lofara_regi

Karunk története

Az Állam- és Jogtudományi Kar 89 éve fogad hallgatókat és képezi a mindenkori jövő jogászait.

 

szeged-feketesas-utcaAmikor 1921. október 10-én megkezdődött Szegeden az egyetemi oktatás, nemcsak egy város, hanem egy egész régió álma vált valóra. A város célkitűzései közt már a 18. századtól kezdve folyamatosan szerepelt egy olyan egyetem alapítása iránti igény, mely a kulturális és nemzeti értékekre tekintettel a nagy Alföld tudásközpontjává válhat. Ez a vágy végül a trianoni szerződés következményeként, az 1581-ben Báthory István által alapított kolozsvári jezsuita kollégium jogutódja, a Ferenc József Tudományegyetem Budapestre, majd végérvényesen Szegedre költözésével valósult meg. Így a város már egy olyan, minden ízében kialakult, jól működő egységes intézménnyel lett gazdagabb, amelynek oktatói a II. világháború őrületéig, a számos gazdasági nehézség ellenére, szívósságukkal, és tenni akarásukkal nemcsak hazai, hanem igen komoly nemzetközi elismeréssel is öregbítették egyetemünk hírnevét. Karunk vonatkozásában ilyen professzor volt például Búza László, Horváth Barna, Ereky István vagy Polner Ödön.

11034317_854515981258835_8348450456736286274_nAz, hogy Szeged mennyire akarta a saját egyetem alapítását, bizonyítja az a tény, hogy komoly megpróbáltatásokkal teli időben is képes volt messzemenő anyagi áldozatvállalásra azért, hogy a jog- és államtudományi, az orvostudományi, a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, valamint a mennyiségtan (matematika)-természettudományi karok megfelelő körülmények között tudjanak működni. Ehhez hathatós segítséget és támogatást nyújtott Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is, aki Szegedet – Péccsel és Debrecennel együtt – vidéki kulturális és tudományos központtá kívánta tenni.

10471116_854516094592157_6240660562637163462_n

Ezen törekvések eredményeként a 30-as évekre a négy kar ideiglenes elhelyezését megoldották, a szükséges építkezéseket befejezték azért, hogy a munka minden igényt kielégítő környezetben folyhasson. 1940 kora őszén az egyetemet visszahelyezték Kolozsvárra, s Szegeden Horthy Miklós Tudományegyetem néven, négy karral új egyetemet létesítettek, mely 1940. november 12-én kezdte meg működését ugyanazon épületekben és ugyanazokkal az intézményekkel, amelyeket közel 20 évvel ezelőtt átvett. Azonban a teljes visszaköltözés kizárólag a jogi kar oktatóira vonatkozott, akik csaknem teljes számban Kolozsvárra kaptak kinevezést. Ennek eredményeként a kar működése Szegeden átmenetileg szünetelt. A Horthy Miklós kormányzóról elnevezett egyetem (1940. XXVIII. tc. alapján jogilag új egyetem létesült) így három karral működött. A második világháború végén a Ferenc József Egyetem – Kolozsvár elvesztése után – ismét Szegedre kényszerült költözni. Az egyetemi élet a front átvonulása után – köszönhetően a városban szerveződő demokratikus politikai életnek – gyorsan beindult. 1945 őszétől fogva újra megkezdte működését Szegeden az 1940 óta szüneteltetett jogi kar is.

szeged-palank-_19

2000. január elsején a felsőoktatási integráció keretében a Szegeden működő, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola, a Zenekonzervatórium, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (az Általános Orvostudományi, a Gyógyszerésztudományi és az Egészségügyi Főiskolai Karral), a három hagyományos fakultás mellett a jogi karból kivált Gazdaságtudományi Kart is magába foglaló József Attila Tudományegyetem, továbbá a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskola létrehozta az egységes Szegedi Tudományegyetemet, melynek kezdeti 11 (jelenleg 12) karának egyike lett az Állam- és Jogtudományi Kar.

100_9797