Szegedi Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Szegedi Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Erdősi Gergely, az SZTE ÁJTK negyedéves jogászhallgatója részt vett a Krakkói Jagelló Egyetem által 2020. szeptember 14. és 18. között online formában megrendezett Szellemi Tulajdonvédelmi Nyári Egyetemen. Az alábbiakban az ő beszámolója olvasható.
A Krakkói Jagelló Egyetem immár hagyományosnak tekinthető Szellemi Tulajdonvédelmi Nyári Egyetemére 2020. szeptember 14-e és 18-a között került sor – ezúttal rendhagyó módon, a koronavírus-járvány miatt online formában. A Microsoft Teams alkalmazás használatával megtartott előadás-sorozaton a legnevesebb német, lengyel és más európai országokat képviselő professzorok, gyakorlati szakemberek előadásait hallgathattam.
A kurzussorozaton a szellemi alkotások jogán belül az iparjogvédelem, ezen belül is a szabadalmi oltalmi forma kapta a legnagyobb hangsúlyt. Nem is csoda, hiszen ez társadalmi és gazdasági hatásait is tekintve egy rendkívül prosperáló jogintézmény, amely napjainkban számos kérdést felvet. Gondoljunk csak bele: egy okostelefonban kb. 2000 bejegyzett szabadalom található.
Ezen a területen igen látványos harmonizációs, egységesítő törekvésekről számoltak be mind az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO), mind pedig a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) előadói. Előbbi nemzetközi szervezet kifejezetten igyekszik egy egységes, európai szabadalmi hálózat kiépítésére, amely a nemzetközi szabadalmi osztályozási rendszerbe is jól illeszkedik.
Nemzetközi vizekre evezve érdemes megemlíteni az IP5 nevű szervezetet, amely a világ öt legnagyobb szabadalmi hivatalának állandó fóruma, és az EPO mellett az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea és Kína szabadalmi hivatalait tömöríti.
Érdekesség, hogy a szervezet tagjai közül Kínában jegyezték be az elmúlt évtizedben a legtöbb szabadalmat, több mint 2.5 milliót. Ez a kiemelkedően magas szám egy folyamatos növekedés eredménye és elsősorban napelemek, napkollektorok alkatrészeinek, különböző modelljeinek szabadalmaztatásának köszönhető. A többi résztvevő szervezet szinte stagnál és rendre 1.5 millió alatt szerepel. A mezőnyben az USA második helyen, az Európai Szabadalmi Hivatal pedig az utolsó helyen szerepel.
Ha szellemi alkotásokról beszélünk, manapság már megkerülhetetlen, hogy ne ejtsünk szót a mesterséges intelligencia térnyeréséről. Az egyhetes kurzuson több előadó is részletesen elemezte az AI és a szabadalmi oltalmi forma különböző aspektusait.
A hallottak alapján továbbra is kijelenthető, hogy világ- de legalábbis Európa szerte következetes a szabadalmi hivatalok gyakorlata abban, hogy a mesterséges intelligenciát feltalálóként nem lehet elismerni, hiszen sem a jogi, sem a természetes személyiség ebben az esetben nem meghatározható. Az AI kreálmánya munkaviszonyban előállított szellemi alkotásként sem jellemezhető, hiszen nem minősülhet munkavállalónak sem, valamint jogutódnak, örökösnek sem tudja átruházni ilyetén jogosultságait.
A mesterséges intelligencia feltalálóként, szabadalmasként való elismerése tehát teljesen szembe menne a szabadalmi oltalmi forma céljaival, alapvető fogalmi elemeivel. Sokkal inkább használható a feltaláló eszközeként, mint önálló feltalálóként. Ugyanakkor használható szabadalomkutatáshoz, illetve egyéb feladatokhoz, akár a szabadalmi hivataloknál is.
Természetesen nem maradhatott el a védjegyekkel és az egyéb iparjogvédelmi formákkal, valamint a szerzői joggal kapcsolatos kérdések tárgyalása sem. Míg az utóbbi védelmi eszközt a szoftverekkel kapcsolatban elemezték az előadók, a szabadalmak világában maradva szóba került jelenünk egyik talán legégetőbb kérdése: a 2020-as koronavírus járvány és az arra adható megoldások is.
