Első női joghallgatók

A Hét - Képes hetilap, 5. évf. (1929) 30. sz.

http://misc.bibl.u-szeged.hu/20065/1/a_het_1929_030.pdf

Magyar Országos Tudósító, 1938. március/11938-03-09 [176]

— ÉRDEKES JOGVITA A NŐ TITOKTARTASI KÉPESSEGÉRŐL. Borús Eszter 1919 év nyarán, még a proletárdiktatúra alatt férjhezment Biró Alberthez. A román megszállás alatt Borús Esztert, az oláhok elfogták, Konstanzába vitték, de innen Bulgáriába szökött s egy esztendő eltelte után visszatért Budapestre. Itt már mint hajadon jelentette be magát, mert férjével, Biró Alberttel szakított. Később megismerkedett Horváth Lajos József nevü házmesterrel, akivel közel harmadfél esztendőn át közös háztartásban élt. Az asszony unszolására Horváth Lajos József feleségül vette Borús Esztert. Később kitudódott, hogy Borús Eszter és Biró Albert között kötött házasság még fennáll s ezért kettősházasság vétsége miatt a székesfehérvári törvényszék előtt bűnügyi eljárás indult meg ugy Borús Eszter, mint Horváth Lajos József ellen. "A főtárgyaláson Borús Eszter terhelő vallomást tett második férje ellen, mert kijelentette, hogy ez tudott az első házasságáról, de ugy nyilatkozott, hogy a vörösök előtt kötött házasság úgyis érvénytelen és ezért lépett újra házasságra a vádlott társával. A törvényszék Borús Esztért háromhónapi, Horváth Lajos Józsefet pedig egyhónapi fogházra ítélte el kettősházasság vétsége miatt. A nő megnyugvással tudomásul vette az ítéletet, az jogerőssé vált és azóta le is ülte a háromhónapos fogházbüntetését, Horváth azonban fellebbezéssel élt és ma tárgyalta ügyét a budapesti kir, Ítélőtábla dr, Kesserü Lajos tanácselnök vezetésével.

Érdekes, hogy Horváth Lajos József védelmére nőt, Ungár Margit dr. ügyvédnőt kérte fel. Dr. Temesváry Gyula kir. főügyészhelyettes vádbeszédében hangoztatta, hogy általában a nők annyira közlékeny természetüek, hogy ebből bizonyosra vehető: Borús Eszter a harmadféléven át tartó " közös háztartás' ide je alatt elmondta Horváth Lajos Józsefnek előző házassága történetét. Ha ezt tudta Horváth és mégis házasságot kötött a nővel, akkor ő is bűnös a bigámia vétségében, tehát fellebbezése indokolatlan.

Dr. Ungár Margit ügyvédnő a vádbeszédre a következőképp reflektált:

- Nem vitatom - mondotta - hogy a nők általában közlékeny természetűek. Azonban mint nő ki jelelhetem, hogy az asszony a saját titkát jobban tudja őrizni, 'mint a sírt. /Aztán bizonyítékokat sorolt föl, amelyekkel igazolni kívánta, hogy védence teljesen jóhiszeműen vette feleségül ' Borús Esztert, akinek előző, felbontatlan házasságáról sejtelme sem volt. A kir, Ítélőtábla helytadott a védő előtörlesztésének és Horváth Lajos József öt a kettősházasság vétségének vádja alól felmentette, mert beigazoltnak vette, hogy Borús Eszter bosszúból tett második férje ellen terhelő vallomást. /MOT/ G,

Priegl Irén Berta Amália 1892. július 10.-én született Aradon.

Részlet Ámán Ildikó tanulmányából (p.23.)

„Az egyetemi tanács 1925. szeptember 23-i I. rendes ülésén nem utasították el Svábyné Priegl Irén113 jogtudományi doktor államtudományi doktorrá való kitüntetéses avatási kérelmét, hanem támogatás nélkül terjesztették fel a miniszterhez

Priegl Irén, az első magyar ügyvédjelöltnő élete sajnálatos módon tragikus véget ért. Nem sokkal a házasság után elvált a férjétől, hogy minden idejét a hivatásának szentelhesse. Diploma után ügyvédi irodát vezetett és egy jogi szemináriumban is tanított. Ő volt az első nő, aki Magyarországon jogi doktorátust szerzett és halálát követő nap avatták volna ügyvéddé. Erdélyi származású volt, a jogászi élet iránt való szeretetét már a szülői házban magába szívta, ugyanis édesapja, Priegl István ügyvéd volt Aradon. Az ő példája vezette Irént az ügyvédi pályára, amelyen előtte magyar nő nem dolgozott, ezen okból tanulmányai során az egyetemi kollégáinál is nagyobb nehézségekkel kellett megküzdenie, hiszen nőként úttörő volt a jogi fakultáson. Sikeresen meg is küzdött minden akadállyal, kitüntetéssel végezte el jogi tanulmányait, és volt remény arra, hogy megnyíljon előtte az érvényesülés. Hivatása annyira lekötötte minden érdeklődését és szeretetét, hogy férjétől, egy honvédszázadostól elvált, mert úgy gondolta, hogy a családi élet akadályozná a nehezen kivívott szakmai pályáján. Nemcsak jogászi körökben, mindenütt nagy tragédiával kezelték Priegl Irén korai halálát.115”

113 1921-ben jelentősen megcsappant a joghallgatók száma, egyrészt a numerus clausus miatt, másrészt az elindult közigazgatási képzés szívta el a jogász hallgatókat. A sajtó kiemelte, hogy a Budán tartózkodó Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karára két hölgyet is felvettek, az egyik Priegl Irén, Priegl István aradi ügyvéd árvája, aki éppen most vizsgázott kitüntetéssel. A másik hölgyet nem nevezték meg, kizárólag arra tértek ki, hogy ő is kitűnően megállta a helyét. Továbbá a kolozsvári egyetemen női alkalmazott is volt a questurában, Lódíts Margit questor–helyettes személyében. A sajtó fontosnak tartotta annak a kiemelését, hogy a rektor feltehetőleg a női hallgatók miatt keletkező esetleges zavargásokat meg tudja majd gátolni. AZ ÚJSÁG, 1921. február 13. XIX. évf, 35. sz. 2. p.

115 Az Újság, 1925. november 24. I. évf. 113. sz. 2. p.

Ámán, Ildikó: A szegedi Ferenc József Tudományegyetem jogász doktorainak kitüntetéses avatása a két világháború között. In: FORUM: PUBLICATIONES DOCTORANDORUM JURIDICORUM, 7. pp. 5-33.

Az egyetemi hallgatók névsora az 1921/22. tanév I. felében 93. oldalon 199. sorszám alatt Priegl Irén.

A Magyar Királyi Ferencz József-Tudományegyetem almanachja az MCMXXI-XXII. tanévre.

http://univ.bibl.u-szeged.hu/16269/1/almanach_1921_22.pdf

1924-25-ben

Beszámoló a Szegedi M. Kir. Ferenc József-Tudományegyetem 1922/23-1926/27. évi működéséről.

Házasságot köt az egyetem alatt Sváby Sándor Lajos István budapesti huszárezredbeli főhadnaggyal, Kunszentmárton 1888.aug. 9. Lakik: Budapest Váczi u. 45.