Az isztambuli egyetem jogi kara 2011. szeptember 23. és 30. között „Crime and Punishment” címmel szervezett nemzetközi filmfesztivált. Mit jelent a bűncselekmény fogalma? Milyen a megfelelő büntetés? Ezek a kérdések a kezdetektől foglalkoztatták a modern társadalmakat, éppen ezért sűrűn váltak nemcsak a (büntető)jogot értők, illetve azt művelők közötti diskurzus tárgyává, de a művészet, különösen a filmipar meghatározó tematikáivá. Az idén induló és a szervezők reményei szerint évente megrendezésre kerülő nemzetközi filmfesztivál első témája a katonai puccsok, a múltfeldolgozás és a történelmi igazságtétel volt. A társadalom és az azt alkotó egyének valamennyien hurcolják a múltban – utóbbiak esetében esetleg generációkkal korábban - szerzett sebeket. Az emberi jogok megsértése katonai merényletek és diktatúrák kiépítése által a színészek, filmesek, producerek, rendezők mellett nem csak a jogtudósok, elméleti és gyakorlati jogászok érdeklődésére tartott számot Isztambulban, hanem az egyetemi hallgatók és az „utca embere” számára is tanúságos vagy éppen katartikus élményt nyújtó lehetett egy-egy akadémiai előadás vagy akár film, amely a jogállami értékek erőszakos felszámolásával foglalkozott.

Ahogyan záróbeszédében Rade Serbedzija, a szerb származású és Hollywoodban világhíressé vált színész, aki maga is személyes résztvevője és elszenvedője volt a délszláv háború véres eseményeinek, elmondta: „A világon sok helyen támadnak egymásra nemzetek fiai, Istenre vagy egyéb fennkölt eszmére hivatkozva. Nem hiszem, hogy lenne olyan Isten, aki örömmel venné, ha a nevében belháborút szítanának és egymást ölnék hívei.” „Ahhoz, hogy az egyetemes emberi jogok érvényre juthassanak, elkerülhetetlen szembe néznünk a múltban elkövetett hibáinkkal, csak így biztosítható a jogállami garanciarendszer.”- tette hozzá Adem Sözüer, az isztambuli jogi kar dékánja.

Karunkról Dr. Karsai Krisztina és Dr. Fantoly Zsanett (SZTE ÁJTK Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék) „Múltfeldolgozás Magyarországon – lassan és izzadva” címmel tartott előadásukkal képviselték hazánkat. Az előadók szóltak – többek között – az 1956-os sortűz-perek büntetőjogi megítéléséről, az 1989/90-es rendszerváltást követő átvilágítási rendelkezésekről, illetve az állambiztonsági szervek megfigyelési aktáiba történő betekintési engedélyezésről magánszemélyek számára. Emellett mindkét oktató tantárgyi előadásokat tartott török és más külföldi Erasmus hallgatók számára a büntető anyagi jog (Introduction to the Hungarian Criminal Law) és a büntető eljárásjog (Criminal Procedural Systems and the Article 6 of the European Convention of Human Rights) köréből.

Szeptember utolsó hetében az Isztambuli Egyetem a tudomány és a művészet fellegvárává vált és ehhez Karunk büntetőjogászai is hozzájárultak.

A fesztivál honlapja idekatt

Az Isztambuli Egyetem főkapuja