Az SZTE-ÁJTK Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszéke szervezésében került megrendezésre 2014. szeptember 23-26. között az International Week of Criminal Law elnevezésű nemzetközi konferencia, amelyen hét külföldi ország előadói tartottak előadásokat angol és német nyelven a bűnügyi tudományok tárgykörében. Az eseményt fakultatív kurzusként magyar és külföldi hallgatók egyaránt felvehették.
A rendezvényt Hajdú József, az SZTE-ÁJTK dékánja és Karsai Krisztina tanszékvezető egyetemi tanár nyitotta meg. Az első előadást Szomora Zsolt egyetemi docenstől hallgathattuk meg, aki a magyar büntető igazságszolgáltatási rendszer sajátosságairól szólt angol nyelven.
Angelika Pitsela (Aristotle University of Thessaloniki) a program keretében két előadást is tartott, elsőként „Strafjustiz in Griechenland” címmel, amely során betekintést nyerhettünk a görög büntető igazságszolgáltatás alapvető szabályaiba. Az előadás elején a büntetőjogra vonatkozó alkotmányos alapelvekkel, majd a görög jogban elfogadott bűncselekmény-fogalommal ismerkedhettünk meg (jogellenes, bűnös és törvény által büntetendő cselekmény). Ezt követően bemutatásra kerültek a bűncselekmény súly szerinti felosztására, valamint a főbüntetésekre és mellékbüntetésekre, azok végrehajtási fokozatára vonatkozó alapvető törvényi rendelkezések is. Második előadása az „Alternative Sanktionen in Griechenland” címet viselte, amely során elsőként előadónk felvázolta a büntetés-végrehajtás meghatározó nehézségeit (túlzsúfoltság, növekvő fogvatartotti ráta). Reformtörekvések között fontos szabályként említette, hogy a szabadságvesztés büntetést átalakítják pénzbüntetéssé, amennyiben az adott bűncselekmény büntetési tétele legfeljebb 5 év. A szabadságvesztés helyettesítésére szolgál továbbá a felfüggesztett szabadságvesztés és a közhasznú munka, a próbaidő, illetve a pártfogó felügyelő intézménye. Ez utóbbi 2007-ben került Görögországban bevezetésre, de a hiányzó személyi állomány miatt a rendszer további reformokra szorul. Érdekesség, hogy a szabadságvesztés átváltoztatása pénzbüntetésre, illetve a pártfogó felügyelet nem alkalmazható kábítószerrel összefüggő bűncselekmények esetén, valamint erdőtűz okozásánál még gondatlanság esetében sem. E rendelkezés hátterében az áll, hogy Görögországban rendszeresen, nagy károkat okoznak az erdőtüzek. 2013-ban került elfogadásra az elektronikus eszköz útján történő megfigyelés, amely törvény még nem lépett hatályba.
Adam Górski (Jagellonian University) az első napon tartott előadást a lengyel büntető igazságszolgáltatásról, „Strafjustiz in Poland” címmel. Először megismerhettük a lengyel jogi normák hierarchikus rendszerét, majd a Büntető Törvénykönyv felosztását (általános, különös rész és végül a katonákra vonatkozó rendelkezések). A különös rész 26 fejezetből áll, ahova a bűncselekmények társadalomra veszélyességük alapján nyertek besorolást. Ezt követően megismerhettük a lengyel büntetőeljárási kódex legfontosabb módosításait, amely rendelkezések 2015 januárjában fognak hatályba lépni. Fontos változásként említette az előadó a jogorvoslati rendszer változását, az ügyészségi szervezet átalakítását, valamint a jövő évtől értékelhetőek bizonyítékként a felek által benyújtott magánszakértői vélemények is. Az előadás utolsó részében betekintést nyerhettünk az orvosi büntetőjog alapvető szabályaiba, amely során megtudhattuk, hogy az nem külön törvényben, hanem az élet elleni bűncselekmények körében szabályozott, továbbá betekintést nyerhettünk az orvosi felelősségre vonás rendszerébe is.
Damjan Korosec (Univerza v Ljubjani) a szlovén büntető anyagi jog általános részéről tartott előadást. A jelenleg alkalmazandó szlovén Btk. 2008-ban lépett hatályba, 2012-ben azonban átfogó módosítására került sor. Az előadó ismertette fő vonalakban a hallgatósággal az általános részi rendelkezéseket, valamint az ezzel összefüggő esetleges érdekességeket. Megtudtuk, hogy – a magyar Btk. rendelkezéseitől eltérően – a szlovén büntetőjogban a szándékos bűncselekmény kísérlete nem generális jelleggel büntetendő, hanem csak akkor, ha a törvény az adott különös részi bűncselekmény elkövetőjét 3 évi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel rendeli büntetni, továbbá akkor is, ha a jogalkotó a különös részi tényállásnál a kísérletet explicit büntetni rendeli. Érdekes továbbá az is, hogy – szintén eltérően a magyar büntetőjogi dogmatikától – mind mulasztással, mind pedig gondatlanul elkövetett bűncselekmények esetén lehetőség van társtettesség megállapítására. A szlovén büntetőjogban külön szerepel a jogellenességet kizáró, illetve a bűnösséget kizáró végszükség. Ezt követően részletes előadást hallhattunk a sértett beleegyezéséről mint jogellenességet kizáró okról, különös tekintettel az orvosi beavatkozás során felmerülő vélelmezett beleegyezés kérdéséről. Korosec professzor második, angol nyelvű prezentációjában az olyan minősítő körülményt képező eredmények erkölcsi-dogmatikai érdekességeiről szólt, amelyek esetén meghatározott körben irreleváns a passzív alanyok konkrét száma, mivel a törvény rendelkezése alapján a bűncselekmény attól függetlenül egységet képez.
Olaszország képviseletében Rocco Alagna (Università di Bologna) fogadta el meghívásunkat. Első alkalommal Olaszország igazságszolgáltatási rendszeréről és büntető kódexéről tartott előadást. Ezt követően pedig „Legal actions against organized crime in Italy” című prezentációja keretében a szervezett bűnözés elleni küzdelem eszközeiről kaphatott átfogó képet a hallgatóság. Kiindulópontja az 1930-ban készített „Rocco Code”, amely a fasiszta rezsim által megalkotott büntető törvénykönyvet jelenti és mai napig hatályban van. Szemléletes példával élt az előadó, amikor úgy fogalmazott, hogy e törvénykönyvet az 1948-as Köztársasági Alkotmányuk szabta át, amely akár egy jó „stylist”, hozzáigazította a kódexet a demokratikus és alkotmányos követelményekhez. Második előadásában a köztudatban is élénken élő témával, az olasz maffia-problémával foglalkozott, valamint a fellépés és megelőzés eszközeit mutatta be.
Keleti szomszédunk igazságszolgáltatási rendszeréről való alapvető tudnivalókat Cristian Dumitru Mihes tárta hallgatóink elé. A Nagyváradon oktató kolléga első előadásában elsősorban a 2014-ben hatályba lépett új büntető anyagi jogi és eljárásjogi kódexek megalkotásának okairól és előzményeiről beszélt. Kitért az újításokra és leglényegesebb módosításokra, azok pozitív és negatív oldalaira, lehetséges hatásaira, előrevetítve a jogalkalmazásban felmerülő elképzelhető problémákat. Ezt a vonalat folytatva, második prezentációjában a törvénykönyv új tényállásait jogtárgy szerinti csoportosította, a középpontba helyezve a vagyon elleni és számítógépes bűncselekményeket.
Susanne Beck (Leibniz Universität Hannover) a „Criminal Justice in Germany” című előadásában a német büntetőjog fő jellemzőit mutatta be a hallgatóság számára. Kiemelte, hogy nagyon szigorú alapelvek vannak a büntető anyagi és eljárásjogban egyaránt, valamint látszólag strukturált és részletesen tárgyalt dogmatika jellemzi. Beck professzor előadását jogesetekkel gazdagította, ezáltal lehetővé téve a hallgatóság bevonását a diskurzusba.
Ezt követően a „Criminal Law and Modern Technologies in Germany” című előadásában a modern technológiák és a büntetőjog kapcsolatát, valamint néhány lehetséges megoldást mutatott be. A modern technológiákra a biotechnológia/orvostudomány (pl. eutanázia, klónozás, transzplantáció, nanotechnológia), számítógép/internet (pl. személyes adatok, információk honlapon, webshop) és a robotok (pl. autonóm /internet, közlekedés/ és nem-autonóm/pl. orvosi/) egyaránt például szolgálhatnak. A biotechnológia jellemzője, hogy túl gyorsan fejlődik és morális kétségek is felmerülhetnek e kérdéskörben. Az internettel kapcsolatban ki kell emelni annak eszközként való használatát, míg a robotok esetében azt, hogy érdekes kérdés lehet: kit terhel a felelősség, ha a robot lesz az elkövető egy adott bűncselekményben.
Rahime, Erbaş (Istanbul University) előadásában először prezentálta a török bírósági rendszer felépítését, ezt követően a török büntetőjog történeti hátterét ismertette, majd bemutatta a török bűncselekmény-fogalmat és kitért a legfontosabb jogforrásokra, alapelvekre is. Előadása végén a török szankciórendszert szemléltette. Ki kell emelni, hogy 2005. június 1-jétől új Büntető Törvénykönyv alkalmazandó Törökországban, és ezzel együtt új büntető eljárási és büntetés-végrehajtási kódex is hatályba lépett. A szankciórendszer fő jellemzője a dichotómia: büntetésekre és ún. biztonsági intézkedésekre oszlik. Két büntetés kiemelése szükséges: a szabadságvesztés-büntetés és a pénzbüntetés.
Topcuoglu, Tuba (Istanbul University) a „State of Art in Crime and Criminology in Turkey” című előadásában arról beszélt, hogy milyen jelentősége van a kriminológiai kutatásoknak a büntetőjog számára. Bemutatta, hogy jelenleg milyen a helyzete a kriminológiai kutatásoknak és oktatásnak Törökországban, továbbá kitért a bűnözési mutatók alakulására és arra, hogy milyen problémák merülhetnek fel azok mérésével kapcsolatban. Az előadásában megismerhettük a Balkán Kutató Csoport munkáját is.
