Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Ahol tudás és szándék találkozik

Hírek  --  ÁJTK Kari Hirdető  --  Nemzetközi Jogi és Európa-Jogi Tanszék

Mobil ENSZ Akadémia

UNAHblue

A Szegedi Tudományegyetem és a Magyar ENSZ Társaság 2011. március 31-én tartotta közösen a Mobil ENSZ Akadémia "Univerzalizmus vagy regionalizmus?" c. rendezvényét

Cmer Karilogo_rgb UNAHblue


Mobil ENSZ Akadémia

„Univerzalizmus vagy regionalizmus?”



Az SZTE ÁJTK Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszéke a Magyar ENSZ Társasággal (MENSZT) közösen tartotta 2011. március 31-én Szegeden a Mobil ENSZ Akadémia következő előadássorozatát. Az ENSZ Akadémiát a MENSZT évek óta megrendezi Budapesten, amelynek az a célja, hogy az egyetemi hallgatók számára közelebb hozza, bemutassa a nemzetközi szervezetek gyakorlatát, nemzetközi jogi problémákat és a nemzetközi kapcsolatok legújabb kihívásait. Idén a Társaság szerény költségvetése nem engedte meg az ENSZ Akadémia megrendezését a szokásos formában, azonban a vidéki hallgatók előnyére új konstrukció keretében valósult meg. Az előadásokra havonta egyszer, konferencia jelleggel kerül sor, mindig másik egyetemen, ezért módosult a név Mobil ENSZ Akadémiára. A tanév első ilyen rendezvényét 2010 decemberében a Budapesti Corvinus Egyetemen tartották, amelyet februárban követett Győr és a 3. állomás volt Szeged.


IMG_3954_modA szegedi konferencia témája az „Univerzalizmus vagy regionalizmus?” kérdés köré alakult, amellyel kapcsolatosan Prof. Dr. Szabó Imre, az SZTE ÁJTK dékánja köszöntőjében kifejtette, hogy a modern technikának, különösen az internetnek köszönhetően teljesen átalakult az, hogy mit tekinthetünk régiónak, kik az ismerőseink, kikkel állunk kapcsolatban. Néhány gondolatébresztő nyitó mondat után átadta a szót a konferencia első előadójának, Prof. Dr. Szabó Gábor akadémikusnak, Egyetemünk rektorának, aki az ELI (Extreme Light Infrastructure) nemzeti és regionális hatásairól tartott rendkívül élvezetes és színes prezentációt. A Szeged határában megépülő lézerkutatási nagyberuházás elnyerésének és megvalósításának kihívásairól, nehézségeiről beszélt, beavatta a hallgatóságot az EU-s pályázás rejtelmeibe, és érdekes adatokkal szemléltette, hogy az attotudomány eredményei milyen gazdasági jelentőséggel bírnak, mind regionális, mind nemzeti szinten. A fotonikai piac húzóágazat az EU-ban, amelyben jó a versenyhelyzetünk világszinten, így ehhez a lézerközponthoz és „science park”-hoz kapcsolódó befektetés várhatóan 15 év alatt a sokszorosát hozza vissza nyereségben. Ez a lézerközpont azonban, nem csak az olyan használati tárgyaink fejlődésében jelenthet eredményt, mint a képernyők és CD lejátszók, hanem az űrkutatástól kezdve az orvostudományon át széles körben.


IMG_3986_modA regionális témáknál maradva a következő előadó Dr. Tóth László, a Magyar Köztársaság szarajevói nagykövete volt, aki Szeged szerepét mutatta be a balkáni rendezésben, így különös tekintettel a „szegedi folyamatra”. Hangsúlyozta, hogy a ’90-es évek elején mennyire fontos magyar érdek volt, hogy Magyarország bele ne sodródjon abba a konfliktusba, amely Jugoszlávia szétesésével alakult ki. Ennek is volt köszönhető, hogy az Európai Közösségek Szegedre telepítettek megfigyelő missziót, amellyel tulajdonképpen kezdetét vette a szegedi folyamat. A szegedi folyamat fő irányvonala a békés rendezés elősegítése volt az oktatáson, tájékoztatáson keresztül, de a belügyekbe való beavatkozás nélkül. Sajnos a daytoni békemegállapodás nem oldotta fel maradéktalanul az ellentéteket, így Bosznia és Hercegovinában továbbra is gondot okoz az állam nemzetiségi sokszínűsége, a kisebbségek védelme és a közigazgatás szétszabdaltsága. Mindezek ellenére a Nagykövet Úr mindenkit bíztatott az ország csodálatos helyeihez történő kirándulásra.



A kávészünetet követően dr. Gömbös Ervintől, a MENSZT Főtitkárától hallhattunk sok érdekes adattal átszőtt előadást az ENSZ és az Európai Unió viszonyáról, amelyből kiderült, hogy az EU tagállamai képezik a legjelentősebb egységet az ENSZ keretein belül, különös tekintettel az ENSZ költségvetésének támogatására. A két szervezet közötti együttműködés jogi és politikai alapjainak bemutatása után számos területen, így például a humanitárius segítségnyújtás, a békefenntartás és a közös fejlesztéspolitika szférájában láttunk sikeres példákat.

IMG_4022_mod

Prof. Dr. Bodnár László, az SZTE ÁJTK Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék professzora előadásában levezette, hogy a konferencia címét tulajdonképpen meg kellene változtatni, mivel véleménye szerint nem lehet és nem is szabad választani az univerzalizmus és a regionalizmus között. Mindkettő létjogosultsággal bír, illetve erős kételyeit fejezte ki a tényleges univerzalizmus megvalósításával kapcsolatosan. Az egyetlen ténylegesen univerzális nemzetközi szerződés az ENSZ Alapokmány, az összes többi univerzálisnak szánt nemzetközi szerződés esetén azt látjuk, hogy vannak olyan államok, amelyek különböző okoknál fogva, de távol maradnak azoktól, ezzel demonstrálva, hogy ők másként gondolkodnak az adott kérdésről. Számos történeti és mai példán keresztül mutatta be, hogy az univerzalizmusnak gátját képezi a nemzetközi politika, a gazdasági érdekek, az eltérő hagyományok és nézetek, amelyek különösen az emberi jogok értelmezése kapcsán figyelhetőek meg, a nagy jogrendszerek közötti különbségek és a nemzetközi jog egyéb jogforrásaival kapcsolatos problémák, így például a soft law szerepe és a kikényszeríthetőség.


A konferencia záró előadását Prof. Dr. Simai Mihály akadémikus, a MENSZT elnöke tartotta a világ kormányzásának jövőjéről és 21. századi kihívásairól. A nemzetközi világrend alapját az államok képezik, amelyek akarata hiányában sem az ENSZ, sem az EU nem létezhet. A hatalmi viszonyok alakulása a legmeghatározóbb a világ rendjével kapcsolatosan, amely ma átalakulóban van. Az elmúlt kétszáz évben tulajdonképpen 3 világrendet láthattunk, az első a napóleoni háborúk utáni állapot, a második az első világháború után kialakult helyzet, a Nemzetek Szövetségének rendszere, a mai pedig az 1945-ben kialakult ENSZ rendszer. Véleménye szerint a hidegháború után körülbelül a gazdasági világválságig egypólusosság volt megfigyelhető, amely az USA dominanciáját jelentette, azóta azonban számos pólus van kialakulóban, amelyek gazdasági és katonai szempontból a hatalmi viszonyok megváltozásához vezetnek. Azt azonban még mindig nem lehet tudni, hogy egyes államok, így például Oroszország vajon hová, melyik pólushoz (Európához vagy Ázsiához?) fog csapódni. Simai akadémikus optimistán fejezte be az előadását, szerinte az emberiség mindig is veszélyesen élt, de valahogy minden alkalommal túljutott rajta. Az eszközrendszer az ENSZ létezésével fennáll ahhoz, hogy az olyan globális kihívásokat kezelni tudjuk, mint a túlnépesedés, az élelem hiánya, a migráció és a környezet védelme, a kérdés csak az, hogy mekkora áldozatok és veszteségek árán hajlandóak a kormányok tenni is valamit.

IMG_4014_mod

A közvetlen hangvételű előadások után a hallgatóság kérdéseinek megválaszolására is lehetőség nyílott. A konferencián moderátori szerepet betöltő Prof. Dr. Blutman László, az SZTE ÁJTK Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék vezetője megköszönte dr. Szalai Anikónak, a Tanszék tanársegédének, a rendezvény megszervezését, zárszóként pedig felhívta a figyelmet a Mobil ENSZ Akadémia következő állomására, amely Pécsett lesz áprilisban.

IMG_3911_modIMG_3963_modIMG_3990_mod





_MG_8817_230x154.png

Legfrissebb tartalom



youtube_favicon SZTE ÁJTK Youtube Channel



    Rendezvénynaptár *

      Címkefelhő

      2009 ősz  Deilinger Viktória  Fekete Orsolya  Gyenge Balázs  JNASZ  Jakab Éva  Józsa Zoltán  Karsai Krisztina  Laluska Pál  Lőrincsik Péter  Merkovity Norbert  Mezei Péter  Paczolay Péter  Siket Judit  Szeged  Szeged IP Center  Szöllősi László  politológia  politológiai tanszék  verseny