Bocskai-díjban részesült Dr. Trócsányi László, az SZTE ÁJTK professzora

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Szenátusa 2012-ben hozta létre a Bocskai István-díjat, amelyet az egyetem alapításában és fejlesztésében kifejtett érdemekért adományoz, a Vezetőtanács vagy a karok javaslata alapján. Bocskai-díjban részesülhetnek a Sapientia EMTE munkatársai vagy olyan egyetemen kívüli személyek, akik döntő módon járultak hozzá az intézmény fejlődéséhez. 2021. december 17-én két Bocskai-díjat adtak át a Sapientia EMTE ünnepi szenátusi ülésén.

 

Díjazták Prof. Dr. Trócsányi Lászlót, akinek az egyetem Szenátusa 2019-ben adományozott Bocskai-díjat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jogászképzésének fejlesztéséhez nyújtott folyamatos és jelentős támogatásáért, az erdélyi jogi tudományosság pártolásáért valamint Dr. Dávid Lászlót, aki az intézmény fejlődése érdekében végzett két évtizedes kiemelkedő szakmai munkája és meghatározó jelentőségű intézményvezetői tevékenysége miatt szintén Bocskai-díjban részesült. Az elismerés kapcsán az SZTE ÁJTK professzorát kérdeztük.

 

Mitől olyan különleges az Ön számára ez az elismerés?

 

A határon túli magyar nyelvű jogászképzés mindig is szívügyem volt, tekintettel arra, hogy jelentős magyar kisebbség él Erdélyben, a Délvidéken, Kárpátalján és a Felvidéken is. Egyetemi háttérrel rendelkező ember vagyok, aki feladatának tekintette azt is, hogy a közéletben részt vállaljon. Korábban dolgoztam ügyvédként is, lehettem alkotmánybíró, nagykövet és miniszter is. A számos kihívás mellett azonban soha nem felejtettem, hogy elsősorban jogász vagyok, és mint egyetemi oktatónak feladatom, hogy az utánam jővő generációknak tudásomat, tapasztalataimat továbbadjam. Fontos üzenetem, hogy hivatásunkat tisztelni, szeretni kell. Én ezzel a hittel és elkötelezettséggel dolgoztam múltban és így szeretnék tenni a jövőben is. Megtisztelő, hogy mindezt mások is értékelik ezért köszönettel tartozom azoknak, akik a Bocskai-díj odaítéléséről döntöttek. A magyar nyelvű jogászképzés alapvetőn hozzá tud járulni nemzetünk megmaradásához és ez különösen igaz a határon túli magyar területekre. Szükség van ugyanis arra, hogy ezekben az országokban is dolgozzanak magyarul tudó bírók, ügyvédek, ügyészek és nincs ez másként a közigazgatás vagy akár a rendvédelem területén sem. Ehhez azonban az kell, hogy a magyar nyelvű jogi képzések jelen legyenek az adott ország egyetemein. Többek között ezért is örülök nagyon annak, hogy a 2000-ben alapított, három városban működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel létre tudtunk hozni egy nagyon jó kapcsolatot, már csak azért is, mert a Szegedi Tudományegyetem gyökerei Kolozsvárra nyúlnak vissza. Az együttműködés alapjai tehát éppen 100 évre tehetők.

 

Kijelenthetjük, hogy ezeket az alapokat Menyhárth Gáspárnak köszönheti a szegedi jogászképzés?

 

Menyhárt Gáspár először Kolozsvárott volt ügyvéd, majd 1889-ben egyetemi magántanár lett, osztrák magánjogot oktatott a Ferenc József Tudományegyetemen. 1911–1920 között a kolozsvári, majd 1921-től 1939-ig a szegedi egyetem tanáraként tevékenykedett. 1919–1921 között a budapesti Jog- és Államtudományi Kar dékánja volt, ezt követően 1921–ben és 1922-ben a már Szegeden működő egyetem rektora. 1927–ben és 1928-ban ismét a Jog- és Államtudományi Kar dékánja. Országgyűlési képviselőként és a Felsőház tagjaként 1929–1932 dolgozott. Emellett a szegedi Dugonics Társaság és a szintén szegedi Mikes Irodalmi Társaság elnöke volt. Komoly, ismert és elismert személyről beszélünk, akinek valóban sokat köszönhetünk. Pont úgy, mint Concha Győzőnek, id. Martonyi Jánosnak, vagy Búza Lászlónak. Az viszont kétségtelen, hogy többet kell tennünk annak érdekében, hogy az ő nevük ma is ismerősen csengjen. Az én mottóm nem más, mint, hogy a múlt, a jelen és a jövő szövetséget alkot egymással. Vagyis, hiszek abban, hogy ismernünk kell a múltat ahhoz, hogy a jelenben a jövőért tudjunk felelősséget vállalni.

 

Múlt, jelen és jövő: centenárimi évet ünnepel a Szegedi Tudományegyetem. Mi a célja az Állam- és Jogtudományi Karnak az elkövetkezendő száz évben?

 

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Magyarország egyik leghíresebb Kara, amelyen hosszú évtizedek óta színvonalas jogászképzés és ma már társadalomtudományi képzések is folynak. Az egyik legfontosabb a minőségi oktatás biztosítása. A cél ezáltal pedig, hogy olyan fiatalok hagyják el az SZTE ÁJTK-t, akik rendelkeznek megfelelő motivációval és az életben helyt tudnak állni a Karon megszerzett tudásukkal. Emellett elengedhetetlen a nemzetköziesítés is. A szegedi jogi kar e téren is komoly hagyományokkal rendelkezik. Ezt bizonyítják a német, francia és angol nyelven folyó képzések is. Továbbra is fontos, hogy a külföldről jött hallgatóknak lehetőséget biztosítsunk a tudás elsajátítátásra, és az is lényeges, hogy a mi hallgatóinknak is lehetősége nyíljon az Erasmus+ által külföldön tanulni. Az egyetem vezetősége és az iskolateremtő tanárok, akikből évről-évre bőven akad az SZTE Állam- és Jogtudományi Karán az elkövetkezendő években is azon dolgoznak majd, hogy a felsoroltak mindegyike továbbra is biztosítva legyen.