Arsboni

Ars Boni cikkíró pályázat: szegedi díjazottak

2016-ban az Ars Boni szakmai közösség kiírta legújabb cikkíró pályázatát. Ezen karunk több hallgatója is részt vett pályamunkájával, s közülük hárman díjat is nyerte. Ennek apropóján szólaltattuk meg őket.

 

Monori Zsuzsa, az ÁJTK PhD hallgatója a következőképp reagált a díjazására: „remek kezdeményezésnek tartom az Ars Boni cikkíró pályázatát, hiszen lehetőséget ad arra, hogy mi jogászok kicsit kiszakadhassunk a jogi szakirodalom formalizmusából, és számunkra kedves témákról közérthető és laikusok számára is értékes gondolatokat vethessünk papírra. Számomra különösen fontos ez, mivel disszertációkutatásom témája a zaklatás bűncselekménye, amely igen nagy számban fordul elő a magyar joggyakorlatban. Cikkemben is olyan kérdésekre fókuszáltam, amelyek ugyan jogdogmatikai kérdések, mégis a tételes jogalkalmazásban kézzel fogható – néha súlyos – problémákhoz vezetnek. Írásom elnyerte a VI. helyezést, ami azért is külön öröm számomra, mivel ez volt az egyetlen tisztán büntetőjogi témában íródott díjazott pályamunka.”

 

Kaskovits Melinda, végzős joghallgató hangsúlyozta, hogy „nagyon szeretek írni, ezért is találtam remek alkalomnak az Ars Boni pályázatát arra, hogy megmérettessem magam egy szakmai cikkíró versenyen. OTDK dolgozatomhoz az Új Nemzeti Kiválósági Program kutatói ösztöndíjának keretében volt szerencsém külföldön kutatómunkát végezni. Ekkor bukkantam rá pár, a dolgozat témájához ugyan nem teljesen illő, mégis modern és előremutató kérdéseket taglaló cikkre a 3D nyomtatás szerzői jogi aspektusairól, amelyek ihletet adtak a később meghirdetett pályázat témaválasztásánál. Igazi csemege volt számomra a tengeren túli esetjog tanulmányozása, így nagyon élveztem az írást. Szerettem volna helyezett is lenni, ám mivel kutatási területem a szerzői jog, ennél is jobban motivált a szellemi tulajdonvédelmi különdíj. A díjátadó meghívójából nem tudhatták meg a díjazottak eredményeiket, így nagy meglepetésként ért, amikor engem szólítottak a vágyott kategória győzteseként. Az SZTNH által legjobbnak ítélt cikk szerzőjének lenni hatalmas megtiszteltetés, nagyon hálás vagyok az elismerésért.

 

Végül Tóth Attila Tas, ugyancsak jogász hallgató hasonlóan pozitív véleményét osztotta meg velünk: „meglepődve és természetesen örömmel olvastam az Ars Boni szerkesztőségétől kapott levelet, amelyben az állt, hogy az írásom a legjobb tíz pályamű között van, és sok szeretettel várnak a karácsonyi ünnepségükkel egybekötött díjátadóra. Az öröm ellenére a díjátadóra a soron következő vizsgám közelsége miatt kisebb hezitálás után utaztam fel Budapestre, de végül ügy döntöttem, belefér egy kis kikapcsolódás, ha már a rendezvény olyan impozáns helyen kerül megrendezésre, mint a múltszázad eleji költőink régi törzshelyül szolgáló Centrál Kávéház. A cikkem (melynek címe: Hogyan válhat az ügyvéd pénzmosóvá?) az ügyvédi tevékenység szemszögéből a pénzmosás tényállásának kritikai elemzésével foglalkozik, miszerint az ügyvéd a bűncselekményt elkövető ügyfele megbízása kapcsán megvalósíthatja a pénzmosás tényállásának egyes fordulatait, amely végső soron alkotmányos problémához is vezethet a védelemhez való jog tekintetében. Különösen örültem a pozitív elbírálásnak azért, mert mélyrehatóan nem foglalkoztam eddig e témával, az OTDK dolgozatom is mást dolgoz fel, viszont rövidebb terjedelmű cikk esetében jobban szeretek valami új gondolatról írni, mint egy már meglévő kész tanulmányból kiemelni egy részletet. Figyelemreméltó az Ars Boni mint kezdeményezés, hiszen egy fiatal csapat dolgozik magas színvonalon, ráadásul nagy nevű támogatókat is sikerült a célkitűzéseik megvalósítása mögé állítaniuk. Csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy jövőre vegyen részt a pályázaton, hiszen a terjedelmi korlát kicsi, és remek alkalom az íráskészség fejlesztésére. Egy jogi problémával való foglalkozás, valamint annak közérthető nyelven történő kifejezése pedig hasznos gyakorlás lehet annak is, aki nem feltétlenül tudományos pályára készül, hanem bármely más jogászi hivatást választja a későbbiek során.