Doktori képzés egyéni felkészüléssel

A komolyabb tudományos előélettel, teljesítménnyel rendelkező diplomás szakemberek, akik a PhD értekezésük témájában korábban már kutatásokat folytattak, a doktori képzés 5. félévére (a kutatási-disszertációs szakaszra) jelentkezhetnek. A doktori képzés e formája önköltséges. A speciális szabályok közül a következőket érdemes kiemelni.

 

1. A felvételi kérelmet a felvételi időszakban kell benyújtani az SZTE Doktori Intézet honlapján meghatározott eljárás szerint (a jelentkezési határidő rendszerint május és december hónapokban).

 

2. A jelentkezőnek igazolnia kell a kutatási témában elért tudományos teljesítményeit (pl. tudományos publikációk, konferencián előadások). E tudományos teljesítménynek legalább 65 kutatási kredit értékűnek kell lennie a Doktori Iskola működési szabályzatában meghatározottak szerint, hogy a felvételizőt a DI komplex vizsgára bocsáthassa. A jelentkező a tudományos teljesítményét az alábbi, a jelentkezés anyagához csatolandó űrlap I. pontjában mutatja be:

Űrlap egyéni felkészülő megelőző tudományos teljesítményének kimutatásához

 

3. A jelentkezési laphoz csatolandóak az alábbi mellékletek:

  • kutatási beszámoló (a kutatási témában eddig végzett tudományos tevékenységről, és előrehaladásról)
  • kutatási terv (kétéves időszakra, melyet felvétel esetén követ a hallgató)
  • felvétel esetén a témavezetést vállaló oktató nyilatkozata a témavezetés vállalásáról, a kutatási téma valamint a kutatási terv elfogadásáról
  • kitöltött űrlap az egyéni felkészülő megelőző tudományos teljesítményének kimutatásához, valamint az igazoló mellékletek

 

4. A jelentkezés alapján a Doktori Iskola vezetése értékeli a jelentkező tudományos előéletét, és javaslatot tesz a Doktori Iskola Tanácsának a komplex vizsgára bocsátással kapcsolatban.

 

5. A Doktori Iskola Tanácsa állást foglal arról, hogy a jelentkező komplex vizsgára bocsátható-e.

 

6. Az SZTE Társadalomtudományi Doktori Tanácsa a Doktori Iskola Tanácsának javaslatára dönt arról, hogy a jelentkező komplex vizsgára bocsátható-e, és annak sikerétől függően felvételt nyer a doktori képzésre. A TTDT egyben kijelöli a vizsgabizottságot.

 

7. A Doktori Iskola vezetője kitűzi a komplex vizsga időpontját és helyét. (Ez vagy szeptember, vagy február hónap). A komplex vizsgáról információt talál a Doktori Iskola honlapján.

 

8. A felvételiző komplex vizsgát tesz. A vizsga teljesítésével doktori hallgatói jogviszonya keletkezik, és megkezdheti a doktori képzés 5. félévét. A komplex vizsga teljesítése egyben 45 tanulmányi és 65 kutatási kredit elismerését jelenti.

 

9. A felvételi kérelemben igazolt tudományos teljesítmény alapján a Doktori Iskola további kutatási és egyéb kreditet is elismerhet azzal, hogy legalább 80 kreditet a doktori képzés során (5-8. félévek) nyújtott teljesítménnyel kell megszerezni. További kreditek elismerésének kérelmét ugyancsak a fent említett űrlap tartalmazza. A felvételi eljáráson kívül (a képzés későbbi szakaszában) korábbi tudományos teljesítmény kredittel nem ismerhető el a doktori képzésben.

 

10. A jelöltre a doktori képzésben ezután az általános szabályok vonatkoznak: így például 240 kredit birtokában szerezhet abszolutóriumot, és a komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtania a doktori értekezését.

Hírek RSS

Hírek

Események

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    14:00 - 16:00
  • február 22.
    15:00 - 17:00
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.

Legolvasottabb