Tanszéki köszöntő és a Tanszék története

Kedves Érdeklődők, Hallgatók!


Köszönjük, hogy felkeresték a Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszék honlapját. A honlapon információkat talál tanszékünk oktatóiról, tudományos kutatásainkról és az ezekről készített publikációinkról. A tanszék által oktatott tantárgyak, a jogbölcselet, a jog- és szervezetszociológia, illetve a bevezető jellegű jogi alaptan az elméleti jog területére tartoznak, és reményeink szerint a gyakorlati jogászok számára megadják a jog egészének átlátását. A jogrendszer átfogó összefüggései, a jogdogmatika alapjai, az alkotmányos alapjogok és a törvényi jog kapcsolatai minden tételes jogi tantárgy alapjait jelentik, és tanszékünk ezek megvilágításával igyekszik hozzájárulni a haza jogtudomány fejlődéséhez, illetve a karon folyó jogászképzéshez.


Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszék története

Az egyetem Szegedre költözése idején e diszciplína oktatása-kutatása felett a Jogfilozófia Tanszék őrködött. A hagyományos, német típusú jogi oktatásban nagy szerepet kapott a jog elméleti, filozófiai igényű megalapozása, ezért mi sem természetesebb, mint hogy Szegeden is nagyhírű jogfilozófusok adták elő e stúdiumot.


1. A tanszék első vezetője Moór Gyula (1888–1950) volt Szegeden. Jogi tanulmányait Kolozsvárott végezte a brassói származású tudós, majd először Eperjesen, később Kolozsváron kezdett tanítani, egyebek mellett a jogbölcseletet is. Itt habilitált 1918. november 21-én, majd az egyetemmel Szegedre jött. A várostól és az egyetemtől 1928-ban vált meg, felcserélve a szegedit a budapesti katedrával.

A Tisza parti városban látott napvilágot két alapműve: Macht, Recht, Moral és a Bevezetés a jogfilozófiába, melyekben a jog fogalmát, a jog és az erkölcs összefüggéseit taglalja. Utóbbi tulajdonképpen tankönyvként szolgált a szegedi egyetemen. Művében jogbölcseleti szintézisre tett kísérletet, és ez hozta meg számára azt a szakmai elismerést, aminek révén az ország egyik legjelentősebb jogfilozófusává emelkedett. Jogfilozófiai munkáiban a jog ontológiai kérdéseire kereste a választ. A jogtudományt három csoportra osztotta: tételes, okozatos és értékelő jogtudományra, mely utóbbi maga a jogbölcselet. Szociológiai felfogása szerint a társadalom nem más, mint a szellem találkozása a természettel.

A szegedi egyetem jogi fakultásának egyik visszatérő nehézsége volt a betöltetlen tanszékek gondja. Moór Gyula kezdetben (1921–1922) a Nemzetközi jogi és a Bűnvádi Perrendtartási jogi Tanszék (1924–1925) megbízott vezetője is volt. Társadalmi és tudományos tisztségei és elismertsége is gyarapodott: a Magyar Filozófiai Társaság, a Magyar Társadalomtudományi Társaság és a Mikes Irodalmi Társaság választmányi tagjává, és a Magyar Külügyi Társaság, valamint a szegedi székhelyű Dugonics Társaság is tagjává választotta. Ezekben az években ismerkedett meg Horváth Barnával, mely kapcsolat kettejük között később mondhatni ellenségessé vált. Moór melegen támogatta Horváth tudományos kutatásait, az angolszász jogelmélet terén is.

A kormányzó 1928. december 13-án kinevezte a pesti egyetem jogbölcseleti tanszékére, azzal, hogy folyó év végéig a Ferencz József Tudományegyetemen is lássa el a tanszékvezetői teendőket. Moór Gyula ezidő alatt gondoskodott szegedi utódjáról is, a már említett Horváth Barna személyében.


2. A Jogfilozófiai Tanszék vezetője 1929. július 6-tól egészen 1940. október 19-ig Horváth Barna volt (1896–1973), aki Budapesten végezte egyetemi tanulmányait és ott is oktatott etika és története tárgykörből, majd 1929-től nevezték ki Szegedre tanszékvezetőnek.

Kutatási területe a jogelmélet, jogfilozófia, jogszociológia. A jogot két fő részre osztotta, jurisprudentiára és jogászatra. Az előbbi ismét két részre tagolódik, elméleti és gyakorlati, míg az utóbbi jogelméleti és jogtörténeti részekre. A jog alapja szerinte a harc és a hatalom, melyből egyenesen következik a szervezettség, ezért a jog a legszervezettebb társadalmi tény, mely a szabadság feltétele, és intézményes eljárási kereteket biztosít. A pozitivista természetjog képviselője volt, vagyis elmélete szerint a pozitivizmus magában hordozza a természetjogot.

A Szegeden töltött évek során számos tudományos és társadalmi tisztséghez jutott, így az MTA Filozófiai Bizottságában meghívott tag (1928–1945), az Országos Köznevelési Tanács tagja, a felsőoktatási szakosztály elnöke, az Institut International de Philosophie du Droit et de Sociologie Juridique meghívott tagja, továbbá a Magyar Társadalomtudományi Társaság alelnöke, a Magyar Filozófiai Társaság választmányi tagja. A szegedi jogi karon az 1937/38. Tanévben dékán, a következő évben prodékán. A második bécsi döntés nyomán ő is ment Kolozsvárra, a háború után azonban már nem fejtett ki érdemi működést Szegeden és hamarosan az USA-ba távozott, ahol később (1973) meg is halt.


3. A háború után a jogelméletet Schneller Károly (1893–1953) gondozta rövid ideig, majd 1949-ig Szabó József(1909–1992) látta el ezt a feladatot. Szabó József Bibóval együtt Szegeden végezte jogi tanulmányait, de már Kolozsvárott habilitált jogbölcseletből, és ott is kezdte tanítani a tárgyat. Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog és a jogalkalmazási problémák szociológiai szempontból. Mivel ő hosszabb ideig az alkotmányjogi tanszéken, s még a pénzügyi jogi tanszéken tevékenykedett, jogbölcseletből viszonylag kevesebb számú tanulmányt írt.

A kar az 1948/49. Tanévben dékánjává választotta, utána prodékánként dolgozott, eközben szerkesztette az Acta Juridica et Politica Szegedet, tagja a Magyar Jogászegyletnek. Egyike karunk méltatlanul háttérbe szorított nagy tudós-egyéniségeinek: 1990-től emeritus professor.


4. A tantárgy megnevezése 1949-től állam- és jogelmélet lesz. Rövid ideig Vas Tibor jegyzi a diszciplinát, majd 1950. február 1-től 1990-ig Antalffy György (1920–1993) veszi át a tanítást és a tanszék vezetését. Antalffy tanulmányait Szegeden és Kolozsvárott végezte és 1950-ben habilitált. Kutatási érdeklődése szertágazó területeket érintett: az állam- és jogfejlődés problémái, különös tekintettel a szocialista állam- és jogrendszerekre, a politikai és jogi tanítások története, az államtudomány újabb fejlődési irányai, a szocialista állam története, az állam fogalmi kör-lírása, a társadalom szerkezete, a politika, az állam és a társadalom összefüggései, a társadalmi szervezetek problémái.

Az egyetemen folytatott munkássága mellett rendkívül sok társadalmi és tudományos szervezetben töltött be fontos tisztségeket: a Magyar Jogász Szövetség országos elnökségének tagja, a Csongrád megyei szervezet elnöke, az International Political Science Association magyar tagozatának alelnöke, a I’Institut International des Sciences Administratives magyar tagozatának tagja, az MTA Állam- és Jogtudományi Szakbizottságának tagja, ezen kívül az odesszai Állami Mecsnyikov Egyetem díszdoktora.


5. A szocialista korszak legnagyobb részét végig meghatározó Antalffy György után tanszéki kollégája, Papp Ignác (1931–) került a rangos jogi stúdiumot gondozó tanszék élére. Az 1993-ban egyetemi tanárrá kinevezett Papp Ignác kutatási területe az államelmélet és a jogelmélet, a politikai és jogi tanítások története, de foglalkozott szociológiával, ezen belül politikai és jogszociológiával. Az egyetemről 1991. december 28-án vonult nyugállományba.


6. Az állam- és jogelmélet szegedi művelője Vastagh Pál (1946–), aki Szegeden tanult és az oktatást is itt fejtette ki 1973 és 1989 között. Kutatási területe az államjog és alkotmányjog, a jogalkotás, a közigazgatás és a középszintű igazgatás problémái. Számos egyetemi — 1988/89-ben dékán —és tudományos tisztsége mellett 1994-től a Magyar Köztársaság igazságügyi minisztere.

A jogelméletet gondozta az egyetemi tanári kinevezést 1992-ben elnyert Tamás András (1941–) is Szegeden 1983 és 1987 között. Kutatási érdeklődése az állam- és jogelmélet, a jogfilozófia, jogalkotástan, jogszabálytan. Kiemelkedő szaktudását bizonyítják tudományos tisztségei, így tagja az International Council of Environmental Law, az Asia Pacific Lawyers Association, az European Assosiation of Legislation szervezeteknek, az MTA Közigazgatástudományi Bizottságának és az MTA köztestületének külső tagja. Karunkon 1989-től a Közigazgatási jogi és Pénzügyi jogi Tanszék vezetője; 1994-ben távozott egyetemünkről Budapestre az Államigazgatási Főiskola főigazgatói székébe.


7. Az 1989-es rendszerváltást követő megújulásban a szegedi jogászképzésben az országban elsőként szakítottak a korábbi átideológizált tananyaggal, és tudatosan egy új jogbölcseleti tematika létrehozását tűzték ki célként. A stúdiumot felügyelő tanszék neve 1991-től: Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszék, melyet ezidőtől Pokol Béla(1950–) vezet. Jogi egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, majd a politikatudományok kandidátusi minősítést 1986-ban, a tudományok doktora minősítést szociológia tudományokból 1989-ben szerezte meg, és tudományos tevékenysége, publikációi a jogtudomány, a politológia és a szociológia területeit egyaránt átfogják. Egyetemi tanári kinevezését 1991-ben nyerte el.

Kutatási területe: jog- és szociológiaelméleti irányzatok, politikai rendszerek kérdései, az alkotmánybíróság és szerepe, a jog fogalma és szerkezete. A Bihari Mihállyal közösen írt Politológia c. monográfiájukat az ország legtöbb egyetemén és főiskoláján tankönyvként használják, és 2002-ben már a könyv nyolcadik kiadása látott napvilágot. A szociológiaelmélet terén több kötetének és tanulmányának elemzését összegezését a Szociológiaelmélet c. monográfiában adta ki 1997-ben, és ebben a társadalom átfogó elméletét bontotta ki. A kötet német fordítása két kiadásban is megjelent, a második, bővített kiadást a berlini Logos Verlag adta ki. A jogelmélet terén sok tanulmánya és kötete után „A jog elmélete” címmel írta meg összefoglaló elméleti munkáját, melyben a többrétegű jog koncepcióját bontotta ki. Több tudományos társaság tagja.