Alkotmányjogi Tanszék múltja

"Régi dicsőségünk hol késel az éji homályban? Századok ültenek el, s te alattok mélyen enyésző fénnyel jársz egyedül."

(Vörösmarthy Mihály: Zalán futása)

 

Ez az oldal Tanszékünk fejlődéstörténetét és egykori neves professzoraink, tanszékvezetőink munkásságát mutatja be. Jelenlegi Alkotmányjogi Tanszékünk már, mint Közjogi és Közigazgatási Jogi tanszék, a kolozsvári egyetem alapításakor is része volt a kari struktúrának. Alapításkori első professzorunk Korbuly Imre volt. 1908-ban végül levált és önállósodott a közigazgatási és a pénzügyi jogi szekció, és önálló tanszékként működtünk tovább. Az Alkotmányjogi Tanszék nagy egyéniségeket tudhatott oktatói és szellemi vonzáskörébe, így különösen: Polner Ödön, Csekey István, Bibó István, Szabó József, Kovács István, Szentpéteri István. Szellemi örökségük része az a széleskörű kitekintés, amely a világ jogrendszerei iránt e professzorok munkásságában megvalósult. A mai utódok célja, hogy az oktatás, a PhD képzés, a kutatás, a nemzetközi együttműködések (belga, francia kapcsolatok, és az ezek keretében karunkon folyó képzések), valamint tudományos diákkör szervezése és a szellemi utánpótlás nevelése útján törekedjenek a jelen alkotmányjogi kihívásainak nyitott fogadására.


A Tanszék múltja

Jelenlegi Alkotmányjogi Tanszékünk már, mint Közjogi és Közigazgatási Jogi tanszék, a kolozsvári egyetem alapításakor is része volt a kari struktúrának. Alapításkori első professzorunk Korbuly Imre volt. 1908-ban végül levált és önállósodott a közigazgatási és a pénzügyi jogi szekció, és önálló tanszékként működtünk tovább. Az Alkotmányjogi Tanszék nagy egyéniségeket tudhatott oktatói és szellemi vonzáskörébe, így különösen:


Polner Ödön

1865. márc. 15. –1961. febr. 7.

Tanszékvezető: 1923–35

Kutatási területe: közjog és politika

Főbb művei, munkássága

Trócsányi László - A közös európai alkotmányos örökség – Polner Ödönre emlékezve


Csekey István

1889. febr. 2. – 1963. aug. 17.

Tanszékvezető: 1931-40

Kutatási területe: államjog (közjog)

Főbb művei, munkássága


Bibó István, ifj.

1911. aug. 7. –1979. május 10.

Tanszékvezető: 1946-50

Kutatási területe: jogelmélet, államelmélet, társadalomelmélet

Főbb művei, munkássága


Szabó József

1909. ápr. 13. - 1992. február 15.

Tanszékvezető 1947–50, 1956–60

Kutatási területe: összehasonlító alkotmányjog

Főbb művei, munkássága


Kovács István

1921. szept. 21. - 1990. nov. 29.

Tanszékvezető: 1950-90

Kutatási területe: államjog (alkotmányjog), az alkotmányfejlődés főbb problémái és a jelentősebb alkotmányos intézmények vizsgálata, összehasonlító alkotmányjog

Főbb művei, munkássága


Szentpéteri István

1926. okt. 23. - 2001. augusztus

Tanszékvezető 1979-1990, 1990-93

Kutatási területe: alkotmányfejlődés, az alkotmány társadalmi meghatározottsága, a közvetlen demokrácia intézményeinek létrejötte és fejlődése, a felsőoktatási intézmények belső struktúrája, szervezettípusok, vezetési modellek

Főbb művei, munkássága

Trócsányi László – Szentpéteri István Emlékfüzet – Előszó

Molnár Imre – A professzor élete egy kortárs és barát emlékei alapján

 

Neves elődeink tevékenysége nyomán hagyománnyá vált az összehasonlító alkotmányjog, a közjog és a jogszociológia érintkezési pontjainak, a parlamenti jog és az alkotmányfejlődés általános és egyes korszakokhoz kapcsolódó részletes vizsgálata és oktatása a karon. Olyan személetmódot örököltünk, és mondhatunk magunkénak a mai napig, amelyben különleges szerepet kap az interdiszciplináris területek szerepe.

 

Polner Ödön az európaiság jegyében, Csekey István jögtörténeti, Bibó István jogelméleti oldalról közelített az alkotmányjog vizsgálatához, Szabó József öröksége az összehasonlító jogi szemlélet, amelyet Kovács István is híven képviselt s vitt tovább, s azon keresztül közelített a magyar alkotmányosság főbb intézményeinek vizsgálata felé, Szentpéteri István pedig szociológiai nézőpontú vizsgálat alá vetette a közjogot, mely örök érvényű következtetések levonásában segítette annak szerkezetével kapcsolatban.

 

Szellemi örökségük része az a széleskörű kitekintés, amely a világ jogrendszerei iránt e professzorok munkásságában megvalósult. A mai utódok célja, hogy az oktatás, a PhD képzés, a kutatás, a nemzetközi együttműködések (belga, francia kapcsolatok, és az ezek keretében karunkon folyó képzések), valamint tudományos diákkör szervezése útján törekedjenek a jelen alkotmányjogi kihívásainak nyitott fogadására.