Rendszerváltás 30 - Konferencia Felhívás

XXVI. Politológus Vándorgyűlés

Szeged, 2020


A koronavírus járvány miatt rendkívüli intézkedéseket vezettek be Magyarországon. Az MPTT Vándorgyűlés Szervezőbizottsága a vis major helyzetre tekintettel úgy döntött, hogy 2020 november végére, december elejére halasztja az eseményt, ezért a jelenlegi jelentkezési folyamatot ÁTMENETILEG FELFÜGGESZTI.


Amint felelősen újabb időpontokat tudunk megadni, értesítjük a tisztelt kollégákat.


Az eddigi jelentkezéseket érvényesnek tekintjük, és őszintén reméljük, hogy 2020 folyamán a Vándorgyűlést Szegeden meg tudjuk rendezni.


Megértésüket köszönjük! Üdvözlettel a szervezőbizottság nevében:

Juhász Krisztina

Löffler Tibor

Merkovity Norbert

Molnár Judit




Rendszerváltás 30

A Magyar Politikatudományi Társaság XXVI. Vándorgyűlése

SZEGED, 2020. május 28-29.


Immár 30 évvel a rendszerváltás után a politikatudomány számára megfelelő távlatok állnak rendelkezésre az 1989-1990-es változások értékeléséhez. Három évtized elteltével felülvizsgálható mindaz, ami biztosnak tűnt a rendszerváltáskor és felfedezhető az, ami az események közelségében még nem volt látható. A rendszerváltás újraértékelése nem csak 1989-1990-ről, az ellenzéki mozgalmakról, a kerekasztal-tárgyalásokról, az első szabad választásról szól, hanem arról a berendezkedésről, amelyet ezek az események és folyamatok alapoztak meg. Ha a rendszerváltás az új magyar demokrácia kiindulópontja, akkor megfogalmazható a kérdés, hogy az, ami három évtizeddel ezelőtt történt, elvezethet a mához vagy sokkal inkább az 1990 után bekövetkezett további változásokra és törésekre kell fordítani a figyelmet.

Tíz évvel ezelőtt az MPTT Válság – Választás – Demokrácia címmel rendezett konferenciát Szegeden. Az akkori kiírás szerint „a magyar demokrácia az utóbbi években eddig nem tapasztalt kihívásokkal néz szembe, a stabilitás megrendülni látszik, politikai pártok jönnek létre a »semmiből« és érnek el választási sikereket, mások felmorzsolódnak és eltűnni látszanak, a szilárdnak hitt bipoláris pártstruktúra politikai erőegyensúlya felbillenőben van, a pártküzdelmek új dimenziói nyílnak meg”. Úgy tűnik, 2020-ban ezen megállapítások zöme időszerű maradt, és közös gondolkodásunk koordinátarendszere sem vesztette el érvényességét. Mindezek alapján a konferencia fő célkitűzése nem csak a rendszerváltás, az elmúlt harminc év, de a politika, sőt, a politikatudomány változásainak és változatlanságának értékelése is.

A rendszerváltással a már éledező magyar politikatudomány előtt is megnyíltak a lehetőségek. Mit köszönhet a politikatudomány a rendszerváltásnak? És mit a rendszerváltás a politikatudománynak? Élt-e a hazai politikatudomány az adódó lehetőségekkel, megfelelően felmérte-e a felelősségét? Mit látott jól a magyar politikatudomány és hol tévedett az elmúlt három évtized során? Melyek a hazai politikatudomány sajátosságai a nemzetközi tudományosságban, hol vannak az erősségei és gyengeségei?

A konferencia nyitott nem csak a magyar, de a közép-kelet-európai régió rendszerváltásainak, valamint a demokráciákat és az euroatlanti integrációt ért politikai és ideológiai kihívásoknak a megvitatására is.


A konferencia nyelve: magyar és angol

Helyszín: Szent-Györgyi Albert Agóra, Szeged, Kálvária sgt. 23.


Szervező:

Szegedi Tudományegyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Politológiai Tanszék


Amennyiben bármilyen kérdése lenne, szívesen állunk rendelkezésére az mpttvandor2020@gmail.com email címen.


Magyar és angol nyelvű honlapunkat folyamatosan frissítjük.


A felhívás szövege itt letölthető.


Jelentkezési határidő:

Az előadók 2020. március 20-ig jelentkezhetnek a tervezett előadás (legfeljebb 250 szavas) összefoglalójával (absztraktjával) a választott panel vezetőjénél. Az absztraktok befogadásáról a panelvezetők döntenek. Amennyiben öt főnél többen jelentkeznek egy témára, a panelt szünettel két részre bontjuk.


A konferenciára teljes panellel (4-5 absztrakt) is lehet jelentkezni az alábbi email címen szintén 2020. március 20-ig: mpttvandor2020@gmail.com


Panelek:


1. A magyar politikatudomány 30 éve

Panelvezetők: Bozóki András, Löffler Tibor

Intézmény: Central European University, Szegedi Tudományegyetem

Email: loffler@polit.u-szeged.hu


A kerek évfordulók kitűnő alkalmat kínálnak arra, hogy a magyar politikatudomány képviselői számvetést készítsenek a diszciplína közelmúltjáról és aktuális helyzetéről.

Mi jellemezte a magyar politikatudományt az elmúlt évtizedekben, milyen hatások alakították, milyen trendeket követett, miben hozott újat? Melyek voltak azok a tudományos publikációk, amelyeket visszatekintve a szakma fejlődésének mérföldköveiként tarthatunk számon? Milyen irányzatok vannak a hazai politikatudományban és mely társtudományokkal alakult ki együttműködés?

A panelben mindezeken túl a szakmai önreflexió tárgyává lehet tenni a politikatudomány oktatását, az intézményi struktúrát, a rekrutációt és azokat a további nézőpontokat, amelyek segítségével a hazai politikatudomány három évtizedes fejlődése jobban megérthető.


2. A magyar rendszerváltás és a tranzitológiai paradigma

Panelvezető: Csizmadia Ervin

Intézmény: Társadalomtudományi Kutatóközpont

Email: csizmadia.ervin@tk.mta.hu


A magyar demokrácia eltelt harminc évének értékelése kapcsán ritkán kerül szóba az átmenetet inspiráló egyik fő irányzat: a tranzitológia. Holott ez az irányzat gondolatilag hosszú ideig meghatározta a politikatudomány tartalmát és nyelvezetét. A tranzitológia egy (nem kis részben ideologikus) megközelítés volt arról, hogy a szocialista országok számára kedvezőek a feltételek, és lehetőségük van a keményebb vagy puhább diktatúrák leépítésére. Az irányzat vezető képviselői az átmenetek forgatókönyvét is megtervezték és felvázolták az átmenetek utáni demokráciaépítés legfontosabb teendőit. A panel előadásai sok oldalról bemutatják a tranzitológia elméletét, legfontosabb szerzőit, és azt is, hogy ez az irányzat hogyan jelentkezett a hazai politikai és tudományos életben. Thomas Carothers 2002-ben megírta híres tanulmányát (The End of the Transiton Paradigm), s valóban az 1990-2002 közötti időszak számít az irányzat fénykorának. A panelben előadásokat várunk arról is, hogyan viszonyul a tranzitológia elmélete a Fukuyama-féle „történelem vége” elmélethez, továbbá hogy mi volt a vélekedése a korabeli geopolitikai viszonyokról.


3. A politikai gondolkodás három évtizede

Panelvezető: Révész Béla

Intézmény: Szegedi Tudományegyetem

Email: reves@polit.u-szeged.hu


A politikai gondolkodás története mindenekelőtt azon gondolati struktúrák, irányzatok, nézetek, iskolák, gondolkodók nézeteinek megismerését, értelmezését, elemzését, értékelését jelenti, amelyek a politikai gyakorlat történetének jól meghatározható korszakaihoz kötődnek, benne azok speciális gondjaival, a politikai és jogi rendszer dinamikájával, a kormányzati struktúra átalakulásával, a politikai cselekvés alternatíváival, a társadalmi-politikai közösség mentális, morális, vagy éppen szemantikai tulajdonságainak változásaival.

A kommunizmus bukása, illetve az azóta eltelt évtizedek a más nagy korszakváltásokra is jellemző átalakulásokhoz hasonlóan jelezték, hogy bármennyire is megváltoztak a politikai viszonyok és a rájuk vonatkozó nézetek – számos kérdés ugyanaz maradt, még ha új összefüggésbe helyeződött is: hogyan működnek a közintézmények; milyen szerkezetek és hierarchiák jellemzők rájuk? Hogyan lehet hatalomra jutni; hogyan lehet a hatalmat megtartani, illetve megdönteni? Milyen feltételek mellett nevezhető igazságosnak a politikai uralom? Ami viszont a XXI. századra mégis teljesen új összefüggések közé és ennél fogva új értelmezési keretekbe illesztette a hagyományos problémákat, az a napjainkban globálisan megváltozott helyzet, amely következtében az ideológiai, kulturális és politikai küzdelmeket leginkább a modern és posztmodern értékrendek érvényesítéséért folyó küzdelemként értelmezhetjük.


4. A rendszerváltás utáni harminc év vizuális prezentációja

Panelvezetők: Sasvári Edit, Révész Béla

Intézmény: Kassák Múzeum, Szegedi Tudományegyetem

Email: reves@polit.u-szeged.hu


Harminc év távlatából már természetesnek tűnik, hogy rendszerváltás a magyar dokumentumfilm történetében is cezúrát jelentett. A technikai fordulatot a nyugatról beszivárgott és magánkézben lévő kerülő VHS (Video Home System) kamerák elszaporodása jelentette, amely a szamizdatok függetlenségét hozta be a vizuális dokumentáció világába. A videózás műszaki önállósodását tartalmi szempontból felerősítette a politikai környezet előnyös átalakulása – a pártstruktúrának és a nyilvánosság szerkezetének pluralizálódása, a médiapiac átrendeződése, a kereskedelmi televíziózás megjelenése, a digitális kultúra kihívásai, a szakma intézményrendszerének átalakulása, a filmkészítés közegének, feltételeinek és a filmek befogadásának gyökeresen új rendje.

A panel előadásai azokat az összefüggéseket kívánja vizsgálni, amelyek meghatározták a dokumentumfilmeknek a posztkommunista korszak addig ismeretlen, új konfliktusaira illetve a korábbról öröklött, tartós problémákra adott válaszait.


5. A titkosszolgálatok változásai

Panelvezető: Révész Béla

Intézmény: Szegedi Tudományegyetem

Email: reves@polit.u-szeged.hu


A mindenkori állami-hatalmi struktúrák szükségképpeni elemeként létrejött titkosszolgálatok a nyilvánosságtól elzárt szabályozással, rejtett szervezeti keretek között, titkos állománnyal, operatív módszerekkel, speciális technikákkal vesznek részt a legkülönbözőbb típusú szuverén hatalmak védelmében. A működésükkel kapcsolatos információhiány a diktatúrákban nagyobb, demokráciákban kisebb mértékben, de mindig misztikus homályba burkolja a szolgálatok tevékenységét. Az „ellenség” előli rejtőzés a „baráti” kíváncsiskodás elől is elvonhatja az információkat, és természetesen vesztese ennek a titkolózásnak az emberi megismerés szisztematikus rendszere, a tudomány érdeklődése is. A titkosszolgálati struktúrák titkainak egyes részletei szemlátomást a hatalmi vezetők/vezetés cseréje, még inkább a politikai elitek, rezsimek, rendszerek váltása idején tűnnek elő, legalábbis az új hatalom által hasznosnak tűnő és ezért engedélyezett mértékben és módon. A titkosszolgálatok kutatásának felélénkülése ezért többnyire a nagy politikai, társadalmi megrázkódtatásokhoz kötődik, amikor az új politikai rezsim a tudomány legitimációs hatását is hasznos eszköznek tekinti a korábbi politikai vezetés bírálatára, illetve saját hatalma hitelesítésére. Mindezek különösen fontos kutatási problémákat vetnek fel a kommunizmus bukásának időszakában, illetve a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben.


6. Az önkormányzati rendszer 30 éve

Panelvezető: Soós Edit

Intézmény: Szegedi Tudományegyetem

Email: soos@polit.u-szeged.hu


A helyi autonómia megteremtését garantáló önkormányzati rendszer 1990-ben alakult ki Magyarországon. A kétszintű, település-centrikus önkormányzati struktúra 2011. évi reformjának deklarált célja volt egy költségtakarékos, gazdaságossági és hatékonysági szempontokat figyelembe vevő, feladatorientált önkormányzati rendszer kiépítése.

Három évtizeddel az önkormányzati rendszer alapjainak kialakítását követően időszerű az önkormányzati rendszerben bekövetkezett változások értékelése. A szekció arra keresi a választ, hogy az átalakuló közjogi környezet, a megváltozott gazdasági, társadalmi feltételek milyen hatással vannak a helyi közügyek intézésére és a helyi közhatalom gyakorlására, valamint az állam és a helyi önkormányzatok közötti munkamegosztásra a közszolgáltatások biztosítása terén.


7. Európai egység, integráció és jövőképek 2020-ban

Panelvezető: Koller Boglárka

Intézmény: Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Email: koller.boglarka@uni-nke.hu


A 2020-as évet az Európai Unió eggyel kevesebb tagállammal indította. Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Unióból. Bár az átmeneti időszak még az év végéig tart, a brit kilépéssel az EU gazdasági, politikai és védelmi ereje jelentősen csökkent. Az elmúlt évtizedben jellemző összetett és sokrétű válságból (gazdasági/pénzügyi, intézményi, politikai, legitimációs és bizalmi válságok) sem sikerült az Uniónak teljes mértékben kilábalnia. A tagállamok elképzelései markánsan különböznek az integráció jövőjét illetően, és úgy tűnik, hogy a fiatalabb és idősebb generációk között sincs konszenzus az EU legfőbb feladatait illetően. 2019-ben az EP választás több szempontból is trendváltozást hozott. Az Európai Unió intézményrendszerének élére is új személyek kerültek, akik az ambiciózus tervek és az integráció további mélyítése mellett tették le a voksukat. De már most látszik, hogy e tervek megosztják a tagállami vezetőket és a politikai pártokat is. Mindeközben az Unió külső környezete gyorsan változik; a globális kihívások sokasoknak. Az EU globális szerepvállalásának erősítése elkerülhetetlen. A szándékoltan tágan definiált panelbe előadásjavaslatokat várunk az 2019-es EP választások tanúságai, a demokrácia, a közös értékek és jogállamiság, a legitimitás, a Brexit és az EU bővítése, a tagállami érdekérvényesítés és integrációs politikák, a differenciált integráció, az EU szakpolitikai kihívásai, valamint globális szerepvállalása témákban.


8. Kormányzás-alkotmányosság-jogállam

Panelvezető: Stumpf István

Intézmény: Széchenyi István Egyetem, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Email: stumpf57@gmail.com, stumpf@sze.hu, Stumpf.Istvan@tk.mta.hu


Az elmúlt 30 év fordulatokban gazdag fejleményeket eredményezett a magyar alkotmányos demokrácia történetében. Az eufóriát gyors kiábrándulás követte a többpárti demokráciából és a piacgazdaságból. A válságok és választások azt mutatták, hogy a régióban a legstabilabb politikai szerkezet jött létre, hiszen egyetlen másik ország sem volt képes olyan kormányzati stabilitást teremteni, mint Magyarország. A liberális piacgazdaság washingtoni elveken (privatizáció, liberalizáció, dereguláció) működő korlátozottan cselekvőképes államát fokozatosan felváltotta az erős, a nemzeti érdekek képviseletét érvényesítő kormányzati filozófiára építő állam. A kancellári-típusú kormányzást preferáló erős végrehajtóhatalom egyre markánsabban a prezidencializálódás irányába mozdult el. A jogállami forradalom zászlóshajójaként aktív szerepet vállaló Alkotmánybíróság meghatározó tényezője volt a békés átmenet alkotmányos levezénylésének, az alapjogok védelmére épülő alkotmányos kultúra megteremtésének. A kezdeti időszak alkotmányos vitáinak helyét idővel átvette a választott képviselők parlamentem belüli csatározása, a pártrendszer kétpólusúvá válása és a kormányzati tevékenység valamint az állam szerepének felértékelődése.

A 2010-es választásokat alkotmányozó többséggel megnyerő kormánypártok új Alaptörvényt léptettek életbe, egyfajta második alkotmányos forradalmat hajtottak végre, totálisan újra írva a teljes magyar jogrendszert. Az alkotmányos intézmények közötti viták kiéleződtek, a jogi és politikai konstitucionalisták küzdelméből a parlamenti szupremácia hívei kerültek ki győztesen. Voltak, akik temették a jogállamot, mások üdvözölték a „bálványimádás” korszakának végét. Harminc év után a magyar alkotmányos demokráciának a belső kihívások mellett szembe kell néznie az Európában egyre markánsabban megjelenő föderalista törekvésekkel. Ki mondja ki az utolsó szót az európai jog és a nemzetállami alkotmány konfliktusában? A válságjogalkotás során meddig mehet el a parlament és a kormányzat az alapjogok korlátozásában? Megalkotható-e olyan jogállam fogalom, amelyet a tagállamok mérceként fogadnak el saját alkotmányos teljesítményük értékeléséhez? Hogyan jellemezhető az politikai rendszer, amelyet a háromszor egymás után alkotmányozói felhatalmazást kapott parlamenti többség kialakított ki? Ilyen és számos ehhez hasonló kérdés foglalkoztatja a témát kutató hazai és külföldi szakembereket.

A szekcióban azoknak a kutatóknak az előadásaira számítunk, akik az állam szerepváltozásával, a kormányzati működéssel, az alkotmányos demokrácia kihívásaival, nemzeti alkotmányos rend és az európai jogi szabályozás konfliktusaival valamint a jogállami vitákkal kapcsolatos legújabb kutatási eredmények bemutatására vállalkoznak.


9. Kormányzás és közpolitika

Panelvezetők: Molnár Csaba, Sebők Miklós

Intézmény: Társadalomtudományi Kutatóközpont

Email: molnar.csaba@tk.mta.hu


A politikai és közpolitikai intézmények, valamint folyamatok közös elméleti keretben történő vizsgálata a nemzetközi politikatudomány egyik fontos és időszerű részterülete. Itthon és külföldön egyaránt kutatók sora vizsgálta a választási programok és a közpolitikai döntések összefüggését (Comparative Manifestos Project, TK PTI „Ígéretkutatás”-projekt), a média és a parlamenti közpolitikai napirend kapcsolatát (Comparative Agendas Project) vagy a közigazgatás intézményeinek és folyamatainak a politikai kihívásokra reagáló átalakulását (ld. az Új közmenedzsment empirikus irodalmát). Számos vizsgálat irányult ezek mellett a politikai cselekvők kettős, egyszerre politikai és közpolitikai funkciójának megértésére, legyen szó miniszterelnökről, képviselőkről, polgármesterekről, lobbistákról vagy szakértőkről.

A szekcióba olyan írásokat várunk, melyek kutatási kérdése a politikai és közpolitikai szféra ezen közös metszetére irányul, függetlenül attól, hogy e két terület közül melyik kap nagyobb hangsúlyt az elemzésben. Ugyanúgy várjuk az olyan formális politikai és közpolitikai intézményekkel kapcsolatos írásokat, mint a törvényhozás, a kormány, az önkormányzatok vagy az érdekvédelmi szervezetek, mint a tágabban értelmezett intézményekkel (szabályokkal és eljárásokkal) kapcsolatos írásokat. Ugyanilyen nyitott a szekció a politikai és közpolitikai folyamatok kapcsán: egyaránt örömmel veszünk a közpolitikai transzferekkel/europaizációval, hálózatokkal és vállalkozókkal kapcsolatos írásokat, mint egyes közpolitikai folyamatok és döntések elemzésére irányuló, illetve a politikai és közpolitikai napirendet vizsgáló tanulmányokat. A szekció ezen általános tematikán belül nyitott mind az elméleti, mind az empirikus orientációjú tanulmányok számára. Hasonlóan nyitott a kutatás-módszertani megközelítések tekintetében: várunk kvantitatív, kvalitatív és vegyes módszertanú írásokat, a magyar és nemzetközi esettanulmányokat, illetve összehasonlító vizsgálatokat is.


10. Pártok és pártrendszerek a 21. században

Panelvezető: Enyedi Zsolt, Löffler Tibor

Intézmény: Central European University, Szegedi Tudományegyetem

Email: Enyedizs@ceu.edu


A technikai, intézményi, társadalmi és ideológiai változások hatással vannak a pártok versenyére, jelentőségükre, szövetségi kapcsolataira, és belső szervezeti viszonyaira. Hazánkban, Európában, de a világ számos országában is új kihívások elé kerültek a pártok a szabályozások (választási rendszerek, finanszírozás, stb.), az átalakuló média-környezet, a hagyományos társadalmi csoportok felbomlása és az új ideológiai polarizáció miatt. A panel olyan előadásokat vár, amelyek magyar vagy nemzetközi vonatkozásban azt elemzik, hogy milyen válaszokat adnak a pártok ezekre a kihívásokra, hogyan különböznek ezek a válaszok a múltbeli stratégiáktól, hogyan alakultak át a pártrendszerek ismérvei, és hogy milyen új technikákkal próbálják a pártok elérni a belső kohézió és a külső támogatottság fenntartását illetve megszerzését.


11. Politikai kommunikáció

Panelvezető: Szabó Gabriella

Intézmény: Társadalomtudományi Kutatóközpont

Email: szabo.gabriella@tk.mta.hu


A panel célja a politikai kommunikáció kurrens témáinak megvitatása. Főként olyan előadásokat várunk, amelyek módszertani szempontból innovatívak, illetve metodológiai problémákra (is) reflektálnak. Teret adunk a politikai kampányok, a kormányzati kommunikáció és a média kutatásainak új útjait bejáró vizsgálatoknak: digitális propaganda, algoritmusok politikai szerepe, online politikai diskurzuskultúra trendjei, stb.. Emellett a politikai stílusok új mintázatai – érzelemtelített, felindult, elfogult beszédmódok – és azok hatásai érdekesek számunkra. A panel nyitott a politikai viselkedés és kommunikáció mikro vagy lokális aspektusait elemző előadásokra: kisebb társadalmi csoportok online vagy offline aktivitása, kommunikációközösségek működése, helyi sajtóviszonyok, esetleg egy politikai ügy médiatálalása is szóba jöhet. Bátorítjuk azok jelentkezését, akik interdiszciplináris vagy vegyes módszertani vizsgálatokat folytatnak a kommunikáció és perszonalizáció, popularizáció vagy populizmus összefüggéseinek témakörében. A szekció egyaránt gazdagítható longitudinális, multimodális vagy komparatív munkákkal. Prioritást élveznek az empirikus elemzések és adatokra alapuló kutatások, de régi teóriák új eszközökkel történő kutathatóságát felvető prezentációk is helyet kaphatnak.


12. Politikai viselkedés, választások

Panelvezető: Szabó Andrea

Intézmény: Társadalomtudományi Kutatóközpont

Email: szabo.andrea@tk.mta.hu


Immár 30 évvel a rendszerváltás után a politikatudomány számára megfelelő távlatok állnak rendelkezésre az 1989–1990-es változások értékeléséhez. 1990. március 25. jeles napja a rendszerváltozás folyamatának, hiszen ezen a napon zajlott le a szabad választások első fordulója. Azóta négyévente járulnak urnához a választópolgárok, országgyűlési, önkormányzati és 2004 óta EP-választások keretében.

A politikai akarat megnyilvánulásában azonban nemcsak ennek, a kétségtelenül bármely rendszer legitimációja szempontjából legfontosabb aktusnak van jelentősége, hanem a politikai részvétel egyéb formáinak. Sőt, adott esetben a „nemcselekvés”, a politikai kiábrándultság és apátia, a politikától való elfordulás is felfogható egyfajta nagyon erős üzenetet hordozó „cselekvésként”. Különösen érdekes ezen gondolat Közép-Európában, ahol a diktatúrákkal szembeni ellenállás gyakran ún. passzív rezisztencia formájában jelenik meg.

A panelba olyan tanulmányokat várunk, amelyek egyrészt vizsgálják a választói viselkedés elmúlt 30 évének változását, valamint a választások elemzését akár empirikus, akár teoretikus formában. A panel egyik célja tehát, hogy az eredmények tükrében értékelésre kerüljön az eddigi lebonyolításra került 8 magyarországi (parlamenti és önkormányzati) választás hatása és következménye. Többek között arra keressük a választ, hogy milyen a magyar választó? Valóban az apatikusság, a beletörődés és irányíthatóság a legfontosabb jellemzője? Miért mennek el mégis a választók, ha a legracionálisabb az lenne, hogy otthon maradjanak? Milyen tendenciák olvashatók ki az elmúlt évek elméleti és empirikus vizsgálataiból, kutatási eredményeiből?

A panel másik célja, hogy az elhangzó előadások tágabb értelemben, politikai részvétel szempontból vizsgálják a 30 év politikai folyamatait. Mit mutatnak a politikai részvétellel foglalkozó kutatások a különböző politikai formákban résztvevők összetételéről, a részvételi formákról és a részvétel motivációiról?

Végül, bár a panel fókuszában elsősorban a választások állnak, szívesen fogadunk más, a politikai viselkedés és szocializáció kapcsolódó kérdéseivel foglalkozó előadásokat is.

Panelunk összességében multidiszciplináris jellegű, hiszen felvállalja a politikai szociológia és a politikai pszichológia elméleti, empirikus és módszertani ágaihoz tartozó témaköröket egyaránt.


13. Szürke zónák, hibrid rezsimek, autokráciák –terminológia Bábelek, bábeli cselekvések

Panelvezető: Böcskei Balázs

Intézmény: Társadalomtudományi Kutatóközpont

Email: Bocskei.Balazs@tk.mta.hu


A harminc évvel ezelőtti kelet-európai rendszerváltások idején az új demokráciák elméletalkotói köreiben konszenzus volt a kapitalizmus és a liberális demokrácia együttállását illetően. Évtizedekkel később a globalizálódó és liberalizálódó gazdaság terjedésével párhuzamosan a jelzős autokráciák és demokráciák rendszerei is globalizálódtak. A „szürke zónás” rezsimek leírásai a politikatudományban a megnevezések, a besorolások és a tipizálások sokaságát, a demokráciaelméleti viták bábeli kavalkádját hozták el. Az olyan fogalmak, mint a hibrid rezsim vagy a kompetitív autoriter rezsimek körüli definíciós viták abban viszont segítséget nyújtanak, hogy egyértelműbbé váljanak a hagyományos demokráciaértelmezések ellentmondásai és korlátai.

A panel előadásai során olyan kérdésekre keressük a választ, minthogy milyen lehetőségei vannak az alkotmányosságnak, a jogvédelemnek, a kisebbségi jogok érvényesítésének a fentebb említett rezsimekben. A panel nyitott a hibrid/autoriter rezsimekben a hatalmon kívüliek politikai cselekvési lehetőségeivel-, előbbieknek intézményekhez való viszonyával foglalkozó előadásokra is, akárcsak a liberális gazdasági modell vizsgálatára a hibrid, autoriter, stb. rezsimekben.

Kiemelten fontosnak tekinti a panel a nemzetközi, komparatív kitekintést, a vonatkozó demokráciaelméleti viták történeti keretben zajló taglalását. A szürke zónás állapotból történő demokratizálódás olyan, a legitimitás és a legalitás kérdéseire fókuszáló problémaköröket is feltételez, amelyekre vonatkozó jog- és politikatudományi előadásoknak a panel helyet kíván adni.


14. Választások és választási rendszerek

Panelvezető: Fábián György

Intézmény: Szegedi Tudományegyetem

Email: gyfabian@polit.u-szeged.hu


A demokratikus átalakulás egyik legfontosabb kérdése egy új választási rendszer kialakítása, és annak eldöntése volt, hogy milyen legyen ez az új szisztéma. A panel az alábbi témák tárgykörében vár előadásokat: a választási rendszer kialakulása, fejlődése az elmúlt harminc évben, szerepe a politikai rendszer és a pártrendszer alakulásában. A választási rendszer és a pártrendszer összefüggései, kölcsönhatása. A választási rendszer stabilitása és reformja, reformelképzelések, reformtrendek, sikeres és sikertelen reformkísérletek. Választások és választási rendszerek összehasonlító elemzése, hasonlóságok és különbségek a rendszerváltó Kelet-Közép-Európában, választási eredmények elemzése. Igazolják-e az új demokráciák választásai az elmúlt harminc évben a választástudomány alapvetően a bejáratott demokráciák alapján levont következtetéseit.


15. Válság tünetei, demokrácia iskolái: tüntetések, társadalmi mozgalmak Magyarországon

Panelvezető: Mikecz Dániel

Intézmény: Társadalomtudományi Kutatóközpont

Email:mikecz.daniel@tk.mta.hu


A társadalmi mozgalmakkal foglalkozó elméleti munkák egyik alapvetésévé vált az 1970-es évektől kezdve, hogy a tüntetések, mozgalmak önmagukban nem a demokrácia diszfunkcionális működését jelzik, hanem természetes részei annak. A mozgalmak azonban nem függetleníthetőek a politikai konfliktusoktól és azok megoldásának intézményeken kívüli módját jelentik. A társadalmi, politikai mozgalmak ennyiben olyan válságokhoz kötődnek, amikor a képviseleti demokrácia keretei nem tűnnek elégségesnek az állampolgárok egy részének, hogy érvényesítsék érdekeiket, elérjenek vagy elkerüljenek egy adott társadalmi, politikai változást. A két, stabilabb blokkból álló pártrendszer felbomlása már 2006 után, a radikális jobboldali mozgalom felfutásával (Jobbik) és a zöld, alternatív globalizációkritikus mozgalom intézményesedésével (LMP) megkezdődött. A 2010-es kritikus választás után az új médiatörvény, és alaptörvény, az oktatás központosítása, majd a civil szervezeteket érintő új szabályozások olyan tiltakozásokat generáltak, amelyek leginkább a mozgalmi liberalizmus kategóriájával írhatóak le. A média függetlenségével, a demokratikus oktatással, a civil szervezetek autonómiájával foglalkozó tüntetések mellett 2019-ben Magyarországon is megjelent a klímaaktivizmus. Az alternatív, újbaloldali mozgalmi szcénán belül központi üggyé vált a lakhatás, a hajléktalanság kérdése (AVM), valamint a közéleti részvételre vonatkozó tudás és annak inkluzív átadása (Közélet Iskolája). A jobboldalon a radikális mozgalmiságot érintő demobilizáció mellett továbbra is lényeges eszköz a szimpatizánsok mozgósítása a kormánypárthoz közelálló szatelitszervezetek segítségével (Békemenet). A panelben olyan előadásokat, elméleti reflexiókat, empirikus kutatásokat és esettanulmányokat várunk, amelyek a nem-konvencionális részvételi formák, társadalmi mozgalmak, politikai tüntetések hazai jelenségeivel, tendenciáival foglalkoznak.


ajtk-logo-horz