ban például arról döntöttek népszavazással, hogy Észak-Írország az Egyesült Királyság része maradjon-e vagy külön ír állam jöjjön létre.

1975-ben abban a kérdésben járultak az urnákhoz a szigetország lakói, hogy hazájuk tagja maradjon-e az EGK-nak, melybe csupán három évvel korábban nyert felvételt (a csatlakozásuk pedig 1973-ban vált hatályossá). 1979 márciusában az egy évvel korábbi skót devolúciós törvények életbeléptetéséről tartottak sikertelen népszavazást. A részvételi arány nem érte el a szükséges 40%-os limitet, ekkor tehát még nem alakulhatott újra a skót parlament. 1997. szeptember 11-én ismételten népszavazásra került sor ugyanebben a kérdésben. Ekkor már megfelelő volt a részvételi arány, és a szavazók közel 75%-ának kívánságára egy évvel később megalakulhatott a skót parlament Edinborough-ban. A létrejött skót parlament hatásköre kiterjedt az oktatás, egészségügy, turizmus, közrend, lakhatás, mezőgazdaság, erdészet, halászat kérdésköreire is.

 

IMG_7852


A 2014. szeptember 18-i népszavazás kezdeményezője a Skót Nemzeti Párt volt, mely a 2010-es választásokon 54%-os eredményt ért el, ezzel megszerezte a kellő mandátumot a népszavazás ügyének előmozdítására. Vezetőjük, Alex Salmond skót miniszterelnök a kiválást szorgalmazó „Igen” kampány motorja lett. 2012 októberében David Cameron brit miniszterelnök tárgyalásokat kezdett Alex Salmond-dal és megszületett a megállapodás a referendum részletes szabályairól.

 

2014. szeptember 18-án a választóknak igennel vagy nemmel kellett válaszolniuk a következő kérdésre: Független ország legyen-e Skócia?

A szavazók 55,3 %-a nemmel válaszolt, az igenre 44,7% voksolt. Skócia tehát az Egyesült Királyság része marad, győzött Alistair Darling volt pénzügyminiszter „Együtt jobb” kampánya. A két tábor szavazatai között jelentős, 10,6%-os a különbség. A népszavazáson a részvételi arány csaknem 85% volt. Jonathan Knott összehasonlításul felidézett néhány adatot: A 2014-es európai parlamenti választásokon a brit szavazók 35,6%-a, a magyarok 29%-a és a szlovákok mindössze 13%-a élt szavazati jogával. De például a 2011-es brit parlamenti választásokon is csak 61%-os volt a részvételi arány. A skót népszavazáson a 85%-nyi részvétel tehát az érdekeltek nagyfokú aktivitását, az Igen és a Nem kampányok mozgósító erejét bizonyítja.

 IMG_7848

A nagykövet kiemelte, hogy a jövőben az Egyesült Királyság decentralizációja és a hatáskörök átruházása tovább folytatódik a skót parlament javára. Több kérdésben már a 2012-es úgynevezett Skócia Törvény (Scotland Act) keretében rendelkeztek, a tervezett népszavazást megelőzően és attól függetlenül. Ezen túlmenően még további jogkörök átadásával kapcsolatos megbeszélések kezdődnek idén novemberben, az első jogszabálytervezetek megjelenése 2015 januárjára várható.

 

Jonathan Knott előadása végén az Egyesült Királyság miniszterelnökének a népszavazást értékelő szavait idézte, majd a hallgatóság kérdéseire válaszolt.

 

A rendezvény után Prof. Dr. Hajdú József dékán és az NRTI munkatársai az Állam- és Jogtudományi Karon zajló képzési tevékenységekről, míg Prof. Dr. Pál József rektorhelyettes és Prof. Dr. Szabó Gábor rektor az SZTE múltjáról, eredményeiről és legújabb fejlesztési projektjeiről tájékoztatta az Egyesült Királyság nagykövetét.