2022. május 25-én az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI) közös szervezésében nagyszabású konferencia zajlott Az új technológiák hatása a demokráciára címmel.
A címadásnak megfelelően a konferencia a modern technológiai fejlődés által indukált különféle kihívásokat járta körbe és az azokra kínálható esetleges megoldási lehetőségeket tekintette át. A konferencián Molnár András, az Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézet adjunktusa is részt vett. A konferencia a plenáris előadásokkal kezdődött, melyeket – Deli Gergely, az NKE rektorának nyitóbeszédét követően – a szervező intézmények képviseletében Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke, illetve Török Bernát, az NKE ITKI intézetvezetője tartottak, és alapvetően az általuk vezetett intézmények szemszögéből reflektáltak a rendezvény által felölelt kérdéskörre. A konferencia a plenáris előadásokat követően három blokkban zajlott le; az első blokkban kettő, a rá következő két blokkban három-három párhuzamos szekcióülés folyt. Az ebédszünet az első és a második blokk között volt.
A konferencia érintette a közadatok hasznosításának kérdését, a kiberbiztonság és a demokrácia összefüggéseit, az adatközpontú állam működésének kérdéseit és veszélyeit – ideértve a közigazgatást, az egészségügyet és a szerzői jogot –, a mesterséges intelligencia kihívásait, a médianyilvánosság megváltozott szerkezetét és a magánszféra védelmének kilátásait. Mivel az egyes időbeli blokkokban a szekcióülések párhuzamosan zajlottak, ezért nem volt lehetőség mindent végighallgatni, de ahová sikerült eljutni, ott érdekes és korunk szempontjából releváns előadások hangzottak el. Az „adatközpontú e-health” témakörében zajlott szekcióban Menyhárd Attila (az NKE ITKI kutatóprofesszora) az egészségügyi adatok tulajdonjellegének és a fölöttük való rendelkezés jogának problémáját járta körbe, ráirányítva a figyelmet arra, hogy az ilyen adatokat nehéz olyan módon tulajdonjog tárgyának tekinteni, mint a „birtokba vehető testi tárgyakat”, és talán nem is kizárólag ez a megközelítés szolgálja legjobban a köz érdekeit. Ezt követően Kovács Gábor (szintén az NKE ITKI kutatóprofesszora) az egészségügyi adatvagyon feldolgozásának lehetőségeiről, korlátairól és veszélyeiről beszélt; e körben különbséget tett a beteggel és a betegséggel összefüggő adatok, a finanszírozással összefüggő adatok és a kutatási adatok között, és arra mutatott rá, hogy a megfelelő módon hasznosítva ezek az adatok elősegíthetik az egészségpolitika hatékonyabb szervetését. Ezt követően Nogel Mónika, a győri Széchenyi István Egyetem docense az ún. „precíziós medicina”, vagyis a lehetőségekhez képest a páciens életviteléhez és helyzetéhez igazított egészségügy lehetőségeit mutatta be, valamint azt, hogy az adatkezelés hogyan teheti ezt a fajta egészségügyi szemléletet hatékonyabbá. Végül Somogyi Tibor, a DokiApp nevű startup ügyvezetője a DokiApp felfutásának történetéről és az általa nyújtott előnyökről beszélt.
A konferencia utolsó blokkjába esett a magánélet védelmével kapcsolatos szekció, melynek első előadását Necz Dániel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jos- és államtudományi Karának PhD-hallgatója, egyúttal gyakorló ügyvéd tartotta az arcfelismerő rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos aggályok témakörében. A második előadást Pók László adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász tartotta a magánszféra védelmének általános kérdéseiről, illetve e problémakör XXI. századi vetületeiről. A harmadik előadást Molnár András adjunktus tartotta; ez kifejezetten az agykutatásnak az alapjogi szabályozásra gyakorolt hatásáról, valamint ezzel összefüggésben az önvádra kötelezés tilalmának új kihívásairól szólt.
