14.30-15.00
Drónozni csak jogszerűen?
Több éves jogalkotási folyamat eredményeként hatályba léptek a pilóta nélküli légijárművek vagy hétköznapibb elnevezéssel a drónok üzemben tartására vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok. Bár a célkitűzés egy átlátható szabályrendszer megalkotása volt, azonban úgy tűnik, hogy komoly kihívást jelent eligazodni a különböző szintű rendelkezések útvesztőjében. Az előadás során feltérképezzük a releváns jogszabályokat és megvizsgáljuk, hogy milyen lehetőségek is vannak a jogszerű drónozásra.
A program az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar, Üzleti Jogi Intézet szervezésében valósul meg.
Hol? 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. Bocskai 10-es terem
15.00-16.00
Digitális szolgáltatások adójogi kihívásai - training
Valóban ingyen küldünk emaileket? Hogyan is működnek a facebook ingyenes szolgáltatásai? Mit is fizetünk valójában a zene- és filmletöltéseink, illetve az online rendeléseink után? Ha Téged is foglalkoztatnak ezek és ehhez hasonló kérdések, akkor sok szeretettel várunk az adójogi tréningünkre. Megpróbáljuk az adózást közérthető módon bemutatni, megmutatni, mit is jelent az adózás a mindennapjainkban, mennyire sokszínű az adójog a gyakorlatban.
A program az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar, Üzleti Jogi Intézet szervezésében valósul meg.
Hol? 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. Bocskai 10-es terem
17.00-18.00
Beavatkozhat-e az állam a gazdasági életbe a Horthy-korszakban?
Az előadók levéltári források felhasználásával konkrét jogeseteken keresztül szemléltetik a két világháború közötti időszak megváltozó gazdasági viszonyait.Az előadók levéltári források felhasználásával konkrét jogeseteken keresztül szemléltetik a két világháború közötti időszak megváltozó gazdasági viszonyait. A dualizmus korában a magyar gazdaságpolitikát az Adam Smith-től származó önszabályozás ("láthatatlan kéz") eszméje hatotta át, így az állam a gazdaság működésébe közvetlenül nem avatkozott be. A klasszikus elvet egyedül a nagy anyagi forrást igénylő és az állam számára kiemelt fontosságú beruházások esetén törték át. Emiatt a korszakban az állam csupán a gazdasági szerepelők számára a megfelelő jogi keretek megteremtésére törekedett. Az első világháborúval azonban ebben a kérdésben is gyökeres fordulat állt be, mivel a gazdasági problémák elhárítása érdekében fokozatosan belépett az állam a kereskedelmi életbe. A megváltozott szemlélet nyomon követheti az új jogi reformok esetében is, így az előadás keretében bemutatott jogesetek ezen átalakulásokat is jól érzékeltetik.
A program az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar, Magyar Jogtörténeti Tanszék szervezésében valósul meg.
Hol? 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. Bocskai 10-es terem
17.00-18.00
Jogom van-e az egészséges környezethez? - választottbírósági eljárás
A program során egy választottbírósági eljárás szimulációjára kerül sor, amely keretében a hallgatóság is aktívan bekapcsolódhat a tárgyalásba.
Az egészséges környezethez való jog, az élelemhez való jog és a vízhez való jog az úgynevezett harmadik generációs emberi jogok közé tartoznak. Azonban ezek kikényszeríthetősége sokszor megkérdőjeleződik a gyakorlatban. A programon egy választottbírósági eljárásban, az említett kérdéskört járjuk körbe, a modellező Hallgatók segítségével. Az eljárásba a program résztvevői is aktívan bekapcsolódhatnak, ehhez előzetes felkészülésre nincsen szükség. A tárgyalás apropóját adó tényállás szerint - egy közösség állításai szerint - megsértették az egészséges környezethez, élelemhez és vízhez való jogukat, mivel lakóhelyük közelében egy, a környezetet erőteljesen szennyező létesítményt helyeztek üzembe. A másik fél (állami vállalat) ezeket az állításokat igyekszik cáfolni. A választottbíróság feladata lesz, hogy döntést hozzon ebben az oly sok ember életét érintő ügyben.
A program az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék szervezésében valósul meg.
Hol? 6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 41. Postapalota 601-es terem, 6. emelet
18.00-19.00
Mozaikok a Sulpicius archívum eljárási okiratainak köréből
Az előadás keretében a Kr. u. I. századból származó okiratok alapján nyerhetünk bepillantást Itália mindennapi jogéletébe (law in action). 1959-ben egy autópálya nyomvonalának kialakítása során Pompeji közelében egy collegiumi épület romjai kerültek a felszínre, amelynek egyik étkezőhelyiségében a régészek számos jogi tartalmú viaszostáblát (tabulae ceratae) fedeztek fel. Ezen okiratok egy – a Kr. u. I. században Puteoliban (a mai Puzzuoli) működő – bankház irattárához tartoztak (ún. Sulpicius archívum). A nápolyi professzor, Giuseppe Camodeca e dokumentumok kritikai apparátussal ellátott szövegkiadását 1999-ben jelentette meg. Az előadás keretében alapvetően a Sulpicius archívum ún. vadimonium-okiratai kerülnek bemutatásra. A „perenkívüli” vadimonium-megállapodásoknak a lényege az volt, hogy az egymással jogvitában álló felek szerződésben megállapodtak abban, hogy egy meghatározott helyen és időpontban megjelennek abból a célból, hogy megkíséreljék egyezség útján rendezni a jogvitájukat, ennek sikertelensége esetén pedig a peres eljárás megindítása céljából – minden nehézség nélkül – lehetőséget nyissanak a perbehívás (in ius vocatio) eljárási cselekményének a megtételére.
A program az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar, Római Jogi Tanszék szervezésében valósul meg.
Hol? 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. Bocskai 10-es terem
19.00-20.00
A workshop célja, hogy az előadás bemutassa, milyen kihívásokat támasztanak a mesterséges intelligencia által, illetve segítségével fejlesztett tartalmak a szerzői jog világában. A mesterséges intelligencia része mindennapi életünknek, az "algoritmikus kreativitás", illetve annak szerzői jogi úton történő védelme is kiemelt figyelmet kapott az elmúlt években. A jelen előadás célja, hogy összefoglalja a legfontosabb érveket arra nézve, hogy az MI területén észlelhető fejlemények miért nem teszik szükségessé a fennálló szerzői jogi keretrendszer módosítását. Ezen érvek elválaszthatatlanul összefüggenek a szerzői jog antropocentrikus (emberközpontú) nézőpontjával. Az előadás célja a vita serkentése, így AI-optimista nézőket is örömmel várunk!
A program az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar, Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet szervezésében valósul meg.
Hol? 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. Bocskai 10-es terem
19.00-19.45
A munka és a magánélet megváltozott egyensúlya a 21. században
A 21. század munkavállalói számára gyakran nem ismeretlen jelenség, hogy munkaidő után is válaszolniuk kell egy munkahelyi üzenetre, vagy hogy akár a nyaralás alatt is be kell lépniük a céges e-mail fiókba. A távmunka és home office térnyerésének köszönhetően az sem ritka, hogy az iroda és a nappali eggyé váljon – mely helyzet fokozódott a COVID19 pandémia alatt. Mindez komolyan érinti a munkavállalók magánélethez való jogát. De miért fontos a munka és magánélet egyensúlya? Hogyan mosódik el a munkahely és a magánélet közötti határvonal napjainkban? Milyen lépéseket lehet tenni annak érdekében, hogy megvalósuljon a munka és magánélet egyensúlya? Az előadás ezeket a kérdéseket járja körbe.
A program az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar, Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete szervezésében valósul meg.
Hol? 6722 Szeged, Tisza Lajos Krt. 41. Postapalota 601-es terem, 6. emelet
Az előadás az ókori Rómába vezeti el a hallgatóságot, ahol a jogtudomány nagyon magas fejlettséget ért el, ezáltal az európai jogok anyajogává vált. A tárgyalóteremben ellentétes érdekek ütköznek össze: felperes és alperes is igyekszik meggyőzni a bírót saját igazságáról. A jogász feladata a peres felek előadásából kiszűrni, a jogilag releváns elemeket, megállapítani a tényállást, majd a hatályos jogi normák tömegéből az adott esetre alkalmazandó jogszabályt megkeresni. A peres eljárás ítélettel zárul, amely jogerősen lezárja a jogvitát. A perbeli bizonyítás és érvelés fontos szerepet játszik ebben a folyamatban. Az előadás a "law in action" oldaláról közelít a problémához és a jogászi gondolkodás alapjaival ismerteti meg az érdeklődőket.
A program az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar, Római Jogi Tanszék szervezésében valósul meg.
Hol? 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. alagsor 10. terem
