Bezár

2015

dekani_kollegium_sajtotajekoztato_kiemelt_nagy
Meg kell erősíteni a jogászképzést!

Meg kell erősíteni a jogászképzést!

2015. július 22.
3 perc

A jogászképzésről készülő kormányjelentést is nagyító alá tette a Jogász Dékáni Kollégium. A testület 2015. április 13-i ülésének az SZTE adott otthont. A programhoz kötődő sajtóbeszélgetésen Trócsányi László igazságügyi miniszter kijelentette: meg kell újítani a jogászképzést.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szervezeti és tartalmi szempontból is átalakult a jogászképzés a rendszerváltozással. Az elmúlt 25 évben a korábbi 3-4 helyett 8 intézményben képeznek jogászokat, miközben a tudományterület fejlődése miatt is korszerűsíteni kellett a képzési tematikát. E változások jövőbe mutató elemeit vették sorra a Jogász Dékáni Kollégium 2015. április 13-i tanácskozásán a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar épületében.

 

Bírók oktatnak, és bírákat képeznek


„A 11 ezer embert foglalkoztató bírósági szervezetben 4500 a jogászok száma. Lényeges, hogy a 20 törvényszék, 5 ítélőtábla a gyakorlati képzés és a tudományos kutatás színtereiként vonzza a fiatal jogászokat” – fogalmazott Handó Tünde. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke az elmélet és a gyakorlat példaszerű találkozási pontjaként jelölte meg a szegedi képzést a Jogász Dékáni Kollégium megbeszélésének főbb megállapításait összegző sajtótájékoztatón.


A tárgyalások látogatása, a tudományos kutatás, a jogklinika, a szakmai gyakorlat biztosíthatja a hallgatók felkészítést – sorolta a példákat az OBH-elnök. Szerinte a szegedi egyetem azért is mintaszerű, mert itt például bírók is tanítják a joghallgatókat, illetve az SZTE Állam és Jogtudományi Kar részt vesz a bírák képzésében.


Handó Tünde szerint „fontos olyan jövőt biztosítani a fiatalok számára, melyért érdemes joghallgatóvá válni”.


Nincs jogász túlképzés”


_mg_0414_330x330Az ország versenyképessége szempontjából sem lehet közömbös, hogy milyen színvonalú azoknak a hallgatóknak a képzése, akikből a jövő jogászai, bírói, ügyészei, ügyvédei lesznek. A színvonal erősítésének szükségességét emelte ki Trócsányi László igazságügyi miniszter.


„Hiányról” beszéltek az 1989-90-es időszakban, míg 1990-2000-ben a „túlképzés” volt a kulcsszó, ha a jogászképzést jellemezték. Ám a felsőoktatási intézmények jogi kari finanszírozásának az átalakítása bizonyította: a jogi diploma a munkaerőpiacon jól hasznosítható, vagyis nincs jogász munkanélküliség. A jogi diploma általános végzettség ad, mellyel sok területen el lehet helyezkedni – jelentette ki Trócsányi László. Az igazságügyi miniszter elárulta: a fővárosi 3 és az 5 vidéki városbeli jogászképzést összehasonlító vizsgálat alapján jelentés készül. E felmérés eredményeit Jogász Dékáni Kollégium is megvitatta. Megállapította: regionális szempontból is fontos a helyi értelmiség képzéséhez is hozzájáruló intézmények fenntartása, az ott kialakult specializációk, a tudományos eredmények ösztönzése. A fejlesztési lehetőségek között felmerül a delokalizáció is.


„Meg kell találni annak a módját, hogy egyetlen tehetséges fiatal előtt se záruljon be a jogi karrier lehetősége pusztán anyagi okok miatt”– hangsúlyozta a miniszter.


2015 májusában az Igazságügyi Minisztérium javaslatait is megfogalmazza a jogászképzés jövőjéről.

 

Nemzetközi átjárhatóság


„Egyre komolyabb kihívás, hogy külföldi intézmények tandíjmentességgel vagy alacsony képzési költségekkel járó, kecsegtető ajánlatokat tesznek a középiskolásoknak”– emlékeztetett Hajdú József . A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja szerint a hazai képzőhelyek nem egymás ellen harcolnak. A sajtóbeszélgetésen kiemelte a jövőbeni képzés minőségközpontúságát és gyakorlatorientáltságát.


„A jogi szakma nemzetközileg sokkal átjárhatóbb, mint azt sokan gondolják” – mondta az SZTE-dékán, aki szerint a jogászok „a társadalom üzemmérnökei”.



SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Ócsai Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Kapcsolódó hírek