Jogi felsőoktatási szakképzés

Képzési terve: nappali és levelező tagozat
Előtanulmányi rend a 2014/2015. tanévtől kezdődően
Szakmai gyakorlat tájékoztató
Tájékoztató levelezős hallgatóknak
Letölthető nyomtatványok
Záróvizsga tájékoztató


1. A végzettség megszerzésének alapfeltételei
A szakképzettség megnevezése: FELSŐFOKÚ JOGI ASSZISZTENS
A végzettség megszerzésének alapfeltételei:
- a mindenkor hatályos szakmai záróvizsga sikeres teljesítése
- a képzést záró abszolutórium megszerzése

2. Szakmai záróvizsga
2.1 A szakmai záróvizsga előtanulmányi feltétele (a szakmai záróvizsgára bocsátás feltételei):

  • a három féléves oktatási programban előírt követelmények teljesítése
  • utolsó félévben a szakmai gyakorlatokkal összefüggő követelmények teljesítése


2.2 A szakmai záróvizsga részei:
Gyakorlati vizsga:
Gépírás és jogi adatbázisok kezelése
Írásbeli (választható az alábbi két tárgyból) és szóbeli vizsga:

  • Az igazságszolgáltatásban jogi asszisztensi feladatok ellátása
  • Az igazságszolgáltatáson kívüli területeken jogi asszisztensi feladatok ellátása


2.3 A vizsga értékelése:
A vizsgázó a szakmai záróvizsga minden elemére érdemjegyet (1-5) kap, ezek súlyozott átlaga kerül a szakképesítést igazoló oklevélbe az alábbiak szerint:

  • gyakorlati vizsga 1-szeres
  • írásbeli vizsga 1-szeres
  • szóbeli vizsga 2-szeres


3. Kreditek megszerzése és azok forrásai
3.1 A tanulmányi kötelezettségek teljes körű teljesítése 120 kreditpont jóváírását eredményezi. Elméleti és gyakorlati képzés aránya: 60% – 40%.
3.2 A kreditek forrásául szolgáló tárgyak félévenként a tanrendben kerülnek meghirdetésre, felvehetők és teljesíthetők a képzési tervben, valamint a tanrendben meghatározott feltételekkel.
3.3 A hallgató csak azon tantárgyakból szerezhet kreditet, melyeket a tagozatán a Kar meghirdetett. (Amennyiben a Kari Tanács másként nem rendelkezik.)

4. A képzés óraterve
4.1. A képzés 14 hetes beosztással történik. A félévi oktatási hetek, óraszámok nem foglalják magukba az egyéni tanulmányi időt, illetve az összefüggő gyakorlatok egyéni tanulmányi idejét.
4.2. Részidős képzésben a tanórák száma a teljesidejű képzés tanóra számának legalább 30 %-a.

5. Az egyes tárgyak, tanulmányi kötelezettségének felvételével és teljesítésével kapcsolatos szabályok
5.1 Tantárgyak
5.1.1 A tantárgyaknál a meghirdetés féléve azon félévet jelöli, ahol a tárgyat a tanszék előadással hirdeti meg.
5.2 Szakmai gyakorlat
5.2.1 A szakmai gyakorlat az abszolutórium megszerzésének feltétele.
5.2.2. A szakmai gyakorlat: 560 óra. Részidős képzésben: 240 óra.
5.2.3 A szakmai gyakorlat a negyedik félévben, a jogászi szakterületekhez igazodó képzésnek megfelelően, a jogászi szakterületek különböző intézményeiben egymást követő gyakorlatokból áll.
5.2.4 A szakmai gyakorlat célja:

  • a különböző elméletek, fogalmak, eljárások, módszerek megértése, illetőleg felsőoktatási szakképzés keretében tanultak adaptálása, szintetizálása;
  • különböző képességek, mint megértés, alkalmasság, szakértelem fejlesztése;
  • a tanultak és a gyakorlat közötti kapcsolatok felismerése, előmozdítása, összekapcsolása valóságos helyzetekkel;
  • a további tanulmányokhoz szükséges alapok megszerzése;
  • a szakma megismertetése a hallgatóval, a pályára való alkalmasság megerősítése.


Teljesítendő: az utolsó aktív félévben az alábbi területeken: bíróság, ügyészség, ügyvédi iroda, közigazgatás.
5.2.5. A hallgató szakmai gyakorlati helyének meghatározásában a Kar közreműködik, a képzési tervben meghatározottak szerint. A gyakorlat teljesítését a fogadó intézményeknek igazolniuk kell, konkrétan megjelölve a gyakorlat időpontját és a ledolgozott munkaórák számát. A hallgató a gyakorlatról meghatározott szempontok alapján gyakorlati naplót köteles készíteni.

6. A képzésbe való felvétel, más képzési formából való átvétel rendje
6.1 A képzésbe való felvétel a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásáról szóló Kormányrendelet szerint történik. A képzésre történő felvételt lehetővé kívánjuk tenni azon osztatlan képzésben részt vevő hallgatók számára is, akik a jogászképzésben kezdték el tanulmányaikat, de azt nem kívánják folytatni. Ezen hallgatók kérhetik átvételüket a felsőoktatási szakképzésre.
Ugyanakkor a jogi felsőoktatási szakképzésben végzett hallgatók számára nyitva áll a lehetőség arra, hogy az SZTE ÁJTK jogász osztatlan képzésre, vagy a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzésre kreditek beszámításával felvételizzenek.
A jogász besorolási szakon való továbbtanulás esetén a beszámítandó kreditek száma: 90 kredit.(1.sz. melléklet)
A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: 31 kredit. (2.sz. melléklet)

7. Egyéb rendelkezések
7.1 A dékán a hallgatók részére, a képzési terv keretein belül, ajánlott egyéni tantervet adhat ki.
7.2 Melléklet: ajánlott egyéni tanterv a tanulmányok folytatására

Hírek RSS

Hírek

Események

Rendezvénynaptár *

  • február 22.
    15:00 - 17:00
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.

Legolvasottabb