Diákkörtől a Pro Scientia Aranyéremig: Krusóczki Bence előadása a Magyar Jogtörténeti TDK-n

A 21. század modern piacgazdaságaiban elengedhetetlen a gazdasági verseny, s ezáltal a tisztességtelen piaci magatartások szabályozása. De hogyan közelítette meg a jogalkotás és a jogalkalmazás ezt a kérdést a 20. század első harmadában Magyarországon? Melyek voltak azok a gazdasági és társadalmi körülmények, melyek elvezettek az első magyar versenytörvény megalkotásáig? Mikor beszélhetünk tisztességes, illetve tisztességtelen versenyről? Hogyan manifesztálódott mindez a bírói gyakorlatban? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ Krusóczki Bence másodéves doktorandusz a Magyar Jogtörténeti TDK 2021. február 25.-i ülésének keretein belül.

Előadása első felében Bence megosztotta a diákkör tagjaival, hogy miként vált kutatási területévé a tisztességtelen verseny és hogy ez a téma hogyan kísérte végig az egyetemi évei során. Már egyetemi tanulmányainak első évében bekapcsolódott a Magyar Jogtörténeti Tanszék mellett működő Tudományos Diákkörbe és szintén elsőévesen részt vett a tanszékhez kapcsolódó kartelljogi kutatócsoport munkájában. A Szegedi Királyi Ítélőtábla levéltári anyagainak feltárása során a kutatócsoport több iratanyagot is felkutatott hazánk első versenytörvényével kapcsolatban, de azt a pályázat során nem tudta felhasználni. Bence számára azonban ez jelentette a fordulópontot, ugyanis témavezetője javaslatára mélyebb levéltári kutatásokba kezdett a versenyjogi szabályozás tárgyában, mely a XXXIII. OTDK-n meghozta gyümölcsét: dolgozatával I. helyezést ért el a magyar jogtörténeti szekcióban. A következő OTDK-n pedig II. helyezéssel jutalmazták munkáját, így 2017 októbere újabb mérföldkövet jelentett pályafutásában: tudományos eredményeit honorálva az Országos Tudományos Diákköri Tanács Pro Scientia Aranyérmet adományozott neki.

Előadása második felében részletesen bemutatta kutatási eredményeit. Rámutatott, hogy a versenyjogi kodifikáció ötlete már az első világháború előtt megfogalmazódott a jogalkotóban és mind a német, mind az osztrák szabályozás hatással volt a hazaira. Megtudhattuk, hogy a tisztességtelen piaci magatartások megítélése közel sem volt egyszerű feladat a 20. század joggyakorlatában. A zsinórmértékként funkcionáló „üzleti tisztesség” és „jóerkölcs” nem határozhatóak meg egyetlen fogalommal, azokat a mindenkori társadalom általános értékítéletén keresztül kell vizsgálni, ami különösen nagy kihívást jelent. Az előadás lezárásaként a Magyar Nemzeti Levéltár iratanyagain keresztül nyerhettünk betekintést a téma gyakorlati oldalába.

Gratulálunk Bencének és további sok sikert kívánunk a kutatásokhoz!

Varga Benedek

a Magyar Jogtörténeti Tanszék demonstrátora

„A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által kiírt A hazai Tudományos Diákköri műhelyek és rendezvényeik támogatása – A jogi kari hallgatók és a középiskolás diákok bevonása az egyetemi tudományos életbe (SZTE-ÁJTK) című, NTP-HHTDK-20-0068 kódjelű pályázat támogatásával valósul meg”