Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

„E jeles eredményt az eddigi legnagyobb és legerősebb mezőnyben értük el: 4 ország 46 pályázó, ebből 41 induló csapata közt lettünk elsők – sorolja az adatokat büszkén a hallgatók munkáját támogató Péter Szabó István okleveles gépészmérnök, az SZTE MK Folyamatmérnöki Intézet adjunktusa. – A Bosch németországi vezetősége a cím birtokosát a kategória győztesek közül választja ki. Csapatunk hagyományosan a gyorsulási versenyszámban erős, ezért erre készültünk, és ebben a számban sikerült első helyet elérnünk.”

A nyertes hallgatói csapat tagjai: Hörömpő Miklós, Deák Péter, Muladi Balázs, Temesvári Norbert.

Egyébként az SZTE Mérnöki Kar két csapattal indult. A Pneugeot csapat (Szarka Richárd, Rózsa Csaba, Virág Árpád, Bene Sándor – támogató tanár: Tóth István Tibor) második versenyén vett részt, és az élmezőnyben végzett.

További információ, beszámoló:

http://www.pneumobil.hu/aktualis/lezajlott_az_v_nemzetkozi_rexroth_pneumobil_versenyen

http://infovilag.hu/hir-23832-nemzetkozi_pneumobil_verseny_tovabb_gyor.html

http://www.heol.hu/heves/kozelet/rexroth-pneumobil-verseny-mk-laren-gyozelem-egerben-442135

http://www.sportforum.hu/?page=cikkek&newsid=152921&subkat=247&katid=19

http://magyarorszagon.hu/hirek/2012-05/belfold/klonos-jarmuvek-versenyeztek-egerben--fotok/hir

A versenyen készült képgaléria itt megtekinthető

A keddi ünnepséget felvezető sajtótájékoztatón Szabó Gábor rektor mellett Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Szócska Miklós, az Emberi Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára, illetve Polner Eörs, a Csongrád Megyei Kormányhivatal főigazgatója vett részt.

Szabó Gábor rektor arról beszélt: lehet, hogy az alapkő még nem túlságosan látványos, de hisz benne, hogy annak, ami a projekt keretében megvalósul, igen komoly kisugárzó ereje, messzire elérő hatása lesz. Kiemelte, az SZTE mint modern egyetem az oktatás és a tudományos kutatás mellett fontos feladatának tartja, hogy szerepet töltsön be környezete gazdasági fejlődésében, valamint javítsa a régióban élők életminőségét egészségügyi ellátórendszerén keresztül. Ehhez teremti meg az infrastrukturális hátteret a nagyberuházás, ami önmagában is döntő jelentőségű Csongrád megye, az EU egyik legelmaradottabb régiója számára.

Szócska Miklós államtitkár elismerte, hogy az ellátórendszernek és magának az egyetemi szférának is szüksége van a megújulásra, a korszerűsödésre, aminek egyik zászlóshajója lehet a szegedi projekt. Külön öröme, hogy a beruházás előremutató szakmai integrációval és logisztikai ésszerűsítéssel is párosul. Ígérte, hogy a kormány oda fog figyelni a fenntarthatóságra, hiszen – fogalmazott – az ilyen kézzelfogható fejlesztések a bizonyítékai, hogy a gazdasági válság közepette is lehet és kell a jövőről gondolkodni.

Ezt követően helyezte el az új épület alapkövét a Semmelweis utcában Németh Lászlóné miniszter és Szócska Miklós államtitkár jelenlétében Szabó Gábor rektor, Pál Attila, a klinikai központ elnöke, valamint a kivitelező részéről a Ferroép Zrt. elnök-vezérigazgatója, Nemesi Pál.

A rendezvényt a projekt bemutatója zárta, a részleteket Pál Attila professzor és Majó Zoltán, az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatójának előadásában ismerhették meg az érdeklődők. A főigazgatótól megtudhattuk, hogy az SZTE korábban is igen eredményes volt a TIOP-pályázatokon, többek között ezeknek köszönhetően újult meg a Dugonics téri központi épület és a Dóm téri épületegyüttes is. Azt mondta, a klinikai beruházásban a jogorvoslatok miatt ugyan elhúzódtak a közbeszerzési eljárások, de nemrégiben végre meg tudták kötni a kivitelezői szerződéseket, s a munka az egyetem által ismert és elismert partnerekhez, jó kezekbe került. Az új klinikai szárnyat és a sürgősségi osztályt 2013 végéig kell felhúzni, s ha nem jönnek közbe műszaki problémák, akkor reális célkitűzésnek tartja, hogy 2013 végén, 2014 elején megkezdődhessen a beköltözés. A főigazgató megjegyezte: sok még a megoldandó feladat a projektben, például az egyik legfontosabb feladat – amiben egyetértett vele Pál Attila professzor is – annak biztosítása, hogy az építkezések idején is zavartalan és zökkenőmentes legyen a klinikán az ellátás.

Pál Attila ismertette: a beruházás keretében igazi magkórház születik Szegeden. Korszerűsítik a jelenlegi 410 ágyas klinikai tömb infrastruktúráját, s ezzel összekötve egy új, csaknem 22 ezer négyzetméteres, 265 ágyas, korszerűen felszerelt klinikai szárnyat létesítenek. Az eddigi 6 helyett immár 14 műtőből álló központi műtőblokkot, 36 ágyas központi intenzív terápiás osztályt, központi sterilizálót és központi ambulanciát is kialakítanak. Több mint 4 milliárd forint értékben szereznek be továbbá orvos-technológiai, ápolási és informatikai eszközöket, korszerű műszer- és informatikai hátteret hozva ezzel létre.

A magkórházban egyébként 10 szakmacsoport kap majd helyet, alapvetően a manuális szakmák költöznek be. Az integráció révén regionális kardiológiai és vaszkuláris centrum jön itt létre, valamint erősödik az onkológiai műtéti profil és a szervtranszplantációs sebészet szerepe is. Az SBO-hoz pedig a tervek szerint helikopter-leszálló is kapcsolódhat – tudtuk meg a klinikai központ elnökétől, aki elárulta: az előzetes számítások alapján az egykapus rendszerben évente több mint százezer esetet tudnak majd ellátni úgy, hogy miközben jelentősen csökken az elkerülhető halálesetek száma, a költséghatékonyság is növekszik. Kiemelt feladat lesz majd a betegek, a dolgozók és a társszakmák elégedettségének mérése, a hosszú távú célkiűzés pedig egy önálló szegedi Sürgősségi Tanszék megalapítása.

SZTEPress

Az alapkőletételen készült képek itt megtekinthetők

A sajtótájékoztatón készült képek itt megtekinthetők

A projektbemutatón készült képek itt megtekinthetők

Sajtóközlemény

Infrastruktúra-fejlesztés a szegedi egészségpólusban

A projekt leírása

]]>

Az idei Nyári Egyetemen számítógépes modellezéssel bioaktív molekulákat tanulmányoznak a hallgatók, és azt vizsgálják, hogy az oxidatív stressz milyen károkat okoz a molekulákban. „Azért is örülök igazán ennek a programnak, mert nemzetközi kutatások, például HURO-projektünk keretében is dolgozunk hasonló molekulákkal környezetvédelmi témákban” – így a dékán.

Varró András tudományos és innovációs rektorhelyettes szintén hangsúlyozta a két rangos magyar egyetemmel való partnerséget a Nyári Egyetemen, és kiemelte a JGYPK szervezőmunkájának sikerességét. A témáról szólva a rektorhelyettes úgy nyilatkozott: az élő és élettelen természettudományok kapcsolatának fontossága magáért beszél, a kémia és biológia határterületét vizsgálják majd a résztvevők, részben kapcsolódva a gyógyszerkutatáshoz, amikben Csizmadia professzor is nemzetközileg elismert szakember.

A Nyári Egyetemet 2007-től minden évben megszervezi az SZTE JGYPK Kémiai Informatika Tanszéke. A diákok eddigi kutatásaiból számos publikáció jelent már meg nemzetközi folyóiratokban. A képzésben évről évre résztvevő torontói diákok eredményeit kredittranszferrel a Torontói Egyetemre küldik.

Arany Mihály

Fesztivál, koncert, mozi, tudomány, irodalom és toronylátogatás: az Egyetemi Tavasz májusban is számtalan kulturális, valamint ismeretterjesztő programmal várja az érdeklődőket. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rendezvénysorozatán megnyílik a Dóm tornya, felcsendülnek Szabó Balázs dalai, s a COLOURS filmes fesztivál pedig a kulturális sokszínűség jegyében várja látogatóit.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kulturális fesztiválja, az Egyetemi Tavasz május 13-ig várja változatos programokkal látogatóit. Tovább folytatódnak az ismeretterjesztő előadások, de a művészetek is fontos szerephez jutnak a héten.

Sokszínű zenei palettáról válogathatnak az érdeklődők az elkövetkezendő napokban. A JATE Klubban koncertezik május 11-én Szabó Balázs Bandája, de ugyanazon a napon a Mantra Porno is hallható lesz a Rongy Kocsmában. Komolyzenében sem lesz hiány: az SZTE Rektori Hivatal dísztermében már föllépet Megyesi Zoltán énekművész és Fülei Balázs zongoraművész tart Schubert-estet, másnap pedig Pukánszky Béla és Dombiné Kemény Erzsébet adott hangversenyt Kodály Zoltán műveiből.

A mozik is tárt kapukkal várják a nézőket. A Grand Caféban észt filmhetet tartanak május 12-ig: minden este 9-től levetítik egy-egy északi szerző filmjét. A hétvégén tartják a szomszédos Belvárosi moziban a COLOURS Fesztivált: a kétnapos, ingyenes rendezvényen – a kulturális sokszínűség jegyében – a bevándorlásról és a beilleszkedésről tartanak vetítéseket és beszélgetéseket.

Különleges programmal készül az Egyetemi Tavasz látogatóinak: május 12-én délután és este megnyitja a Dóm toronykilátóját az érdeklődők előtt, így nappali vagy esti fényben is megtekinthető lesz Szeged panorámája 46 méter magasból.

Az Egyetemi Tavasz május 13-ig megannyi színes programot kínál még az egyetemi hallgatóknak, és a város polgárainak. A fesztivál részletes programja elérhető az SZTE honlapján.

Könyvbemutatók, koncertek, előadások a Tavaszon - színes programokkal búcsúzik az április

Az SZTE Egyetemi Tavasz nevű kulturális fesztiválja tovább folytatódik Szeged több helyszínén. Április utolsó hetében több, az universitashoz kapcsolódó szerző könyvét mutatják be, muzsikaszó csendül fel a Zeneművészeti Kar (ZMK) mellett számos helyen, színházi főpróbára invitálják és sportolásra biztatják az egyetem polgárait.

A hét közepén az egész testet átmozgatják: az SZTE Bölcsészettudományi Kar ugyanis sportnapot tart az SZTE Sportközpontjában reggel 8 órától. Ezzel szemben április 25-én agytorna is várható. Az SZTE Egyetemi Sakkversenyt 13-tól rendezik meg a József Attila Tanulmányi és Információs Központban (JATIK), ahol a nevezés ingyenes, de regisztrációhoz kötött – a sakkozóknak az ehokrkb@gmail.com vagy a sakkhuszar@gmail.com e-mail címen kell jelezniük részvételi szándékukat. A mozgalmas napot mozgalmas este zárja, hiszen az egyetemi bibliotékában 18 órától hajnali 1-ig mindenki számára nyílt Könyvtári Éjszakát tartanak, ahol a tánctanulás és túrázás mellett számos izgalmas program várja az érdeklődőket.

Színház lesz az egész csütörtök (április 26.) az Egyetemi Tavaszon: a szegedi Kisszínházban nyilvános főpróbára invitálják az egyetemistákat, merthogy Szép Ernő Kávécsarnok és Május című műveit mutatják be hamarosan. Az előadás után beszélgetést is tartanak, ahol a hallgatók kérdezhetnek a darab alkotóitól. Ezalatt a Pinceszínház színpada is megelevenedik: az Impro Társulat Sartre Zárt tárgyalását adja elő, szintén 19 órától.

Zenével zárul a hét az SZTE-n. Hangversenyt ad aZMK Vonós Kamarazenekara április 27-én 18 órától a kar épületében, 19 órától a szegedi Ifjúsági Házban Egy szoknya, egy nadrág címmel tart jubileumi koncertet a Molnár Dixiland Band Szulák Andreát és Berki Tamást is vendégül látva. Azonban „tudományosfantasztikuspopban” sem lesz hiány: a JATE Klubban a Supernem zenekar zárja az estét.

Díjkiosztóval indult az SZTE Tavaszi Fesztiválja

Kihirdették a SZTE kreatív pályázatainak győzteseit a Tavaszi Fesztivál megnyitóján. Az SZTE Kulturális Iroda kezdeményezése idén is több száz hallgató érdeklődését keltette fel, a legtöbb jelentkezőt a fotópályázat vonzotta. A beérkezett művekből válogatott kiállítást május 4-ig az SZTE Rektori Hivatal átriumában lehet megtekinteni.

„Fontos, hogy sok hallgatót megmozgat ez az esemény, és ezáltal azt is megmutathatjuk, hogy milyen tartalmas programokat tudunk biztosítani az egyetemistáknak a kreativitásuk kibontakoztatására” – mondta Szabó Gábor rektor a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Kulturális Irodájának pályázatairól. Az Egyetemi Tavasz megnyitóján ugyanis kihirdették az Egyetemi Fotópályázat, a Juhász Gyula Versmondó Verseny, a Meseíró- és Verspályázat díjazottjait. A több száz hallgatót vonzó kezdeményezést immár 10 éve minden esztendőben megrendezik, legnépszerűbb területnek rendre a fényképkészítés bizonyul. Az idei fotópályázatra beérkezett művekből válogatott kiállítás május 4-ig tekinthető meg az SZTE Rektori Hivatal (Szeged, Dugonics tér 13.) átriumában.

A drámaíró-pályázat azonban még nem ért véget: szeptember 30-ig várja az SZTE Kulturális Iroda a műveket.

AZ SZTE KULTURÁLIS IRODA ÁLTAL KIÍRT ALKOTÓI PÁLYÁZATOK ÉS ELŐADÓI VERSENY DÍJAZOTTAI:

2011/2012 II. FÉLÉV

EGYETEMI FOTÓPÁLYÁZAT

Egyetemi élet kategória

I. Nagy Zsombor (ÁJTK II. nemzetközi tanulmányok MA)

II. Stéger Barbara (GTK II. pénzügy és számvitel)

Természetfotó kategória

I. Repisky Máté (GTK I. gazdálkodási és menedzsment)

II. Demeter Rebeka (TTIK I. biológia)

III. Szűcs Eszter (JGYPK IV. tanító)

Jutalom: Máté Soma (BTK I. romanisztika-spanyol)

JUHÁSZ GYULA VERSMONDÓ VERSENY

I. Galzó Ákos Ferenc (TTIK I. fizika)

II. Nagypál Katalin (BTK III. magyar)

III. Leist B. Brigitta (BTK I. pszichológia)

MESEÍRÓ PÁLYÁZAT

I. Ádók Anita (ZMK III. klasszikus zongora)

II. Eszes Gertrúd (JGYPK I. andragógia)

III. Kőszegi László (JGYPK I. andragógia)

„TAVASZI SZÉL VIZET ÁRASZT” VERSPÁLYÁZAT

I. Harmos Noémi (BTK II. MA magyar)

II. Balogh Gyula (BTK II. BA magyar)

III. Huszár Tamara (BTK II. magyar)

A díjkiosztón készült képgaléria itt megtekinthető

Megnyílt az Egyetemi Tavaszi Fesztivál
http://vtvszeged.hu/hun/s_!news/i__2/i__5061

Világsztárok a Gitárfesztiválon
http://vtvszeged.hu/hun/s_!news/i__2/i__5062

Zeneszó

Szeged változatos zenei életébe színes programokat hoz az Egyetemi Tavasz: a komoly és a könnyűzene kedvelői egyaránt megtalálhatják majd a kedvükre való „csemegéket”.

A programsorozat keretében a JATE-ban vendégeskedik a világzenét játszó Kerekes Band, a hip-hop-szférát a Punnany Massif és a Belga képviseli, míg az Irie Maffia jótékonysági koncerttel lép az egyetemi klub színpadára.

A Reök Palotába érkezik Czutor Zoltán, a Belmondo énekese, hogy előadói estjével és szubjektív tárlatvezetéssel törje meg a Lennon-kiállítás csendjét; Földes László Hobo pedig Hármasoltár című produkciójával állít majd emléket József Attilának és Jim Morrisonnak.

A Szegedi Universitas Szimfonikus Zenekar komolyzenei koncertet ad az SZTE Rektori Hivatalában: tolmácsolásukban két ízben is hallhatók lesznek Ravel, Dvorak, Sarasate és Bizet dallamai, de koncertezik többek között a ZMK Vonós Kamarazenekara is.

Színház

Új előadásokkal jelentkezik az Egyetemi Tavaszon a város több társulata. Az idei Örkény-év alkalmából a Tóték című tragikomédiát mutatja be Szegedi Pinceszínház, ezzel tisztelegve a magyar író előtt születésének 100. évfordulóján. A Kisszínház is premierrel jelentkezik: Szép Ernő Kávécsarnokának nyilvános főpróbájára invitálják az egyetemistákat, amelyet egy beszélgetés követ majd az alkotókkal. Szeged egyik alternatív színházi társulata, a Metanoia Artopédia Köszönöm, jól! – van benne valami nyugtalanító című előadására várja az érdeklődőket. Az előadáshoz többek olyan szerzők műveiből válogatott Perovics Zoltán, mint Kafka, Nietzsche, de kórboncnoki szövegekkel is találkozhatnak az Artopédia Műterem látogatói. Azonban poén szintén kerül szegedi színpadra: a Károlyi Színpad a JUGYU Klub közönségét várja Humorban az igazság című produkciójával.

Sport

Mozgalmasan telik az április és a május az SZTE-n, hiszen számos sportrendezvényre hívják az aktív kikapcsolódásra vágyókat. Az egyetemi sportközpontban Kidobós bajnokságot, azaz Cokeball-t tartanak, a XVI. Juhász Gyula napok alkalmával csoportvetélkedőket szerveznek. Sportnapot tart a Hattyas soron több egyetemi kar is. Nyitott sportpálya akciót hirdet az SZTE Egyetemi Sportközpont: az érdeklődők kipróbálhatják a falmászást, a streetball-t, a kerékpáros pólót és a turult, mindemellett jógázhatnak, focizhatnak, teniszezhetnek vagy pin-pongozhatnak kedvükre.

A tavaszi agytorna sem marad el azonban: a Tanulmányi és Információs Központban (TIK) Egyetemi Sakkversenyt hirdettek.

Kultúr-csemegék

Különleges szabadidős programokkal várják a város több helyszínén az Egyetemi Tavasz vendégeit. A Junior Szabadegyetem keretében Kép/alatt – Vizualitás, test és a kortárs amerikai tévésorozatokról hallhatnak a bölcsészettudományi karra látogatók. A Rongy Kocsma viszont interaktív felolvasó estre invitálja az érdeklődőket: Mesedélutánjára a világ minden tájáról érkeznek majd történetek, de az irodalmárokhoz és műkedvelőkhöz bárki csatlakozhat, vagy megoszthatja a publikummal kedvenc népmeséjét. Nemzetközi konferenciát ugyanúgy tartanak az SZTE-n, ahol A szerelem témáját járják körbe a Lábjegyzetek Platónhoz című programon. Filmekben sem lesz hiány az Egyetemi Tavaszon: Filegauf Bencével személyesen, míg Bergmannal a képernyő közvetítésével találkozhatnak a filmkedvelők, de lesz Észt filmhét és kertmozi is a városban.

Az SZTE Egyetemi Tavasz programfüzete innen letölthető

Kevesebb parkoló autó, pontosabb közlekedés, jobb egészség… az előnyök sora hosszú. A környezetvédelem mellett a „Bringázz munkába!” akció szervezői kiemelik: kutatások igazolják, hogy 30%-kal csökken a bicikliző dolgozók betegállományban eltöltött ideje. A csatlakozó vállalatok és szervezetek online regisztrálnak, a BAM! oldalán (http://kerekparosklub.hu/bam) nyilvánosan vezetik fel eredményeiket. A kampányban nem csak a kerékpárral közlekedő dolgozók száma mérvadó, többek között az is, hány biciklitárolója van egy munkahelynek, hogyan könnyítik meg a kerékpáros kollégák mindennapjait. A program öt héten át, május 15-ig tart. A nyerteseket a legaktívabb szervezetek közül sorsolja ki a Kerékpárosklub.

A Szegedi Tudományegyetem is teker a környezetvédelem jegyében. Harmincnál is több egyetemi egység regisztrált már a programba. „Az egyetem közössége és értékrend-kifejezése szempontjából tartom fontosnak, hogy a dolgozók és hallgatók aktívak legyen a BAM! kampányban” – hangsúlyozza Révész Balázs, az SZTE Marketing és Kommunikációs Igazgatóságának vezetője. Hozzátette: az egyetem újabb beruházásaihoz hozzátartozik a kerékpártárolók kiépítése, mint az látható például a József Attila Tanulmányi és Információs Központnál vagy az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar épületénél is.

„Nagy az érdeklődés az oktatók és hallgatók körében is, jelentős százalékuk közlekedik biciklivel. Ezért is alakítottunk ki zárt kerékpártárolókat” – mondja Szakál Péter, a Gazdaságtudományi Kar dékáni hivatalának vezetője. A GTK a kezdetek óta részt vesz a programban. Parkolóhelyekről mondott le a kar, amikor egy pályázat révén kerékpártárolókat szerezhettek be, azóta alapvető szerszámokat is biztosítanak a bicikliseknek a karbantartáshoz.

Egyre több hallgató választja a tömegközlekedés helyett a kerékpárt. „Főleg azért szeretek biciklizni, mert ha sietek valahova és lekésem a buszt, nem kell aggódnom, hogy elkések. Emellett mindennapi sportot, testmozgást is jelent a kerékpározás” –sorolja az előnyöket Boros Erika. Az ötödéves biológushallgató rendszeresen kerékpárral közlekedik.

Az SZTE nem csak elvben támogatja a közlekedés természetbarát alternatíváját és a csatlakozást a BAM! Kampányhoz: az egyetem nyereménysorsolást hirdet a program résztvevőinek. A nyereménysorsolás részletei itt olvashatóak.

Az ünnepi megemlékezések fénypontja a Szegedi Szimfonikus Zenekar november 10-i koncertje lesz a nemzeti színházban. Az esten olyan darabok is hallhatóak lesznek, melyekkel 1937-ben köszöntötték Szegeden a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertet.

A márciusi emlékkonferenciát követően is folytatódik a Szent-Györgyi Albert-emlékév Szegeden, illetve a Szegedi Tudományegyetemen. Kettős jubileumot ünneplünk: 80 évvel ezelőtt fedezte fel a professzor a C-vitamint, s ezzel kapcsolatos kutatásaiért 75 éve vehette át a Nobel-díjat. A következő hónapok jeles eseményeiről április 24-én sajtótájékoztatón számolt be Pál József, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, valamint Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, művészeti vezetője.

A nemrégiben megtartott tanácskozás – melyen kilenc Nobel-díjas adott elő – a tudományos világ központjává tette a várost és egyetemét – jelentette ki a rektorhelyettes. Az SZTE a helyi kulturális és tudományos társintézményekkel most olyan programokkal készül, melyek népszerűsítő módon mutatják be Szent-Györgyit, a kultúrembert. Nem titkolt céljuk, hogy követendő példaként állítsák őt a ma embere elé.

Elhangzott: a Szegedi Szabadtéri Játékok ideje alatt kiállítást rendeznek a tudós életéről a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. Ugyanott mellszobrot avatnak tiszteletére, illetve októberben olyan konferenciára is sor kerül, ahol a tudományos örökségét továbbvivő három SZTE-s tanszék munkatársai vázolják az egykori kutatásokat, illetve a napjainkban folyó munkák részleteibe vezetnek be. Az universitas pedig – többek között – sportrendezvényekkel állít emléket a nagy sportbarátnak és sporttámogatónak (szeptember 22-23-án tenisz-, október 20-a tájékán röplabdaversenyt tartanak). Emellett az SZTE tanulmányi versenyekkel, fiataloknak szóló vetélkedőkkel (középpontban a C-vitaminnal) és a professzor tevékenységéhez kötődő helyszíneken végigvezető emléksétákkal tiszteleg egykori rektora előtt. Érdekesnek ígérkezik továbbá a Szabadegyetem – Szeged őszi szemesztere is, ahol a különböző karok képviselői a hozzájuk kötődő aspektusból beszélnek majd a nagy elődről: a jogi fakultás például a Szent-Györgyit is érintő szerzői jogi kérdésekről, a bölcsészek pedig irodalomszervező és irodalmár mivoltáról.

A kínálatból természetesen a muzsika sem hiányozhat. Koncertet ad majd a Szegedi Egyetemi Énekkar, s az ünnepi sorozat csúcspontja a Szegedi Tudományegyetem Napjához (november 11.) illeszkedve november 10-én a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertje lesz. A Szegedi Nemzeti Színház műsorán olyan tételek is szerepelnek majd, melyekkel 1937-ben köszöntette a friss Nobel-díjast a szimfonikusok jogelődje, a Szegedi Filharmonikus Egyesület Zenekara. Ezeken kívül Szegedhez és az egyetemhez kapcsolódó műveket hallhatunk majd.

Gyüdi Sándor kiemelte: Szent-Györgyi mint műértő és műélvező ezer szálon kötődött a zenéhez és a teátrumhoz. Fivére, Pál például többször volt hegedűs szólistája a szimfonikusok előbb említett jogelődjének. Maga a professzor egyetemi színjátszócsoportot hozott létre, s rendszeresen járt színházba. A Szegedért Alapítvány jóvoltából nemrégiben emléktáblával jelölték meg a róla elnevezett Szent-Györgyi Páholyt, ahonnan számos alkalommal nézte a darabokat. A Szent-Györgyi emlékév zenéhez, irodalomhoz kötődő programjait az SZTE Kulturális Irodája szervezi.

SZTEPress

1+9 Nobel-díjas a Szegedi Tudományegyetemen

Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora, rektora 75-80 évvel ezelőtti teljesítménye előtt tisztelegnek a világ jeles tudósai. Köztük 9 Nobel-díjas kutató, aki előadást is tart Szegeden a 2012. március 22-25. közötti nemzetközi konferencián. Alább mai szegedi kutatók mutatják be a Nobel-díjasokat.

Szent-Györgyi Albert

Gábor Miklós professzornak a természetes előfordulású anyagokról írt könyvéhez Szent-Györgyi Albert adott előszót. Fotó: Schmidt Andrea

A természet patikájából merített Szent-Györgyi Albert, amikor a növényekben előforduló gyógyhatású anyagokat állította kutatásai középpontjába. Ám Szeged Nobel-díjasa kutatóorvosként óriási hatással volt a gyógyító orvoslásra, a gyógyszerkutatásra, sőt: a gyógyszergyártásra is.

– A világon elsőként bizonyította a flavonok terápiás hatását Szent-Györgyi Albert – számol be a hírneves szegedi professzornak a Nobel-díjjal jutalmazott kutatói teljesítményén kívüli szegedi felfedezéséről Gábor Miklós. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani Intézete emeritus professzora nemrégiben jelentette meg a Gondolatok Szent-Györgyi Albert flavonokkal folytatott kutatásairól című tanulmányát. A felfedezés 75. évfordulója alkalmából elmondta: Rusznyák István, a szegedi belgyógyászati klinika igazgató professzora kérte Szent-Györgyit, hogy a C-vitaminjából adjon át neki a vérzéses betegségben szenvedő páciensei kezelésére. Ez az akkor még „szennyezett” készítmény hatásosnak bizonyult. Még látványosabb gyógyulást vártak később a már tiszta aszkorbinsavtól. Az eredmény azonban elmaradt. Szent-Györgyi feltétezte: az első készítményben lévő „szennyező anyag” flavonvegyület lehet.

Az új, gyógyhatású vegyületet a citromban remélte felfedezni Szent-Györgyi. Ezért dolgoztatott fel 200 kilogramm citromot, amelyből – különböző kémiai eljárásokkal – végül 2 gramm kristályos anyagot nyert. A szubsztanciát – kémiai reakciói alapján – flavoncsoportba tartozó anyagnak gondolta, ezért nevezte el citrinnek, azaz citrus flavonnak – folytatja a magyarázatot Gábor professzor. A citrinből naponta 2 milligrammot kaptak intravénásan a vérzéses, vascularis purpura betegségben szenvedők. Az ilyen páciensek bőrén számtalan az apró piros pont, a petechia. Mérték a bőrkapillárisok rezisztenciáját, valamint átjárhatóságát. Kiderült: a citrin hatásos. A Szent-Györgyi által felfedezett új anyagot P-vitaminnak nevezték el.

– A citrin kémiai természetének meghatározása lett Szent- Györgyi következő lépése – avat be a kutatómunka módszertanába is az emeritus professzor. Anekdotaként meséli, hogy „tanácsadónak” Budapestről Szegedre hívta Szent- Györgyi a világhírű kémikust, Zemplén Géza akadémikust. A vendéget egész nap etették és itatták, s mikor Szent-Györgyi munkatársa, Bruckner Győző este fölültette a vonatra, azonnal visszatért a laborba, és munkához látott, mivel Zemplénről közismert volt, hogy „itallal stimulált állapotban” – szokása szerint – dolgozni kezd. Így aztán még azon az éjszakán megállapították Szegeden, kora reggel pedig táviratban is közölték Zemplénnel a citrin összetételét: az két flavonvegyület – mutatja a történetről beszámoló, neki címzett, 1977 óta őrzött Bruckner-levelet Gábor Miklós. Ezt követően kísérletek sorával bizonyította Szent-Györgyi Albert és csoportja a citrin hatásosságát. A skorbutról pedig feltételezték: az olyan betegség, amelyet „a C- és a P-vitamin együttes hiánya” okoz.

Önálló módszert dolgozott ki a citrin előállítására Szent- Györgyi. Sőt: szabadalmaztatta is az eljárást – 1939-ben, az Amerikai Egyesület Államokban. Erről először Gábor professzor számolt be a tudományos közvéleménynek. Azt is ő kutatta föl, hogy a citrint 1940-ben a budapesti Richter gyógyszergyár – a Bayer-Leverkusen és a Hoffmann-La Roche-Basel céghez hasonlóan – előállította. Gábor professzor meggyőződése: Szent-Györgyi nyomán fordult a gyógyszerkutatók figyelme a fenilbenzopironok, vagyis a flavonoidok és származékaik irányába. Ma is több flavonvegyületet tartalmazó szer van forgalomban – például a vénás elégtelenség, a kapilláris és vénás átáramlási panaszok kezelésére.

Wollemann Mária medikusként biokémiát tanult. Fotó: Schmidt Andrea

EGY ELŐSZÓ TÖRTÉNETE. A természetes előfordulású anyagok – növényi színezékek, flavonoidok – gyógyszerhatástani vizsgálata az egyik kutatási témája Gábor Miklós professzornak. A flavonoidok gyulladásgátló hatásaival foglalkozó összefoglaló kötete előszavának megírására Szent-Györgyi Albertet kérte fel. Első leveléhez csatolta 1960-ban, az Akadémia Kiadó gondozásában, német nyelven megjelent monográfiája ismertetőjét, valamint Szent-Györgyi fényképét, amely 1937-ben, a Nobel-díj értesítésének napján, egy interjú alkalmával készült. Válaszlevelében Szent-Györgyi örült, hogy Gábor Miklós angol nyelven kíván publikálni. Kifejtette: „Amíg nincs valami angol nyelven írva, itt nem vesznek róla tudomást. Itt agitáció folyik (személyes érdekokokból), hogy a flavonokat mint értéktelen anyagot, aminek hatása nincs, kivonják a forgalomból”. Így Gábor Miklós könyve lett az egyetlen olyan mű, amelyhez Szent-Györgyi Albert írt előszót. Gábor Miklós négy közleményt is jegyez – három az Orvosi Hetilapban jelent meg – Szent-Györgyi szegedi kutatómunkájának részleteiről.

MIK AZOK A FLAVONOIDOK? A növényvilág nagy részének színponpája a flavonoktól származik. Sok gyógynövény a flavonoidoknak köszönheti előnyös tulajdonságait. A flavonoidok nevüket sárga színükről kapták (a flavus latinul sárga). A flavonoid vegyületcsoport a különböző flavon-származékokat jelenti. A P-vitamin mint fogalom az 1950-es évekig élt: az Egyesült Államokban „ejtették” a vitamint elnezést. A továbbiakban azon flavonvegyületeket, melyeknek biológiai hatása van, bioflavonoidoknak nevezik.

– Egyedülálló módszerrel tanított Szent-Györgyi Albert. A többi, hagyományosan tekintélyelvű „méltóságos úr”, vagyis professzor előadásaihoz képest üdítő kivétel volt, ahogy Szent-Györgyi leadta a vegytant – emlékszik Wollemann Mária, aki 1941-ben egy budapesti zárdából került Szegedre orvostanhallgatónak. Az elsőéves medikusoknak Szent-Györgyi Albert általános és szerves kémiát oktatott, időnként tanítványa, Straub F. Brunó helyettesítette. Szent-Györgyi szakmailag is nagyon élvezetesen, ugyanakkor egyszerűen és közérthetően adott elő. Az egykori hallgatónak az előadásokat és a vizsgákat jellemző demokratikus szellem maradt meg leginkább az emlékezetében.

– Tankönyvet is használhatott a vizsgázó Szent-Györgyi jelenlétében. A professzor nem a lexikális adatokra volt kíváncsi. A mindennapi életből merítette a kérdéseit: „Mit tesz, ha leönti a ruháját savval?” A helyes válasz nem az volt, hogy „lúggal kezelem”, hanem az, hogy „ecetsavas vagy szódabikarbónás tisztítás” a megoldás – hoz példát az egykori vizsgázó, aki ma az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének a kutatója.

– Szent-Györgyi Albert órán kívül is törődött a hallgatókkal. Hozzám hasonlóan a legjobbak szerettek volna bekerülni Szent-Györgyi intézetébe, de nem volt hely – mondja Wollemann Mária, aki másodéves medikusként biokémiát hallgatott, a két legjelesebb Szent-Györgyi-tanítvány – Straub és Laki – tanítványaként. Mikor Szent-Györgyi Budapesten átvette az ottani Orvosvegytani Intézetet, Szegeden Straub került a helyére, aki munkatársnak hívta Wollemann Máriát. Azt mondja, a szegedi Orvosvegytani Intézet akkor is őrizte a Szent-Györgyi-hagyományokat. A fiatal kutatónő maga is megtapasztalhatta például az ötórai teázást, vagy a közös sportolás – a klinikakertbeli röplabdázások – közösséget összetartó erejét. A korszerű laborberendezések tükrözték, hogy az intézetet alapító Szent-Györgyi világlátott emberként a legmodernebb felszerelést igyekezett beszereztetni. Például egy drága, preparáláshoz szükséges nagy centrifugát.

LEVÉL ÉS TALÁLKOZÁS. Politikai tárgyú, a békével foglalkozó, valamint tudománynépszerűsítő, gondolattöredékeket fölvető írásokkal is jelentkezett Szent-Györgyi Albert. Arról is írt, hogy a skizofréniában szerinte elektronhiány lép föl. Wollemann Mária idegbiokémiával is foglalkozott, és levelet írt Szent-Györgyinek Woods Hole-ba. Kifejtette, miért tartja túlzásnak Szent-Györgyi ötletét. Akkoriban azt tartották, hogy a skizofréniát az ingerületáttevő anyagok elváltozásai okozzák. A Nobel-díjas tudóstól udvarias, magyar nyelvű köszönőlevelet kapott, amit a kutatónő – mint a Szegedi Biológiai Központ munkatársa – személyesen is megköszönt Szent-Györgyinek, mikor az SZBK avatása alkalmából 1973-ban Szegedre látogatott.

Újszászi Ilona

Az összeállítás megjelent a Délmagyarországban, Délvilágban

További Nobel-díjasok:

Andrew V. Schally

Robert Huber

Bert Sakmann

Eric Wieschaus

Peter C. Doherty

John E. Walker

Tim Hunt

Aaron Ciechanover

Ada E. Yonath

Konferenciák II.: Antitestek, EMBO-előadás és Tbc-világnap

Március 24-én, szombaton folytatódtak a Szent-Györgyi Albert-konferencia párhuzamos tudományos tanácskozásai. A tuberkulózis evolúciójáról szóló területnek különleges aktualitást jelentett a Tbc-világnap. Alább a 6 tudományos szimpózium második napjának legfontosabb témáit foglaljuk össze

A szegedi szimpózium-sorozat második napján, szombaton a kardiológiai tanácskozás a hirtelen szívhalál problematikájának egy, a péntekihez képest másik aspektusból történő megbeszélésével folytatódott. Itt a hirtelen szívhalált befolyásoló, illetve oki tényezők, mint például a szimpatikus idegrendszer aktivitásának hatása, repolarizációs rezerv szerepének megvitatása kerültek előtérbe. Mark Vos (Utrecht), Paul Volders (Maastricht) és Nánási Péter (Debrecen) előadásai mellett Varró András professzor beszélt az élsportolóknál fellépő hirtelen szívhalál lehetséges okairól.

A gasztroenterológia tématerületén a tápcsatorna megfelelő működéséhez elengedhetetlen hámsejtek élettanába és kórélettanába nyerhettek részletes betekintést a résztvevők. A hámsejtek igen fontos szerepet játszanak a különböző ionok felszívódásában, illetve kiválasztásában. A kiválasztási mechanizmusok közül a bikarbonátionok szekréciójáról hallhattak előadásokat, különös tekintettel a tápcsatorna különböző területén (vastagbél, hasnyálmirigy) fellelhető hámsejtek szerepére. Az ionszekréció mellet szó esett még a víz, illetve a nyák szekréciójáról is.

Az antitesteken alapuló kezelések, az úgynevezett biológiai terápiák számos betegség kezelésében áttörést hoztak. Az immunológia és gyulladás konferencia második napján a Nobel-díjas Robert Huber professzor az antitestekről és terápiás alkalmazásukról tartott előadást, majd a veleszületett és a szerzett immunitás közötti finom szabályozást tárgyalták meg. A szervezet baktériumokkal, vírusokkal szembeni legfontosabb védekezési stratégiáit is ismertették.

Eseménydús második napot zárt a molekuláris biológia és genetika csapata is: a szombat délután első szekciója a gének működésének szabályozásáról szólt. Arról hallhattak előadásokat, hogy molekuláris szinten hogyan valósul meg a génjeink kifejeződése, és mindennek milyen örökletes és környezeti tényezői vannak. A szekción belül egy úgynevezett EMBO-támogatott előadás is elhangzott Thanos professzor athéni kutatótól. Az EMBO (European Molecular Biology Organization) az európai molekuláris biológiai kutatásokat támogató legnagyobb szervezet, és igen nagy megtiszteltetés, hogy a professzor előadásának támogatásával hozzájárult a konferencia sikeréhez. A délután második felében folytatódott az előző nap témája, és további előadásokat hallhattak a transzlációs medicina témakörében.

Az idegtudomány házatáján az idegrendszeri neuronhálózat működéséről, a memória kérdésköréről és modern kísérletes képalkotó eljárásról hangzottak el előadások. A másik szekcióban az endocannabinoidok szerepéről, a neuronális migrációról, az agykéreg mágneses ingerléséről, a hang kiváltotta görcsökről, illetve a migrén pathomechanismusáról tartottak prezentációkat.

A tuberkulózis evolúciójáról szóló nemzetközi tanácskozás második napján különleges évfordulós eseményre került sor: két speciális szekcióban emlékeztek meg a Tbc Világnapjáról. A 2012-es WHO World TB Day Robert Koch német bakteriológus 130 évvel ezelőtti felfedezésére emlékezik. Koch akkor fedezte fel a tbc kórokozóját, amiért később Nobel-díjat kapott. Így ezek a szekciók a tuberkulózis konferencia „virtuális Nobel-díjas szekciói”, Szent-Györgyi Albert évfordulójának tiszteletére. A nyitóelőadásban Stewart Cole, a tbc-baktériumok kutatásának világhírű kutatója a Mycobacterium-kutatás történetéről, és a jövő perspektíváiról beszélt. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai (hazánkból delegált) főigazgatónője a gyógyszerrezisztens tbc-baktériumtörzsek elleni nemzetközi küzdelem lehetőségeit ismertette. Vadász Imre (Korányi Intézet) a 20-21. századok hazai tbc-helyzetéről, míg Kéri György (Vichem) a tbc elleni gyógyszerfejlesztés újdonságairól beszélt. Helen Donohue a tbc és a lepra evolúciós kérdéseit elemezte a paleomikrobiológia eredményeire támaszkodva.

SZTEpress

Korábbi híreink:

Szegeden lombosodhat a Tudományok Fája

Nobel ülésszak V.: Osztódó sejtek, kikristályosított fehérjék

Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat

Szenvedély kell a tudományhoz – középiskolások faggatták a Nobel-díjasokat

A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) kérdezett Ole Petersentől

Nobel ülésszak IV.: „A természettudományos munka jó móka”

Nobel-díjas szegedi díszdoktort avattak a Szent-Györgyi-tanácskozáson

Elhúzták a Nobel-díjasok nótáját

Nobel ülésszak II.: vírusos fertőzésekről és az élet „hajtóanyagáról”

Nobel ülésszak I.: Dux Szent-Györgyiről, Sakmann a döntés sejtbiológiai alapjairól

Nobel-díj: a világ legrangosabb elismerése

Radnótis diákoknak mesélt a tudomány szépségéről Schally professzor

A Nobel-díjas Doherty szegedi diákokkal, tudósokkal találkozott

Szegedre érkezett a Nobel-díjas Schally is

Megérkezett az első Nobel-díjas: Doherty Szegeden

Érmekkel is megörökítik a Szent-Györgyi-konferenciát

9 Nobel-díjas tudóst fogad a Szegedi Tudományegyetem

Konferenciák: 7 az 1-ben

11 csongrád megyei középiskolás a fiatalok fórumán

5 vajdasági középiskolás a fiatalok fórumán

3 békés megyei középiskolás a fiatalok fórumán

8 bács-kiskun megyei középiskolás a fiatalok fórumán

Regisztrálnak, támogatnak

9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi Konferencián

Nobel-díjasok tisztelegnek Szent-Györgyi Albert emléke előtt

Emlékeztetett: Magyarország területén ebben az időszakban nem volt egyetem, csupán bizonyos rendekhez kapcsolódó, néhány felsőfokúnak is nevezhető oktatási intézmény. Voltak természetesen korábban is magyar universitasok – Pécsett, Budán és Pozsonyban is –, de egyikük sem érte meg a 16. századot; Mátyás király halála előtt nem sokkal a pozsonyi egyetem is megszűnt.

Különösen nehéz körülmények között született meg Báthory jezsuita akadémiája, alig fél évszázaddal a mohácsi vész után, az ország darabokban hevert, Báthorynak szövetségeseket kellett keresnie, ezért lett lengyel király és litván nagyherceg. Belső ellentétekkel is meg kellett küzdenie a katolikus fejedelemnek a protestáns Kolozsvárott. Az akadémia átmeneti megszűnését éppen a vallási küzdelmek idézték elő. Negyedszázad viharos működés után majd egy évszázadra megszűnt, de valahányszor megfogalmazódott Kolozsvárott az egyetemalapítás gondolata, az mindig Báthoryból indult ki – hangsúlyozta Pál József. Hozzátette: az iskola diákja volt többek között Pázmány Péter esztergomi érsek, aki 1635-ben Nagyszombaton alapított egyetemet, az ELTE és Pázmány Péter Katolikus Egyetem elődjét.

„Báthory abszolút megérdemli a főhajtásunkat, hiszen ma is érvényes nemzetközi szintű programmal állt elő, nemcsak azért, mert a jelen pillanatban is meghatározó három fokozatot (bakkalaureátusi, magiszteri és doktori) vezette be akadémiáján, hanem mert mindezt oly módon tette, hogy ezek elismertek legyenek Hispániában, Galliában, Itáliában, Spanyolországban – mindenhol a világon. Felállította az európai és világmércét, amihez nekünk is igazodnunk kell” – így a rektorhelyettes.

Tóth Sándor történész, egyetemi docens Báthory Istvánról beszélt. A nagybirtokos családból származó hadvezért 1571-ben választották erdélyi vajdának és a székelyek ispánjának. Egyenes, őszinte, takarékos, mértéktartó és olvasott ember volt, ugyanakkor keménykezű uralkodó, aki okos gazdaságpolitikát folytatott, támogatta a bányászatot és a kereskedelmet. A lengyel köznemesség hívta meg országuk trónjára, így 1575-től lengyel királyként is uralkodott. Szekfű Gyula történész úgy fogalmazott, mindezek ellenére megmaradt magyarnak és erdélyinek, végig figyelemmel kísérte hazáját, hadseregében Lengyelországban is számos székely és magyar katona harcolt. Érzékeny volt a vallás és a kultúra dolgai iránt is, ez is megmutatkozik egyetemalapító szándékában, mikor katolikuspártoló módon a jezsuitákkal hozott létre akadémiát, melynek alapító levelében azt olvassuk, az iskola a vallási tévelygések megszüntetését is hivatott volt szolgálni, és olyan ifjakat képezni, akik a vallás és az állam dolgaiban helyt tudnak állni.

A beszédek végén az egyetem képviselői megkoszorúzták az egyetemalapító Báthory és a főiskola-alapító Bethlen Gábor mellszobrát is.

Arany Mihály