A szakmai kerekasztal résztvevői a Politikatudomány MA Államelméleti, regionális és határtanulmányok szakirány oktatói és kutatói voltak. Az új mesterképzés interdiszciplináris jellegét jól mutatja, hogy politológusok, jogászok, közgazdászok, szociológusok három szekcióban vitatták meg a szakirány képzési területeinek legfontosabb aktuális kérdéseit. A szegedi egyetemi oktatók és kutatók mellett határon túli kollégák is színesítik a szakirány képzési kínálatát, a kolozsvári Sapientia Egyetemről és Szabadkáról is érkezetek előadók.

Magyarország délkeleti (határ)régiójában nagy igény mutatkozik szakemberekre, akik rendelkeznek az önkormányzatok, a gazdasági és civil szereplők, azok határon átnyúló együttműködései, valamint a területfejlesztés elméleti és gyakorlati ismereteivel.

A mesterképzés piacképes tudást kíván biztosítani hazai és nemzetközi szinten egyaránt a következő területeken: jogalkotói tevékenység, pályázati és projekt-menedzsment, szakértői anyagok elkészítése, az innovációval kapcsolatos határon átnyúló együttműködések, az Európai Unió regionális és támogatási politikájának gyakorlati alkalmazása.

A kerekasztal előadói a szakirány tematikájához igazodva három szekcióban ismertették az oktatott kurzusaikhoz kapcsolódó legújabb kutatási eredményeiket.

Az Államelméleti szekcióban elhangzott előadások kiemelték, hogy az állam szerepe a XXI. századra jelentős mértékben átalakult, a hagyományos kormányzati funkciókról a hangsúly a kormányzásra helyeződött át. Az állam funkcióinak és feladatának alapvető átalakulása figyelhető meg, s ahogyan arra több előadás rámutatott, a képzés az állami intézmények és folyamatok XX. században bekövetkezett változásainak, új jelenségeinek és összefüggéseinek megismerését segíti.

A Regionalizmus szekcióban az előadók hangsúlyozták, hogy a Versailles-i békerendszer részét képező trianoni békeszerződés a történelmi Magyarország felbomlásához vezetett, aminek következményei mind a mai napig meghatározóak. A nemzeti, kisebbségi kérdések a XX. századi Kelet-Közép-Európa valamennyi nemzetének, államának a történelmében fontos szerepet játszottak. A modern nemzetállamok kialakulásával egy időben jelent meg a nacionalizmus, az egyik legvitatottabb ideológia, amely napjainkban is világszerte jelen van. A máig megoldatlannak tűnő etnikai–nemzetiségi–vallási konfliktusok, a nemzeti és etnikai kisebbségek fennmaradása, státusának méltányos rendezése az integrálódó Európa egyik fontos feladata. Az 1989-90-es politikai változások óta markánsan előtérbe került a kisebbségvédelem és azon belül a nemzeti, etnikai közösségek fennmaradása, az autonómia kérdése. A legtöbb többségi nemzet ragaszkodik a nemzetállami szemlélethez, a kimondottan nemzeti-etnikai alapú autonómiatörekvések számukra elfogadhatatlanok. Az autonómia törekvéseinek megközelítése a regionalizmus, az önkormányzatiság és szubszidiaritás irányából és a nemzeti kisebbségeket megillető kollektív jogok felől vezethet el a békés megoldásokhoz.

A Határtanulmányok szekcióban sor került a határok és a határ-mentiség kérdéseinek elemzésére, a politikai államhatárok elvá- lasztó és összekötő szerepének vizsgála- tára a nemzetállamok megjelenésétől napjainkig. Az előadók bemutatták az Európai Unióban kialakult határon átnyúló együttműködéseket, azok fejlődésének főbb állomásait, feltárták a nyugat-európai és a közép- és kelet-európai sajátosságokat, utalva a tagállamok eltérő jogszabályi hátterére és az intézményesítés feltételeire, lehetőségeire.

A előadások során nagy hangsúlyt kaptak Magyarország intézményesült határon átnyúló együttműködései, amelyek elősegítik a Kárpát-medencében korábban természetes egységet képező régiók újraéledését, lehetővé teszik a határ menti területek, települések közötti kapcsolatok szorosabbá tételét. Az együttműködések révén erősödnek a jószomszédi kapcsolatok, ami kihat a Magyarország határain túl élő magyarságra, elősegítve ezzel a határon túli magyarság érdekeire fókuszáló nemzetpolitikai célok megvalósítását.

A konferencia programja a linkre kattintva tölthető le.