ELFA közgyűlési határozat - 2012

A közgyűlési határozat magyar fordítása itt olvasható.

A jogi felsőoktatásról és szakmai közéletről: alkalmazkodás a jelen kihívásaihoz


Az Európai Jogi Karok Szövetsége (European Law Faculty Association, ELFA), ami több, mint kétszáz jogi kart egyesít Európa szerte, a 2012. március 9-én és 10-én, Madridban megtartott éves közgyűlésén

figyelembe véve az Európai Felsőoktatási Térség megvalósítását formáló nemzetközi dokumentumokat, ma már egyértelmű, hogy az elvek követése mellett az egyetemek saját szociális, gazdasági és szakmai környezetükhöz való szilárdabb és koherensebb illeszkedésének elérése a megvalósítandó cél,

figyelembe véve a Bolognai Nyilatkozatot, amely hangsúlyozza, hogy az európai oktatási rendszer egyik legfőbb prioritása a versenyképesség és a foglalkoztatást biztosító kapacitás növelése,

megerősítve korábbi hitvallását, miszerint az ELFA az európai jogi karok európai szintű véleménynyilvánító fóruma, ami elősegíti a jogi oktatásra, a jogi tudás terjesztésére és alkalmazására vonatkozó ötletek és közös álláspontok továbbítását az európai intézmények felé,

a következő határozatot fogadta el:

 

ELFA osztja a véleményt, hogy a jelenlegi társadalmi kereslet kielégítése érdekében a jogi karoknak meg kell sokszorozniuk igyekezetüket, hogy áthidalják azt a széles szakadékot, ami egyes országokban tradicionálisan fennáll a jogi oktatás és a megfelelő szintű jogászi munka végzéséhez szükséges gyakorlati képzés között. Ez azt jelenti, hogy ezt a gyakorlatot – lehetőleg – már az egyetemi képzés ideje alatt kell megszerezni.

 

Az ELFA tudomásul veszi, hogy annak érdekében, hogy a jövő szakemberei képesek legyenek a lehető legsikeresebben szembenézni a munkapiacra lépéskor felmerülő kihívásokkal, létfontosságú mind az elméleti jogi oktatás, mind a gyakorlat biztosítása, valamint az is, hogy rugalmasabb legyen a rendszer: a tanulási programba és a tanítási módszertanba bele kell foglalni az általános és közös kompetenciákat, úgy, mint az írott és a szóbeli kommunikációt, az idegen nyelvek ismeretét, az új technológiákkal kapcsolatos tudást, valamint a csapatban való munkára és a multidiszciplináris tevékenységek elvégzésére való képességet. Ezek a készségek nem csupán a jövő jogászainak fontosak, hanem a már frissen végzetteknek is, mivel megkönnyítik a szakmai gyakorlati helyekre történő jelentkezésüket és a más tagállamban történő munkavállalásukat, elősegítve ezáltal az európai szerződésekben felállított gazdasági integráció és összefonódás elérését.

 

Az ELFA síkra száll amellett, hogy az egyetemek és jogi karok azon törekvései során, amelyek a szakmai világ által támasztott követelményekhez történő nagyobb fokú közelség kialakítására és ennek bátorítására irányulnak, meg kell tartani az intézmények identitását, a függetlenségét, az intézmények által betöltött társadalmi és kulturális funkciót, s különösen azt a régóta fennálló elismert azonosságot, ami a jogi tanulmányok (oktatás) és a jog mint tudomány között áll fenn.

 

Ezért, az ELFA alapvető jelentőségűnek tartja a Bolognai Nyilatkozatban lefektetett alapvető elveket, amelyek szerint az egyetemek önálló intézmények, amik kritikai szellemben tanítással és kutatással hozzák létre és továbbítják a tudást, és a küldetésük teljesítése érdekében mindennemű külső befolyásolás nélküli, teljes erkölcsi és tudományos szabadságot élveznek.

 

Következésképpen, az ELFA határozott álláspontja az, hogy azon – néha nagy – szakadék szükségszerű szűkítése, amely a jövő jogászait képző európai felsőoktatási intézmények oktatási megközelítése és az ezen szakemberek által a szakmai gyakorlatba való belépéskor tapasztalt valóság között áll fenn, nem kell, hogy ahhoz vezessen, hogy mindent túlzott mértékben alárendelnek a munkáltatók, stakeholderek és vállalatok érdekeinek, és nem szabad abba a kockázatos helyzetbe sem kerülni, hogy e felsőoktatási intézmények célkitűzései, működésük vagy tanulmányi kínálataik az áruba bocsáthatóság szempontjai alapján alakulnak át.

 

ELFA saját céljaként támogatja és elfogadja azt, hogy a jogi oktatás és a joggyakorlat egymással szorosan összefügg, de egyben el is különül, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a jogi karok nem lehetnek csupán a jövő jogászi értelmiségének gyárai, akik azonnal alkalmasak a gyakorlati munkára, mivel a jogi karok funkciói nem csupán a kiváló szakemberek nevelése, hanem az is, hogy műveljék az emberfőket is, akik így aktívak, kreatívak, műveltek és komolyan elkötelezettek lesznek a modern világ és társadalom által támasztott komplex kihívások megoldására. Az akadémiai jogi képzés a jog intellektuális és kritikai analízisét erősíti, s nem csupán a jogi rendelkezések puszta ismeretét jelenti.