Szegedi Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Szegedi Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
2026-ban is az Aranybulla napján, április 24-én hirdették ki a Werbőczy István jogtörténeti és történettudományi pályázat eredményeit az Országház Varga Béláról elnevezett termében. Az Országgyűlés elnöke által 2025-ben kiírt pályázat témaválasztásával annak a jeles eseménynek állít emléket, amikor Széchenyi István első ízben, ráadásul magyar nyelven szólalt fel a felsőtáblán 1825. október 12-én.
Az Országgyűlés elnöke a pályázat kiírásával kívánt hozzájárulni az évforduló és Széchenyi örökségének méltó megünnepléséhez. A versenyen karunk végzős joghallgatója Szász Tünde közös pályamunkát nyújtott be Wisznovszky Tamással, az ELTE V. éves joghallgatójával, amely elnyerte az országos I. helyezést. A pályamunka címe: „Széchenyi István alkotmányos nézetei: a magyar évezredes alkotmányosság útján az Ősszerződéstől egy alkotmányos monarchia tervéig.”
A Széchenyi alkotmányos gondolkodását bemutató tanulmány arra keresi a választ, miként valósítható meg a magyar állam modernizációja alkotmányos keretek között. A dolgozat központi megállapítása, hogy Széchenyi a reformokat nem forradalmi úton, hanem a „fontolva haladás” elve mentén, fokozatos és egymásra épülő fejlődésként képzelte el. Ennek alapját a gazdasági és társadalmi átalakulás képezte: kiemelt szerepet tulajdonított a hitelrendszer kiépítésének, a tulajdonviszonyok rendezésének, valamint az infrastruktúra fejlesztésének, mivel ezek nélkül nem tartotta fenntarthatónak a politikai modernizációt.
A tanulmány részletesen bemutatja Széchenyi alkotmányos gondolkodásának történeti beágyazottságát is. Egyrészt hangsúlyozza az angol alkotmányos monarchia mintájának hatását, másrészt feltárja a magyar történeti alkotmányosság meghatározó elemeit, így az Ősszerződést, az Aranybulla és a Tripartitum szerepét. A dolgozat rámutat arra, hogy Széchenyi e hagyományokra építve egy olyan alkotmányos monarchia vízióját fogalmazta meg, amelyben a történeti folytonosság és a modern intézményi megoldások egyensúlyban érvényesülnek.
A tanulmány végkövetkeztetése szerint Széchenyi gondolkodása rendszerszerű megközelítést kínál: a jogbiztonság, a gazdasági stabilitás és az intézményi fejlődés egymást feltételező tényezők, amelyek együttesen teremthetik meg a hosszú távon működőképes alkotmányos berendezkedést.
A megmérettetés nemcsak szakmai elmélyülést tett lehetővé, hanem hozzájárult a jogtörténeti és alkotmányjogi összefüggések komplexebb megértéséhez is.
Szász Tünde
