Az új típusú hadviseléssel kapcsolatos kérdésekről szóló tanulmánykötet jelent meg a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság közreműködésével

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszék, valamint a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság kezdeményezése alapján, a Honvédelmi Minisztérium támogatásával egy sokrétű tanulmánykötet jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában, amely a 21. század változó hadviselési környezetének különféle kérdéseit helyezi jogi és intézményi megvilágításba.

A kötet szerzői között gyakorlati szakemberek és egyetemi kutatók egyaránt megtalálhatók, akiknek a munkáját Dr. Farkas Ádám PhD százados és Dr. Végh Károly szerkesztette egységes kötetbe. A szerzők ugyan egytől-egyig személyes szakmai álláspontjukat közölték, mégis az e vélemények mögött meghúzódó tapasztalatra figyelemmel fontos megjegyezni, hogy a kötet szerzői között vannak a Honvédelmi Minisztérium, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a NATO Összhaderőnemi Parancsnokság állományába tartozó szakértők épp úgy, mint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói, kutatói karának hírnevét öregbítő kutatók.

Külön köszönet illeti a Zrínyi Kiadót és annak munkatársait – köztük is megkülönböztetett módon Mészáros Károlyt –, mivel áldozatos munkájuk nélkül ez a kötet nem jöhetett volna létre. Jelen kötet immár lényegében egy sajátos jogi portfólió, vagy sorozat részeként is tekinthető a Zrínyi Kiadó gondozásában, hiszen hasonló megközelítéssel és megjelenéssel rendelkezik, mint a Farkas Ádám és Kádár Pál szerkesztette „Magyarország katonai védelmének közjogi alapjai”, a Till Szabolcs által írt „A honvédelmi alkotmányosság 30 éve Magyarországon 1988-2017” és a Farkas Ádám által írt „A [hon]védelmi alkotmány kialakulása a polgári Magyarországon 1867-1944” címá kötetek.

A kötet az új típusú biztonsági kihívások kezelésének trendszerű jogi kérdéseitől kezdve, az ENSZ, a NATO és az EU intézményi kérdésein, a nem állami szereplők elleni fegyveres fellépés, a terrorizmus elleni harc, a „hibrid hadviselés” kezelése, továbbá a kibertérben megjelenő fenyegetésekkel szembeni fellépés témakörein át egészen a felfegyverzett drónok, az információs és befolyásoló műveltek, illetve az autonóm fegyverrendszerek alkalmazásának egyes jogi kérdéseiig terjedően vizsgál témaköröket és törekszik a bemutatáson túl sok esetben konstruktív kritikát és javaslatokat is megfogalmazni.

Nagy öröm számunkra, hogy a kötet és az annak megszületéséig vezető munka tekintetében is a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közös kezdeményezők lehettünk és bízunk abban, hogy a kötetet mind az érdeklődő olvasók, mind a témakörökkel hivatásuk folytán foglalkozó gyakorlati és elméleti szakemberek is haszonnal fogják forgatni. Ajánljuk tehát e kötetet minden érdeklődőnek azzal a hittel, hogy az ilyen komplex megközelítésű kutatások és együttműködések nagyban segíthetik a változó biztonsági környezet megértését és az ahhoz való alkalmazkodást.