Tanszéki köszöntő és a Tanszék története

A magánjog oktatása már Kolozsvárott is a jogászképzés legszínvonalasabb területei közé tartozott. Szegeden az 1920/21-es tanévben Kiss Albert (1874-1937) jegyzi a magyar magánjog, Lukáts Adolf (1848-1924) a magyar perjog tárgyakat, mellettük a magánjogi tanszéken oktat a kor egyik legismertebb tudósa, Kuncz Ödön (1884-1965).

Az 1920-as évek első negyedében kialakul és állandósul a tanszék személyi összetétele is. Tóth károly (1876-1928) és Kiss Albert felváltva tartottak előadásokat magyar polgári törvénykezési jogból. A húszas évek első felének a végére a kereskedelmi és váltójog című tantárgy oktatásában Menyhárth Gáspár (1868-1940)felváltja Kuncz Ödönt.

Ezen időszakban volt a kar dékánja és a magánjogi tanszék vezetője Kolosváry Bálint (1875-1954), aki a magas tisztséggel járó feladatok ellátása mellett magánjogi jegyzetet is készített a tanszék és a hallgatók számára.

Az 1920-as évtized második felében bővül a tanszék személyi állománya, és ezáltal szélesedik az itt dolgozók publicisztikájában feldolgozott, felölet jogterület és tudásanyag. Az oktatómunka területén bekövetkezett változások: Menyhárth Gáspár a jogösszehasonlítás mellett magyar magánjogot ad elő, a kereskedelmi és váltójogi órákat a nagyhírű Tury Sándor Kornél (1892-1971) tartja, az eljárásjogi témakör az egyébként római jogot gondozó Kiss Alberthez tartozik.

A húszas években a tanszék már saját egyetemi jegyzetekkel dolgozik: Almási Antal (1873-1941) elkészíti a kötelmi és a dologi jogi kézikönyvét, Meszlény Artúr (1875-1937) pedig a magyar polgári perrendtartásról jelentet meg könyvet.

Az 1930-as években az oktatási feladatokat ellátók személye és az általuk oktatott főkollégiumok változatlanok maradnak. Székely István (1888-1954)A magyar magánjog, tekintettel az erdélyi jogfejlődésre elnevezésű tanszék vezetője volt egészen a jogi kar szegedi szüneteléséig.

Ezután 1945 őszén indult újra a jogi kari oktatás. A felsőoktatási tevékenység újraindításakor Kereskedelmi és Váltójogi Tanszéket és Magánjogi Tanszéket állítottak fel. Az előbbin dolgozott az 50’-es évekig Perbíró József (1908-1991) éps Sövényházi Ferenc (1899-1980), míg az utóbbin Dezső Gyula (1887-1972) és Kelemen László (1895-1967).

Karunkon 1950 elején rövid időre Gazdasági Jogi Tanszéket is létesítettek, melyen egy évig Prebíró József és Szentpéteri István is oktatott. A magánjogi anyagrészt Pólay Elemér és Polner Ödön adta le.

Az ’50-es évek végén (1958) jelenik meg két olyan egyéniség – Kemenes Béla polgári anyagi jogból, és Szilberky Jenő polgári eljárásjogból – akik a szegedi magánjogi oktatást és tudományos kutatást hosszú időszakon keresztül fémjelzik.

Kemenes Béla (1928-1998) közel 35 évet töltött el tanszékvezetőként: hathatósan kivette részét az első magyar polgári jogi kódex megalkotásában, és így a kor követelményeihez igazított polgári jog úttörő jellegű kidolgozóinak egyike, a Polgári Törvénykönyv magyarázataiként, nagyterjedelmű kommentárok megírásában is közreműködött.

Szilberky Jenő egészen 1980-ig oktatta a polgári elojárásjogot, először külön tanszéken, majd a Polgári Jogi Tanszékhez csatoltan.

Az 1960-as évek elején a tanszék gyarapodik: idekerül Bérczi Imre, Besenyei Lajos és Tóthné Fábián Eszter is.

Bérczi Imre a II. vh. után kissé elhanyagolt jogterületen kezd előadásokat tartani és kutatómunkát kifejteni. A szellemi alkotások joga nagy, sokrétű és dinamikusan fejlődő területét nem csak szegedi, hanem országos viszonylatban is elismerten műveli. A szerzői jogtól kezdve a feltalálási tevékenységre, újításra vonatkozó szabályanyagon keresztül a versenyjogig bezárólag tanít, publikál, szakértőként tevékenykedik és országos szervezetek munkájában elnökségi tagként vesz részt.

Besenyei Lajos iskolateremtő oktatói tevékenységén kívül tulajdonjogi témakörben adott ki tanulmányokat. Tudományos munkásságának csúcspontja mégis a kötelmi jogon nyugszik. A szerződések általános szabályain belül a szerződés érvénytelensége és megszegése kapcsán több jelentős művet publikált. Emellett a szerződések különös részi joganyagában is elmélyedt. A használati kötelmek témakörében kifejtett tudományos tevékenysége országosan elismert: több kommentárba Ő írta ezt az anyagrészt.

Tóthné Fábián Eszter a családi jog oktatásának és kutatásának szegedi képviselője. Jegyzet, könyv és számos tanulmány jelzi a jogterület iránti elhivatottságát, felkészültségét és tudását. A családi kodifikációs munkálatokban is sok év óta hathatósan részt vesz.

Az 1970-es években a tanszéki állomány létszáma tovább nő. Bánrévy Gábor részt vállal a nemzetközi magánjog oktatásában.

Ezidőben került a tanszékre Szabó Imre is, aki a polgári eljárásjogot oktatók körét bővítette. Ő számos közéleti és egyetemi tevékenysége és funkciója mellett nagy óraszámban vett részt a polgári peres oktatásban. Kutatási területe főként két irányú: a polgári perbeli bizonyítás, valamint a személyállapoti perek eljárásjogi problémái. Ez utóbbi témakörben publikált többet, és PhD dolgozatát is e részből készítette. A Kar Dékánja 2002 - 2013 közötti időszakban. 2001 évtől a Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék vezetője.

Hírek RSS

Hírek

Események

Rendezvénynaptár *

  • október 30.
    14:00 - 16:00
  • november 14.
    17:00 - 19:30
    A Nemzetközi jogi és Európa-jogi Tanszék szervezésében I. alkalommal kerül megrendezésre a Nemzetközi Jogi Ki Mit Tud? Verseny. A Verseny fő célja a nemzetközi jogi érdeklődés felkeltése és a tanultak kötetlen környezetben való megmérettetése. A Versenyen a legjobb helyezést elérő csapatok a gyakorlaton ZH mentességet, így félév végi jegyet szerezhetnek (amennyiben a ZH mentességhez a félév során gyűjtött hiányzás a megengedett 2 alkalmon belül marad). A részletes versenykiírás letölthető az esemény oldaláról, vagy megtekinthető a tanszéki honlapon, a "Hírek" menüpontban. A verseny szervezői minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendezvényre és az azt követő kötetlen beszélgetésre! Természetesen, a versenyt csak megtekinteni kívánó nézőket is szívesen látjuk a rendezvényen!
  • november 29.
    09:30 - 10:15
  • 2019. január 10.
    09:00 - 16:00