175 éve ezen a napon született - Plósz Sándor (1846. június 10.)

“Plósz Sándor,”SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka, https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/22573

„Született 1846. június 10-én. Atyja előkelő pesti orvos volt, ki nagy súlyt helyezett gyermekei tudományos nevelésére. Őtőle örökölte a természettudományok iránti kitűnő érzékét és neki köszönheti bámulatos klasszika-filológiai műveltségét. A jogtörténeti kutatások iránti előszeretete és nagy tudása e téren anyai nagy-atyja, a hírneves jogtörténész, Krajner Imre befolyására vezethető vissza. Jogi tanulmányait Bécsben és Pesten végezte el 1866-ban. 1868-ban a pesti egyetemen a jogtudományok doktorává avatták; 1868-ban közügyvédi, 1869-ben váltóügyvédi oklevelet nyert. Jog-gyakorlatát 1866-ban ügyvédi irodában kezdte meg, 1867-ben a pesti pénzügyi ügyészségnél folytatta mint fogalmazó-gyakornok; azon év novemberében tolnokká választották a pestvárosi törvény-székhez, hol gyorsan haladt előre s már 1871-ben Pesten a bellipótvárosi egyesbíróságnál mint helyettes egyesbíró működött. 1872-ben a magyar jogászgyűlés állandó bizottságának felhívására véleményt írt a III. jogászgyűlés alkalmára a munkabérek lefoglalhatóságáról. 1872-ben bíró volt a pesti kir. törvényszéknél. Ezen állásáról az akkor felállított kolozsvári egyetemhez a polgári törvénykezés s a váltó és kereskedelmi jog rendes tanárává neveztetett ki. 1881-ben mint tanár a budapesti egyetemhez helyeztetett át, miután egy évvel ezelőtt a kormány által a közvetlen szóbeli peres eljárás tanulmányozására Németországba küldetett ki. 1884. június 5-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező-tagjává választatott, 1894. május 4-én rendes, 1902. május 5-én tiszteleti tag, 1906. március 23-án igazgató tag lett, 1910. április 27-től 1913. április 24-ig II. osztály-elnöki, 1913. április 24-től 1916. május 4-ig pedig az Akadémia alelnöki tisztét viselte. A kormány megbízásából 1881 — 1885-ig a polgári perrendtartásnak egy tervezetét dolgozta ki; Szilágyi minisztersége alatt 1889-1894-ig majdnem szakadatlanul törvényelőkészítéssel is foglalkozott. Ö dolgozta ki a sommás eljárásról szóló törvény többrendbeli javaslatait s az 1893-ban megjelent teljes perrend' tartási tervezetet. Őtőle van a házasügyekben követendő eljárás tervezete is. 1894. július havában államtitkárrá neveztetett ki az igazságügyminisztériumba, 1895-ben Baja város országgyűlési képviselője lett. Államtitkársága korában tevékeny részt vett a törvényes kamatláb újabb meghatározásáról szóló 1895 : XXXV. és XXXVI. tcikkek létrejöttében. 1899. február 26 án igazságügy-miniszternek neveztetett ki. Miniszteri működését a képviselő-választási bíráskodásról szóló javaslatnak átdolgozásával kezdte, melyet a képviselőházhoz terjesztett és amely mint 1899: XV. tc. 1899. évi június hó 7-én nyert szentesítést.”

A fenti életrajz részleteit ld. Balog Elemér: Plósz Sándor életrajzi adatai és főbb munkái. = Jogtudományi Közlöny, 1916. LI. évf. 24. szám, p.212–213.

„Grosschmid mondta egy ízben Plósz Sándorról, a magyar jogtudomány másik «grand old man»-jéről, hogy (Atlaszként hordja vállán a magyar perjogot». „( Dr. Beck Salamon budapesti ügyvéd: Grosschmid. (Hetvenedik évének betöltése alkalmából.)In: Jogtudományi Közlöny. 56. évf. 22. sz. 1916. p.170-172.

1899. február 26-ától 1905. június 18-áig a Széll-, az első Khuen-Héderváry- és az első Tisza István-kormány igazságügy-minisztere. Vasárnapi Újságban olvashatóak kinevezése utáni életrajzi adatai.

Vasárnapi Ujság - 46. évfolyam, 10. szám, 1899. márczius 5. p.150-151.

http://epa.oszk.hu/00000/00030/02352/pdf/02352.pdf

„A kegyelmes ur zárkózottan néz le ránk a képről és bizonyosan azt gondolja, hogy a soviniszták ügye nagyon rosszul állhat, ha ők már nem biznak egyebekben, csak a váltójogászokban.”A Hét - Politikai és irodalmi szemle, 10. évf. (1899) 15. sz. http://misc.bibl.u-szeged.hu/18983/1/a_het_1899_015.pdf

„A legnagyobb azonban mégis csak mint tudós volt Plósz Sándor. Csodálatos mélységekbe tudott elmerülni, magasságokba emelkedni. A tudománynak végső célját az általánosításban látta. Tudományos nagyságát misem mutatja jobban, mint annak hangsúlyozása, hogy a tudományos igazságokat csak keresni lehet, hogy nincsen mérce, amelyen a tudományos eredmények értékét autentikusan lemérni tudnék. A nagy skót historikusnak álláspontját osztotta: örüljünk, ha a bizonytalanságnak tengerében találunk egy-két pilótát, amelyben megfogózhatunk. Mutatja tudományos nagyságát az is. hogy tudta eldobni az általa megállapított tudományos tételeket, ha meggyőződött. vagy meggyőzetett más irányban. Élete végéig tanult. 78 éves korában tanult meg angolul, hogy az angol és amerikai forrásokat eredetben olvashassa.”

„Plósz Sándor mondta mindig, hogy «a törvényértelmezésnek egyetlen szabálya van: az, hogy a törvényt okosan kell magyarázni)), t. i. úgy, hogy okos értelme legyen.”

Szivós Kristóf tanulmányában olvashatunk életrajzához érdekességeket: „Ami az életrajzi lexikonokból kimaradt: Plósz mint bolsevista jogászprofesszor?” címmel.

Szivós, Kristóf:Plósz Sándor: (1846-1925).In:FORUM: ACTA JURIDICA ET POLITICA, 10 (1). pp. 551-567. http://acta.bibl.u-szeged.hu/70768/1/juridpol_forum_010_001_551-567.pdf

Plósz Sándor könyvtárának jogi részét a szegedi egyetemnek adományozták : [rövid hír]. Délmagyarország, (5) 97. p. 7. (1929)

http://digit.bibl.u-szeged.hu/00000/00099/01929/00097/dm_1929_097_007.pdf