Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar - Ahol tudás és szándék találkozik

FRISS! Újdonságok, vitatémák a szemináriumokhoz:

http://index.hu/kulfold/2010/09/22/szlovakia/ - Eltörlik a kettős állampolgárságot sújtó Fico-törvényt

Kövesse nyomon a felkészüléshez az Országgyűlés Alkotmány Előkészítő Eseti Bizottságának munkáját (AEEB Honlap)

Összefoglaló szempontok:

1. Mikor kell alkotmányozni?
2. Az alkotmány fogalma – milyen típusú alkotmánya van/legyen Magyarországnak?
3. Ki alkotmányozzon: Alkotmányozó nemzetgyűlés, törvényhozás vagy népszavazás?
4. Az alkotmány szerkezete – milyen alkotmányszerkesztési modellek léteznek, jelenleg melyik érvényesül az 1949. évi XX. törvényben?

Ajánlott irodalom:

• Debreczeni József: Kell-e új alkotmány? Magyar Szemle. U. F. 3-4/97:7-15.
• Antal Attila: Alkotmányozó nemzetgyűlés-e az újonnan megválasztott parlament? (Jogi Fórum, 2010. június 3.)
• Kardos Gábor: Ki alkotmányozzon? Jogállam. Budapesti jogi és politikai szemle 1/93:79-86.
• Ficzere Lajos: Az alkotmányozási folyamat egyes altalános kérdései. Jogállam. Budapesti jogi és politikai szemle 1-4/1998-99:161-173.
• Halmai Gábor: Az alkotmányozás kockázatai. Jogtudományi Közlöny 3/97:153-157.
• Kukorelli István: Az alkotmányozás néhány koncepcionális kérdése. Magyar Közigazgatás, 8/94:449-456.
• Kilényi Géza: Alkotmányozó hatalom - alkotmanyozas. Bihari Ottó-emlékkönyv. 2001. 247-259.
• Kulcsár Kálmán: Alkotmányozás Magyarországon. 1996. Feladatok, kerdőjelek. Magyar Szemle. U. F. 7-8/96:679-691.
• Majtényi László – Miklósi Zoltán (szerk.): És mi lesz az Alkotmánnyal? (Budapest: Eötvos Károly Intézet 2004)
• Paczolay Péter: Az alkotmányozás csapdái. Politikatudományi Szemle 1/96:87-92.
• Samu Mihály: Alkotmányozás, alkotmány, alkotmányosság, Bp. Korona, 1997
• Samu Mihály: Az alkotmányozás és a második kamara (szenátus). Belugyi Szemle 6/96:13-22.
• Somogyvári István: Alkotmányozás Magyarországon. 1994-1996. Társadalmi Szemle, 10/96:30-51.
• Somogyvári István: Az Igazsagügyi Miniszteéium alkotmánykoncepciója. Társadalmi Szemle, 8-9/95:83-93.
• Sulyok Márton - Trócsányi László: A preambulum. In: Jakab András (szerk.): Az Alkotmány Kommentárja, I. kötet. 83-109 (2009, Századvég Kiadó, Budapest)
• Tóth Judit: Az európai integáció és az alkotmányozás kapcsolata. Európai Tükor 1/98:99-115.
• Trócsányi László, ifj.: Az alkotmányozás elvi kérdései. Alkotmány és jogtudomány. 1996. 167-185.
• Trócsányi László, ifj.: Egy új alkotmány minimumai. [Hozzasz. Pokol Bela: A magyar parlamentarizmus szerkezete. A "hatalmi negyszög" súlyelosztásai. 1-2. r. c. cikkehez. TSZ 8-9-10/93.] Társadalmi Szemle 2/94:75-80.
• A Magyar Koztársaság új alkotmányának szabalyozási elvei. H/2252. szamú országgyűlési javaslat. 1996. (Jogallam. Budapesti jogi es politikai szemle 1-4/1998-99:123-160. vagy az 119/1996 (XII.21) Ogy. Hat.)

Összefoglaló kérdések:

1. Az Országgyűlési választójogi szabályok ismertetése
   
2. A parlament létszama – költségcsökkentés, hatékonyság vagy képviseleti deficit?
3. Melyek az egykamarás és kétkamarás parlament előnyei?
4. A kompromisszumokra épulő rendszer kritikája: az ún. 2/3-os törvényalkotás dilemmája
5. Az országgyűlési képviselők jogállása: helyes-e hogy egy képviselő egyben polgármester is? Melyek a fontosabb összeférhetetlenségi szabályok?
6. Melyek a parlamenti ellenőrzes eszközei? Melyek a vizsgálóbizottságok működésének pozitív és negatív tapasztalatai?

Ajánlott irodalom:

• Salamon László: A parlament szervezetének alapkérdése; az egy-és kétkamarás parlament, In: Magyar Kozigazgatas, 2001/5. 302-305.o.
• Samu Mihály: Az alkotmányozás és a második kamara, In: Belügyi Szemle 1996/6. 13-22.o.
• Somogyvari Istvan: A magyar parlamenti rendszer reformja In: Tarsadalmi Szemle 1998/8-9., 165-183.o.
• A Velencei Bizottság állásfoglalása a második kamarák szereperől az európai államokban, (2005) http://www.venice.coe.int/docs/2006/CDL(2006)059rev-e.asp
• Tóth Judit-Legény Krisztián: Összehasonlító alkotmányjog KJK 2006 131-138. old.

Az anyag feldolgozását segítő anyagok eléréséhez kattintson a nyílra

Összefoglaló kérdések:

1. Szükség van-e a népszavazás intézményére? Érvek és ellenérvek a népszavazás mellett és ellen
2. Megfelelő-e a népszavazásra vonatkozó jelenlegi szabályozás?
3. Milyen következtetések, tapasztalatok vonhatók le a népszavazások és népszavazási kezdeményezések eddigi gyakorlatából? Kivételes intézmény vagy a politika fegyvere?
4. Megfelelő-e a véleménynyilvánító népszavazás koncepciója? (Amennyiben nem veszik figyelembe az eredményét, hogyan hathat a kormányzati döntések legitimációjára nem csupán manipulációra alkalmas politikai eszköz-e?)
5. Helyes-e az a megoldás, hogy a politikai pártok nyíltan kampányolhatnak a népszavazás során?
6. Lehet-e a népszavazás eszköz a pártok ígéretének kikényszerítésére?

Összefoglaló kérdések:

1. Mit jelent az, hogy Magyarország köztársaság, parlamentáris köztársaság?
2. Milyen legyen a köztársasági elnök súlya az államszervezetben: erős, középerős, gyenge?
3. Melyek a közvetett és a közvetlen választás előnyei és hátrányai (érvek és ellenérvek)?
4. Milyen összefüggés lehet a köztársasági elnök megválasztására vonatkozó szabályok és a köztársasági elnök hatásköre, szerepköre között?
5. A köztársasági elnök jogon túli szerepvállalásai: az aktív vagy mérsékelt szerepvállalás előnyei és hátrányai?
6. Lehet-e „elfogult” egy köztársasági elnök? Kizárják-e ezt a megválasztására vonatkozó hatályos szabályok?

Ajánlott irodalom:

• Kovács Virág: A köztársasági elnök – „a végrehajtó hatalmon kívül” és a „politika felett”? In: Magyar Közigazgatás 2001/6. 352-362.o.
• Csink Lóránt: Az államfő szerepe Európában, különös tekintettel a magyar szabályozásra
• Szomszéd Orsolya: Államfői jogkörök alkalmazása a gyakorlatban, in: Politikatudományi Szemle, 3-4/2005, 131-148
• Szentpéteri Nagy Richárd: A parlamentáris kormányrendszer államfője, in: Politikatudományi Szemle, 3-4/2005, 111-130
  
• A Velencei Bizottság állásfoglalása a szavazás titkosságáról (2005)

48/1991 (IX.26.) ABH

8/1992. (I.30.) ABH

47/2007. (VII.3.) ABH

Összefoglaló kérdések:

1. Melyek a testületi kormányzás főbb jellemzői?
2. Milyen típusú kormányzás érvényesül ma Magyarországon?
3. Hogyan alakul a miniszterelnök, illetve a Kormány felelőssége Magyarországon? Megfelelő-e ez a rendszer elvi illetve gyakorlati szempontokból?
4. Van-e (jogi) kötőereje a kormányprogramnak? Számonkérhető-e annak megvalósítása?
5. Ki felel ma a kormányprogram megvalósításáért Magyarországon?
6. Beszélhetünk-e a mai magyar rendszerben a miniszterek függetlenségéről, illetve önálló felelősségéről? Megfelelő-e e elvi, illetve gyakorlati szempontokból?
7. Elképzelhető-e a hatalommegosztás mai rendszerében egy más alapokra épített kormányzás Magyarországon?

Ajánlott irodalom:

• Sári János: A Kormány alkotmányos helyzetének alakulása az elmúlt másfél évtizedben ("pártunk és kormányunk"-tól az Unióig) In: Magyar Közigazgatás
  6/2005 321-341
• Tóth Judit - Legény Krisztián: Összehasonlító alkotmányjog 2006 153-162.o.
• 1989. évi XXXI. tv
• 1990. évi XXXIX. tv.
• 1990. évi XL. tv.
• 2006. évi LVII. tv.
• 2010. évi XLIII. tv.
• 12/2010 (V.25.) MeHVM rendelet
• 2010. évi XLII. tv.
• Az Alkotmány 2010. május 25-i módosítása (miniszterelnökhelyettes)
  

Összefoglaló kérdések:

M

1. Mi lehet egy állam legfőbb célja/legnagyobb vállalása a határain kívül élő kisebbségekkel összefüggésben?
2. Szükséges-e állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak ahhoz, hogy e célokat elérhessük?
3. Lehetséges-e egyoldalúan kedvezményeket illetve jogokat nyújtani egy másik állam állampolgárainak, anélkül, hogy sértenénk az adott állam szuverenitását?
4. Milyen a magyar státusztörvény nemzetközi jogi megítélése? (a Velencei Bizottság állásfoglalása stb.)
5. Támogatható-e a kedvezményes módon történő munkavállalás?
6. Hogyan befolyásolja Magyarország, illetve a szomszédos országok EU-tagsága a határon túl élő magyarok helyzetét, illetve a kisebbségpolitika lehetséges alakulását? (Jelenthet-e „harmadik utat”?)

• Tóth Judit: Magyarok közt egy európai? A magyar állampolgári jogállás és az európai állampolgárság viszonyáról – Magyarország és EU 2001. 43-59.o.
• Tóth Judit: Lehet-e módosítani a státustörvényt? – Kisebbségek és kormánypolitika 2004. 209-230.o.
• Az Európa Tanács Egyezménye az Állampolgárságról
• A Lisszaboni Szerződás európai uniós állampolgárságra vonatkozó részei
• Szomszédos országainkkal kötött államközi alapszerződések
• 1993. évi LV. tv. az állampolgárságról (2010. évi XLIV. tv-nyel egységes szerkezetben módosítva)
  

Összefoglaló kérdések:

1. Megvalósul-e ma a bírói függetlenség Magyarországon, megfelelő-e a jelenlegi szervezetrendszer?
2. Milyen előnyei és hátrányai vannak a bírósági határozatok nyilvánosságra hozatalának?
3. Megfelelő-e a jelenlegi sajtószóvivői rendszer?
4. A bíró számára megengedett legyen-e (esetleg kötelező) a nyilatkozattétel folyamatban levő vagy befejezett ügyben (előnyök és hátrányok)?
5. Milyen az igazságszolgáltatás megítélése a média tükrében?

A/ Vonatkozó egyezmények és jogszabályok:

I. Nemzetközi egyezmények: PPJE 14. cikk 1. pontja és az EE 6.cikk 1. pontja;

II. Alkotmány 57. § (1) bekezdése;

III. Bszi. 12. § (1) bekezdése;

IV. Eljárási kódexekben: Pp. 5. § (1) bekezdése és Be. 237. §-a ;

B/ Ajánlott irodalom:

• Blutman László: A bírósági határozatok közzététele és az Alkotmány (JURA 7. évf., 2. sz.)
• Az Alkotmány magyarázata. KJK-KERSZÖV. Bp., 2003. Az 57. §-hoz fűzött magyarázatból a VIII. pont "A tárgyalás nyilvánossága" 571 - 573. l.
• Jacobs - White: The European Convention on Human Rights. Fourth Edition. OUP. 2006., kötetből a "Public hearings" és a "public judgments" részek 185 - 187.
  

C/ AB-határozatok:

58/1995. (IX.15.) AB határozat = ABH 1995, 289, 292 - 293. l. A határozat - egyebek mellett - a régi Be.-ről szól, de a tárgyalás nyilvánosságának kizárásval kapcsolatban felhívja a PPJE és az EE vonatkozó rendelkezéseit.

Összefoglaló kérdések:

1. Van-e jogorvoslati funkciója az alkotmányjogi panasznak, érvényesül-e ez a gyakorlatban?
2. Lehet-e bírói ítéletet közvetlenül az Alkotmány valamely rendelkezésére alapítani?
3. Kötik-e az Alkotmány rendelkezései a magánszemélyeket?
   
4. Mi a teendő abban az esetben, ha egy adott ügyben alkalmazandó alsóbb szintű jogszabály ellentétes az Alkotmány valamely rendelkezésével? Hatékonyan működik-e az ombudsmani intézmény Magyarországon?

• Halmai Gábor: Az alkotmányjogi panasz – jelen és jövendő? In: Bírák Lapja 1994/3-4.
• Harmathy Attila: Bírói gyakorlat – Alkotmány, In: Magyar Jog 2004/11. 642-648.
• Sári János: A rendes bíróságok alapjogi bíráskodása, In: Jogtudományi Közlöny 2006/1. 3-8.
• Sonnevend Pál: Az alapjogi bíráskodás és korlátai, In: Fundamentum 1998/4. 79-84.
• Pokol Béla: Miért nem volt Németországban “alapjogi forradalom”? In: Jogelméleti Szemle
• Auer Ádám - Botos Gyöngyvér - Holndonner Roland - Kiss Balázs: A bírói szerepvállalás egyes aspektusai a magyar alapjogi bíráskodásban, In: De Iurisprudentia et Iure Publico, DIEIP, 1/2010.
• Halmai Gábor: Igazságosság és morális jogok, in: Magyar Tudomány, 2/1999
  

Összefoglaló kérdések:

1. Mit jelent az ügyvédi hivatás kettős kötődése?
2. Mi jellemzi az ügyvédség alkotmányos helyzetét hazánkban?
3. Helyes-e a Wouters ügyben kimondott társulási tilalom?
4. Melyek az ügyvédség távlatai az Európai Bíróság által hozott határozatok tükrében?
5. Reklámozza-e magát az ügyvéd (érvek és ellenérvek)?

Ajánlott irodalom:

• Ügyvédi reklám - Korlátok között, In: De Jure - A jogászok magazinja (online)
• Antal Attila: Az ügyvédi reklám (Jogi Fórum Online, 2008. 12. 15.)
• Király Miklós: Az Európai Közösség joga és az ügyvédi hivatás gyakorlása. = Vékás Lajos-emlékkönyv. 1999. 139-153.
• Sulyok Tamás: Az ügyvédség alkotmányos helyzetének néhány időszerű kérdése, In: Magyar Jog, 6/2008
• A Magyar Ügyvédi Kamara Etikai Kódexe, tekintettel a reklámtilalmi módosításokra
• Salamon András: Címer mint casus belli. Hirdetni szabad, reklámozni tilos - hol a határ, vagy kell-e egyáltalán? In: Napi Jogász. A nemzetközi és hazai gazdasági jog kérdései, változásai 4/2002:5-7.

• Dobrodinszky Dénes: Az ügyvédi reklámról. In: Ügyvédek Lapja 3/2003:54-56.
• Majoros Gabriella: Hozzászólás az ügyvédi reklámról szóló vitához. [Dobrodinszky Dénes: Az ügyvédi reklámról. ÜgyvL 3/2003.] , In: Ügyvédek Lapja 2/2004:41.
• Molnár Gábor Lajos: Perek fél áron, amíg a készlet tart! [Hozzász. Dobrodinszky Dénes: Az ügyvédi reklámról c. cikkéhez. ÜgyvL 3/2003.] In: Ügyvédek Lapja 3/2004:16-25.
• Reviczky Károly - Sziklai János: Válaszok az ügyvédi reklámról szóló vitacikkre. Dobrodinszky Dénes: Ügyvédi reklámról. ÜgyvL 3/2003.] In: Ügyvédek Lapja 4/2003:32-34.

Összefoglaló kérdések:

1. Milyen hagyománya van a megyerendszernek, illetve a régiónak Magyarországon?
2. Jó-e a rendszerváltást követően kialakult önkormányzati rendszer?
3. Szükséges-e a regionalizáció Magyarországon?
4. A megyerendszer kritikája (érvek és ellenérvek)
5. Helyes-e a megyei szintű közigazgatási hivatalok megszüntetése

Ajánlott irodalom:

• Az Alkotmány IX. fejezete
• 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
  
• 90/2007. (XI.14.) AB határozat
• 75/2006 (XII. 20) AB határozat
• 41/2004 (XI. 3.) AB határozat
  
• Pálné Kovács Ilona: A közigazgatási régiók esélyei hazánkban (Magyar Tudomány, 9/2004, 952 et ss.)
• Pálné Kovács Ilona: Magyar területi reform és az uniós fejlesztéspolitika (Magyar Tudomány, 10/2007, 1306 et ss.)
• Temesi István: Regionalizmus és regionalizáció (PhD értekezés, 2006, Pécs)
• Hajdú Zoltán: A közigazgatási régió történeti, funkcionális összefüggései és alakváltozásai Magyarországon. (Magyar Tudomány 2004/9. 942-951. o.)
• Zongor Gábor: A megye és a közigazgatás. (Közigazg. korszerűsítése 1996. 192-198. o.)
• Zongor Gábor: Rajt. Indul az államreform
• Tóth László: A megye - mint közigazgatási régió. (Comitatus. Önkormányzati Szemle 2004/4. 55-59. o.)
• Agg Zoltán: A megyerendszer változó szerepe a magyar közigazgatásban (MTA Társadalomtudományi Intézet kutatása)
  
• Agg Zoltán: A megyék helye a Régiók Magyarországában. In: Comitatus. Önkormányzati Szemle 5/98:86-88.
• Pintér Edit: A regionalitás változó szerepköre. Közjogi Kutatócsoport publikációi. 1. köt. 2006. 57-69.
• Szegvári Péter: A regionalizáció lehetőségei és a regionalizmus esélyei Magyarországon. "Abszurdisztán" vagy "Csodaország". In: Kiss István-emlékkötet. 2006. 150-162.
• Hajdú Ágnes: A regionalizmus, illetve a regionalizáció kialakulási folyamata. 1-2. [r.] In: Cég és Jog 1-2/2003:46-48., 3/2003:30-33.
• Pálné Kovács Ilona: A régióépítés stratégiája. In: Comitatus. Önkormányzati Szemle 3/2000:6-18.
• Ágh Attila: A régiók Magyarországa. In: Comitatus. Önkormányzati Szemle. Különszám 2001:102-111.
• Horváth Gyula: A régiók Európában. In: Info - Társadalomtudomány 44. sz. 1999. 7-20.
• Csáki Gyula Balázs: Fogalmi adalékok a regionalizmus meghatározásához. In: Studia iurisprudentiae. Tomus 2/1. 2002. 135-155.
• Pálné Kovács Ilona: Kistérségek, megyék, régiók és a közeljövő közigazgatása. In: Comitatus. Önkormányzati Szemle 12/94:30-43.
• Szente Zoltán: A helyi területi önkormányzatok szabályozásának elvei de lege ferenda.In: Magyar Közigazgatás, 1994. 6-7.