A Jogklinika bemutatása, céljai

A Jogklinika célja 2005 óta változatlanul az, hogy

  • a hallgatókat készítse fel a már megszerzett ismeretek hasznosításával a jogalkalmazási munkára,
  • erősítse a jogi segítségre, felvilágosításra, tanácsra rászorult emberekkel való szolidaritásukat,
  • kialakítsa, fejlessze szakmai etikájukat,
  • érzékennyé tegye a leendő jogászokat a diszkrimináció elleni fellépésre.
 

Milyen ügyekkel foglalkozunk?

  • Diszkrimináció elleni védelem,
  • Fogyatékkal élők, betegek jogai
  • Gyermeki jogok, családvédelem;
  • Szociális jogok, lakásügyek,
  • Munka-és társadalombiztosítási ügyek,
  • Kisebbségek jogai;
  • Közigazgatási ügyek,
  • Nonprofit szervezetek jogai.

 

Hogyan folyik az oktatás?

  • az Iroda vezetője szervezi, ide értve a helyiségek, a technikai eszközök és a hallgatói beszámoltatás bonyolítását, valamint a kurzus adminisztrációját;
  • a kurzusba bevont tutor tanárok rendszeres időközönként konzultálnak a hallgatókkal az ügyfélfogadáskor felmerülő jogi ügyek megoldása és a hallgatók működésének ellenőrzése érdekében;
  • a hallgatók választott tárgyként veheti fel a Jogklinika I, II és III egységet, amelyért kreditet kapnak.

 

Mi segíti a Jogklinika működését?

  • együttműködési megállapodást kötöttünk a jogi tanácsadást ingyenesen igénylő, az ügyfeleket közvetítő civil szervezetekkel és önkormányzati közszolgáltatókkal, kisebbségi önkormányzattal a jogi tanácsadásról;
  • Tanácsadó Testület (TT) segíti a Jogklinikát, amelynek tagjait az együttműködő civil szervezetek, önkormányzati szolgáltatók, kisebbségi önkormányzat és más munkáltatói, szakmai szervezetek delegálják. A 7-9 tagú TT legalább szemeszterenként egy alkalommal áttekinti és értékeli a Jogklinika működését. Vezetője a tantárgyi felelős (Tóth Judit egy.doc.)

 

Melyek a hallgatói követelmények?

  • A jogi oktatás része, választható tárgy, amely a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott általános kurzusfelvételi és nyilvántartási követelmények szerint, az Alkotmányjogi tanszék keretében működik,
  • a kurzuson résztvevők száma korlátozott;
  • elsőbbséget élveznek a joggyakorlat és a csapatmunka iránti komoly érdeklődéssel, valamint a rászorultak iránti segítőkészséggel rendelkező hallgatók;
  • a kredit megszerzésének előfeltétele meghatározott alkalommal teljesített ügyfélfogadás (szemeszterenként 12 alkalom) és arról beszámolás, konzultáció (8 alkalommal) valamint az előírt nyilvántartó lapok leadása;
  • a tanulmányi egységek (Jogklinika 1-II-III) egymásra épülnek (tantárgyi előfeltétel);
  • az első tanulmányi egység (Jogklinika I) tömbösített előadással (4x5 óra) kezdődik, amely az ügyfélfogadáshoz szükséges ismereteket foglalja össze, és azt teljesítve lehet csak ügyfélfogadásra kimenni;
  • a hallgatók a szemeszter elején meghatározott időpontban, az együttműködő szervezetnél e célra kijelölt helyiségben teljesítenek rendszeresen ügyfélfogadást, amelyet dokumentálni kötelesek;
  • a jogi tanácsadás szakmai kontrollja érdekében a tutor tanárral megbeszéli a hallgató az ügyet, ellenőrizteti az általa kialakított választ.

 

Kinek jó a Jogklinika?

  • A hallgatónak, mert ezt a gyakorlatra épülő új oktatási formát is választhatja;
  • A hallgatónak, mert megismeri a tutor (ügyvéd) tanár segítségével felvenni a tényvázlatot, megoldani a jogi kérdéseket, azaz az elméletben tanultakat valós helyzetben alkalmazni;
  • A hallgatónak, mert kipróbálhatja szakmai tudását, ráébredhet hiányosságaira, fejleszti kommunikációs készségét és önismeretét;
  • A hallgatónak, mert nincs vizsga, itt év közben kell teljesíteni, a vizsgaidőszakban más tárgyakkal foglalkozhat;
  • A hallgatónak, mert készíthet évfolyam-vagy szakdolgozatot, TDK dolgozatot a jogesetekből.
  • Az ügyfeleknek, mert ők nem tudnak ügyvédet megfizetni, de mégis humánus és szakmailag ellenőrzött jogi eligazítást kapnak;
  • A civil szervezeteknek, mert segítséget adhatnak rászoruló tagjaiknak a Jogklinika révén.
Hírek RSS

Hírek

Események

Rendezvénynaptár *

  • február 22.
    15:00 - 17:00
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.

Legolvasottabb