Jogász képzés modulrendszerrel kapcsolatos információk

Jogász képzés

 

Gyakori kérdések és válaszok a modulrendszerű képzés kapcsán

 

1. Miért alakította ki a Kar a modulrendszerű képzést és az egyes szakmodulokat?

 

A rendszerváltás időszaka óta a jogászi szakmában dinamikus specializáció indult meg, amelynek döntő oka a joganyag mennyiségének robbanásszerű és folyamatos, valamennyi jogterületet érintő növekedése. Ez a növekedés, magának a joganyagnak a specializációja a jövőben is folytatódni fog. Az általános jogász (a mindenféle ügyben eljáró és tárgyaló ügyvéd) képe lassan a múlté, s erre a tendenciára a jogi oktatásnak is reagálnia kell. Természetesen minden joghallgatónak szüksége van arra, hogy a jogászi módszertanra és a jogrendszer egészére vonatkozó ismereteket megszerezze, ami a Kar tanrendje szerint 7 félév alatt teljesülhet. Ezt követően lehetőséget biztosítunk a meghatározott területek iránt érdeklődő hallgatók számára, hogy érdeklődésüknek megfelelő, speciális ismereteket szerezhessenek. A tanterv a 8-9. félévre három szakmodult kínál: a gazdasági jogi, a bűnügyi tudományok, valamint a nemzetközi jogi / idegen nyelvi modult. Valamennyi szakmodul – az általános modulhoz képest – az adott szakterületen a mélyebb elméleti megalapozás mellett a gyakorlatiasabb ismeretek átadását is szolgálja.

 

2. Milyen előnyöm származhat abból, ha elvégzem valamelyik szakmodult?

 

A modulrendszerű képzés bevezetésével a Kar azt kívánta biztosítani, hogy a hallgatók a végzést követően úgy lépjenek ki a munkaerőpiacra, hogy az általuk művelni kívánt jogterületről alaposabb és hasznosítható ismeretekkel rendelkezzenek. A szakmodulok elvégzése a munkaerőpiacon egyértelmű versenyelőnyt jelent azon hallgatókhoz képest, akik az adott jogterületen nem rendelkeznek specializációval. Ez a munkaerőpiacot jellemző általános tétel a jogászi szakmában is maradéktalanul igaz, s megerősíti a gyakorló jogászi szférának a szakmodulokkal kapcsolatban hozzánk eljutott véleménye is. A szakmodult elvégzők az általános modulhoz képest egyértelmű többlettel érkeznek a munkaerőpiacra (hasonlóan azokhoz, akik pl. TDK-ztak, pályázatokat írtak, szaknyelvi képzést végeztek stb.)

 

3. Mi szükséges ahhoz, hogy a modulba jelentkezhessem?

 

A modulba való jelentkezéshez a választott szakterület iránti érdeklődés mellett a felvételi követelményeknek való megfelelés szükséges. E követelményeket a Kar az egyes modulokra levetítve, a jogász osztatlan képzés képzési tervével együtt teszi közzé.

 

4. Milyen jellegű többletterhet jelent a modul elvégzése?

 

A szakmodul elvégzése semmilyen többletterhet nem jelent. Az egyes szakmodulok nem az általános képzésen felül teljesítendő többletkurzusokból épülnek fel, hanem olyan a 7. félévet lezáró általános képzést követő önálló kurzuscsoportból, amely mellett további tárgyakat nem kell teljesíteni. Ennek megfelelően az óraterhelés (és a kreditszám) nem különbözik az általános képzést folytató hallgatókétól. Sőt, ha abból indulunk ki, hogy a szakmodult választó hallgatók az adott területet szívesen tanulják, aziránt érdeklődnek, akkor a szakmodul elvégzése valójában könnyebbséget jelent ahhoz képest, mintha az általános képzésben számukra érdektelen tárgyakat is abszolválniuk kellene.

 

5. Mennyiben változik a képzés és a vizsgák eddig megszokott menete a szakmodulban?

 

A szakmodul a hallgatók alacsony létszámára tekintettel minden tárgy esetében csoportban történő képzést tesz lehetővé, az előadások is kis csoportban történnek a nagy évfolyam-előadásokhoz képest. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a félév során a hallgatókat jobban bevonjuk a munkába, s így interaktívabb oktatás válthatja fel a párbeszédet nélkülöző előadást. A félév során végzett munkával arányosan csökken a vizsgaidőszakok vizsgaterhe. A tantárgyak egy részénél hagyományos kollokviumokat kell tenni, míg más esetekben házi dolgozatokkal, iratszerkesztési munkával, referátumok tartásával szerezhető meg a vizsgajegy.

 

6. Képes leszek a záróvizsgák letételére a szakosodás ellenére is?

 

Természetesen, a tanterv kialakítása biztosítja ezt. A 7. félévvel bezárólag a hallgatók valamennyi kötelező záróvizsga-tárgyat tanulják, s azokból le is vizsgáznak, így a modulválasztástól függetlenül egységes záróvizsgát tesznek.

 

7. „Teljes értékű” jogásznak érezhetem-e úgy magam, hogy az általános képzési tervből több tárgyat egyáltalán nem tanultam, vagy alacsonyabb óraszámban hallgattam?

 

Az előző kérdés, a záróvizsgák kapcsán is látható volt, hogy a Kar teljes értékű képzést nyújt azoknak is, akik a specializáció mellett döntenek. Az igaz, hogy a szakmodulokból hiányoznak az általános képzésben meglévő kurzusok, azonban hangsúlyozni kell, hogy egy jogásznak ma már sokkal inkább van szüksége átfogó szemléletre, stabil módszertani felkészültségre és a szakterületének megfelelő speciális ismeretekre, semmint mindenre kiterjedő, a teljességre törekvő képzésre, és gyorsan elfelejtett, kiszelektált ismeretekre. A joganyag inflálódása miatt annak nagy részét akkor is újból meg kell tanulni a szakvizsgára, ha az korábban szerepelt az egyetemi kurzusok sorában. Ez a munkánk velejárója, akkor is, ha az általános modulban végeztünk, s akkor is, ha a szakmodulban.

 

8. Milyen bizonyítványt kapok a modul elvégzéséről?

 

A szakmodulos hallgatók az általános modult elvégzett hallgatótársaikkal azonos, ún. egységes jogász-diplomát kapnak. Emellett azonban a speciális szaktudás megszerzését igazoló betétlappal is gazdagabbak lesznek. A speciális képzést igazoló okirat a diploma melléklete, s mint ilyen bármilyen pályázathoz benyújtható. A diplomában nem szerepel a szakmodul elvégzésére való utalás.

 

 

9. Mi történik akkor, ha végül nem az elvégzett szakmodulnak megfelelő területen, olyan munkáltatónál szeretnék elhelyezkedni, akinek a profilja nem egyezik a specializációmmal?

 

Ahogy említettük, a szakmodul elvégzését igazoló betétlap a diplomától elválasztható, ami azt is jelenti, hogy ha a hallgató végül olyan munkahelyre pályázik, ahol nincs szükség a speciális ismeretekre, s úgy érzi, hogy a szakmodul igazolására nincs szüksége, akkor egyszerűen nem csatolja be a diploma betétlapját. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a specializáció az érintett szakterületeken kívül sem jelenthet hátrányt.

A szakmodulok választásával tehát senki sem indít el a jövőjét befolyásoló, visszafordíthatatlan folyamatokat. Ellenkezőleg, a jogász diploma megszerzése mellett e speciális ismeretek igazolásával az érvényesülési esélyeit növeli a munkaerőpiacon.

Hírek RSS

Hírek

Események

Rendezvénynaptár *

  • február 20.
    16:00 - 17:00
  • február 21.
    14:00 - 16:00
  • február 22.
    15:00 - 17:00
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.

Legolvasottabb