„Tudás és jog történelmi és társadalmi összefüggései”

Karunk sok évtizedes hagyománya, hogy kerek évfordulóhoz érkezett korábbi professzoraink munkásságára tisztelettel megemlékezünk. Így került sor december 1-jén és 2-án a Horváth Barna jogtudós születésének 120. évfordulója alkalmából tartott emlékkonferenciára a Szegedi Akadémiai Bizottság székházának dísztermében.

Horváth Barna Budapesten született 1896-ben. Jogtudományi doktori oklevelét a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg 1920-ban. A szegedi egyetemen 1925-ben habilitált, 1926-ban itt nevezték ki a jogbölcselet, majd 1927-ben a budapesti tudományegyetemen az etika magántanárává. 1927 és 1929 között nagy tanulmányutat tett Bécsben, később Londonban tanult. 1929-től a szegedi, majd 1940 és 1945 között a kolozsvári egyetem jogbölcselettanára volt, a „szegedi jogbölcseleti iskola” megalapítója. 1945-ben az MTA levelező tagjává választották. Miután 1949-ben – politikai okokból – visszaminősítették az MTA tanácskozó tagjának, megakadályozták egyetemi előbbrejutását, még abban az évben emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. New Yorkban hunyt el 1973-ban.

A képre kattintva GALÉRIA nyílik!

A kétnapos tanácskozás – amelynek megrendezésében részt vett a Pólay Elemér Alapítvány és a SZAB Jogtudományi Szakbizottsága is – csütörtök délelőtt Balogh Elemér egyetemi tanár, az SZTE ÁJK dékánja és Trócsányi László egyetemi tanár, igazságügyi miniszter köszöntőjével nyílt meg. Ezt követően több, Horváth Barna munkásságát méltató előadást tartottak az ország számos egyeteméről Szegedre érkezett előadók. Az első nap délelőttjén elhangzott előadások ˗ Szigeti Péter, Cs. Kiss Lajos, Varga Csaba, Szabadfalvi József részéről ˗ Horváth Barna jogbölcseletének olyan alapkérdéseit vizsgálták, mint módszertanának kutatási irányait, a neokantiánus jogfilozófiához, a szokásjogi jogképződéshez, a jogtaláláshoz, illetőleg a finális determináció kategóriáihoz való viszonyát.

A képre kattintva GALÉRIA nyílik!

A konferencia déli szünetében felavatták Horváth Barna emléktábláját, Tóth Sándor szobrászművész alkotását, a Béke utca 5/A számú ház falán, ahol a jogtudós 1931 és 1940 között élt és alkotott. Avatóbeszédében Trócsányi László kiemelte: Horváth Barna olyan kiemelkedő, jogfilozófiai iskolát alapító személyisége volt a magyar jogtudománynak, akinek munkássága az ország határain túl is elismerést vívott ki. „Az a szenvedély, az a szív, amely az emberi mozzanatot keresi a jogban és a jog mögött, követendő példa kell, hogy legyen minden jogász számára”

A képre kattintva GALÉRIA nyílik!

A délután folytatott konferencia előadásai Horváth Barna jogbölcseleti munkásságának fontosabb dimenzióira kívántak rávilágítani. Nagy Zsolt jogszociológiai, Homoki-Nagy Mária erkölcstani, Takács Albert alkotmánytani, Zsidai Ágnes joghelyzettani, Forró Enikó demokráciaelméleti. Egressi Katalin jogtudományi karrier szempontokból értelmezte Horváth Barna jogfilozófiájának sokszínűségét. A 95 éves Boleratzky Loránd távollétében felolvasott tanulmány személyes és munkatársi emlékeket idézett fel.

A képre kattintva GALÉRIA nyílik!

A konferencia második napja egy angolszász blokkal kezdődött. Az angolszász jogi kultúrának Horváth Barna munkásságára gyakorolt hatását Pődör Lea elemezte, Szmodis Jenő a jogfilozófus Locke-értelmezését ismertette, angol jogelméletét pedig Pongrácz Alex tekintette át.

Két további előadás Horvát Barna élettörténti vonatkozásait taglalta. Nagy Endre a jogtudós életvitelével, Révész Béla pedig a „szegedi iskola” másik nagy alakjához, Szabó Józsefhez fűződő viszonyával foglalkozott.

A képre kattintva GALÉRIA nyílik!

A Horváth Barna egyik nagyhatású állam- és jogbölcseleti elődjeként számon tartott Somló Bódog munkásságáról jelent meg Takács Péter új könyve. A kötet dokumentációja nyomán készült diák bemutatásával szemléltette életének fordulópontjait, munkásságának elmélettörténeti jelentőségét, magát a könyvet pedig Ződi Zsolt méltatta.

A konferencia előadásait karunk a közeljövőben emlékkötetbe szerkesztve is meg kívánja jelentetni, amely egyben tartalmazná Horváth Barna 1944-ban írt önéletrajzi feljegyzéseit is, valamint az 1949-es emigrálása miatt kéziratos töredékben maradt nemzetközi jogi jegyzetét is.

A konferencia programjáról:

http://www.juris.u-szeged.hu/hirek-esemenyek/szte-ajtk-2016-november/emlekkonferencia-horvath?objectParentFolderId=26985

http://www.u-szeged.hu/hirek-esemenyek-141016/esemenyek/esemenynaptar-20141002-1?calendarID=9012

http://tab.mta.hu/szegedi-teruleti-bizottsag/esemenyek/tudas-es-jog-tortenelmi-es-tarsadalmi-osszefuggesei-cimu-konferencia-prof-dr-horvath-barna-szuletesenek-120-evforduloja-alkalmab

Sajtóbeszámolók:

http://szegedma.hu/hir/szeged/2016/12/emlektabla-orzi-horvath-barna-emleket-szegedi-hazanal.html

http://szegediitelotabla.birosag.hu/hirek/20161202/konferencia-es-emlektabla-avatas-horvath-barna-jogtudosra-emlekeznek-szegeden

http://www.radio88.hu/horvath-barna-jogtudosra-emlekeznek-szegeden

http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2016-november/120-eve-szuletett?objectParentFolderId=19355

Révész Béla

Fotók: Erdélyi Szabolcs