Megrendezésre került a III. Jogtörténeti Tudományos Diákkörök Konferenciája

Terveink szerint a jövőben kétévente hasonló időpontban fogjuk a további alkalmakat is megrendezni azonos tematikával, hogy ezáltal egy tradicionális rendezvénnyé válhasson a Jogtörténeti Tudományos Diákkörök Konferenciája a jogtörténész-közösség számára a graduális hallgatók felkészítésének folyamatában. Jelen alkalommal öt előadó magánjogtörténeti és közjogtörténeti tagozatokba rendeződve ismertethette tizenöt perces előadását. A szervezők a prezentációkat követően szerettek volna teret engedni az interakciók számára is, így minden előadás után a hallgatóság kérdéseket intézhetett az előadókhoz, valamint megoszthatták észrevételeiket is.

A tudományos tanácskozás a Prof. Dr. Varga Norbert (SZTE ÁJTK, tanszékvezető egyetemi tanár) által elnökölt magánjogtörténeti tagozattal vette kezdetét. Elsőként Marton Gellért Ernő, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója Koháry Péter végrendeletei kapcsán vizsgálta a végrendeletek alaki érvényességi feltételeit a 15. és 16. század fordulóján, amely kapcsán arra a megállapításra jutott, hogy az 1715:27. tc. előzményei felfedezhetők a szokásjogi gyakorlatban. Ezt arra alapozta, hogy a végrendeletek egyes típusainak alakszerűsége megegyezett a később az 1715:27. tc.-be foglalt szabályozással. A besztercebányai levéltárban folytatott kutatás során feltárt levéltári források a jogtörténeti relevanciájuk mellett a Koháry család kiterjedt családfájának felderítésére is alkalmat nyújtottak, amelyet az előadó gazdagon illusztrált prezentációjában szépen szemléltetett. Tőke Emília, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának igazságügyminisztériumi iratanyaga alapján vizsgálta a két világháború közötti időszak telekkönyvezéssel kapcsolatos problémáit. Ezen dokumentumokból kiviláglott azon cél, hogy a központi kormányzat előre mozdítsa a telekkönyvi eljárások jogszerű működését. Ennek kapcsán a magyarországi bírósági jelentésekkel illusztrálta a minisztériumi felülvizsgálatokat, amelyből kitűntek a szabályozás egyes hiányosságainak rendezésére irányuló igazságügyminiszteri törekvések. Tadanaj Máté a tagozat zárásaként a két világháború közötti időszak egyik meghatározó tendenciáját, a közjog és magánjog közötti határ elmosódását szemléltette egy 1926.évi szanálási ügyen keresztül. Az állami beavatkozás ezen példában a Victoria Gőzmalom Rt. helyébe lép Molinum Rt. gazdasági működtetésében figyelhető meg, hiszen az új gazdasági társaság irányító szervi tagságának meghatározásába az állam jelentős befolyást gyakorolt annak ellenére, hogy a Molinum Rt. egy magánszemélyek által létrehozott gazdasági társaság helyébe lépett.

A Dr. Nagy Péter (KRE ÁJK, tanszékvezető egyetemi docens) által vezetett közjogtörténeti tagozat első előadója a Debreceni Egyetemről érkező Szabó Márton Dániel volt, aki a statáriális bíráskodás gyakorlati működését vizsgálta a Dunántúlon a nemesi vármegyék vonatkozásában. A több vármegye iratanyagának összevetéséből (Baranya, Somogy) összeállított prezentációjában leszögezte, hogy a m. kir. Helytartótanács engedélyéhez kötött volt a rögtönítélő bíróság működtetésének jogosultsága. Ez ugyanis kivételes igazságszolgáltatási forma volt, hiszen három nap alatt megfellebbezhetetlen döntést hozhattak az ítélkezésben részvevők. A jogesetekkel gazdagon illusztrált diasorból szépen kitűnt, hogy viszonylagos gyakorisággal alkalmazhatták a vármegyék ezt a jogintézményt. Az előadások sorát Áchim Nikolett (SZTE) prezentációja zárta, aki a közigazgatási bizottság gyakorlati működésének tanulságait adta közre az új szerv létrehozása utáni évekből. Rámutatott arra, hogy a közigazgatási bizottsági jegyzőkönyvek alapján inkább a koordinációs munka dominált a szervezeten belül a létrehozást követő években. Ezáltal cáfolhatónak vélte azt a szakirodalomban meggyökeresedett álláspontot, miszerint ennek létrehozása kizárólag a centralizációs törekvések eszközéül szolgált.

A szépszámú hallgatóság kimagasló színvonalú hallgatói előadásokat hallhatott, amelynek alapjául szolgáló kutatások mindegyike a levéltári források feltárását célozza. A témák izgalmas voltát bizonyítja, hogy mindegyik előadás aktív beszélgetéssel zárult, amely reményeink szerint hozzájárulhat majd ahhoz, hogy a 38. OTDK-ra még tovább fejlődhessenek ezek a kiváló kutatások. Nagyon hálásan köszönjük az előadóknak, a témavezetőknek és a hallgatóságnak is, hogy jelenlétükkel lehetővé tették a rendezvény megvalósulását és céljának elérését!

A rendezvény programja az alábbi linken érhető el.

Pétervári Máté

„A program a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kiírt Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, valamint tudományos műhelyeiben való részvétel és a lebonyolítási feladatok ellátása – „Középiskolától az OTDK-ig! – Az SZTE-ÁJTK összehangolt tehetségazonosító és -gondozó programja” című, NTP-HHTDK-25-0080 kódszámú pályázat támogatásával valósul meg.”