A Közigazgatási Jogi Tanszék 2016. november 17-én esedékes Tudományos Diákköri ülésén a Pécsi Tudományegyetem Jogi Karának adjunktusa, Dr. Bencsik András előadását hallgathatták meg a szép számban megjelent érdeklődők.
Az előadás az „Újratervezés a magyar közigazgatási eljárásban” címet viselte. Az előadó, mint az új közigazgatási eljárási kódex, az Általános Közigazgatási Rendtartás (Ákr.) valamint az új Közigazgatási Perrendtartás (Kp.) kodifikációs bizottságának tagja, főbb vonalakban ismertette a Ket.-et és a Pp. XX. fejezetét felváltó jogszabályok újdonságait. A hallgatóság megismerkedhetett az Ákr. létrehozásának okaival és célkitűzéseivel. A jogalkotó célja egyrészt az eljárás gyorsítása, másrészt, hogy az általános törvény tényleg csak az általános szabályokat tartalmazza, és ne legyenek a szövegben oda nem illő, belső szervezeti és technikai szabályok. A privilegizált és külön tartott eljárások számának radikális csökkentése szintén az eljárási szabályok egyszerűsítését és a kódex általános alkalmazhatóságát célozza. Az kódex újragondol olyan alapintézményeket is, mint az ügyféli jogállás, a joghatóság, hatáskör és illetékesség kérdésköre, valamint a megkeresés. A kiskorúak, cselekvőképtelenek, korlátozottan cselekvőképesek illetve fogyatékkal élő személyek védelme is nagyobb hangsúlyt kap az új eljárásban. Az alapeljárást illetően előreláthatólag a Ket.-be már korábban bekerült sommás eljárás fog nagyobb szerepet kapni a jövőben. A jogorvoslat tekintetében a legjelentősebb változás, hogy a fellebbezés kivételes jogorvoslati lehetőség lesz csak, alapesetben a döntés másodfokú elbírálásnak fóruma már nem a közigazgatási hatóság, hanem a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság lesz. A Közigazgatási Perrendtartást illetően, Dr. Bencsik András elmondta, hogy a bíróság döntési jogkörét úgy tervezik módosítani, hogy a hatályon kívül helyezés helyett inkább a megváltoztatási jogkör kapjon hangsúlyos szerepet.
Az előadás végén kérdéseket lehetett feltenni a témával kapcsolatosan, az előadó itt kitért arra, hogy helyenként miért tartja problémásnak a kodifikációs bizottságok által alkotott joganyagot, mi az, ami szerinte helyes és szükséges változás és melyek azok, amelyek véleménye szerint a gyakorlatban nehezíteni fogják a jogalanyok, a jogalkalmazók életét.
