Mailáth György Tudományos Pályázat

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet.

A pályázatok beérkezési határideje: 2020. október 30.

A pályázatokat postán vagy személyesen az 1055 Budapest, Szalay utca 16. szám alatt lehet benyújtani.

2020-ben az alábbi témákban várunk pályamunkákat:

a.) Polgári jogi szekció

1. A közügyek vitáinak szabadsága és a közéleti szereplők személyiségi jogainak védelme

2. A sérelemdíj mértékének meghatározása a bírói gyakorlat tükrében

3. Kógencia és diszpozitivitás a Polgári Törvénykönyv jogi személyekre vonatkozó szabályozásában a bírói gyakorlat tükrében

4. A vezető tisztségviselő felelőssége

5. Az élettársak vagyoni viszonyai az ítélkezési gyakorlatban

6. Jó- és rosszhiszeműség a dologi jogban

7. A ráépítés gyakorlati szabályainak érvényesülése

8. A közös tulajdonú ingatlan használatának rendezése a bírói gyakorlatban

9. A használati jog alapítása a közös tulajdon megszüntetése után

10. A földforgalmi törvényen alapuló elővásárlási jog érvényesülése a bírói gyakorlatban – az elővásárlási jog megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények bírói gyakorlata

11. Az önálló zálogjog szabályozásának változása, a jogintézmény jogalkalmazási kérdései

12. Együttműködési kötelezettség a szerződési jogban

13. A részleges, előzetes és közbenső szerződésszegés esetei

14. A veszélyhelyzet, mint vis maior

15. Deliktuális és kontraktuális polgári jogi felelősség megállapításának feltételei a magyar bírósági gyakorlatban

16. A környezeti károkért való polgári jogi felelősség elméleti és gyakorlati kérdései

17. A szerződésátruházás, mint új jogintézmény a Ptk.-ban

18. Lízingszerződésből eredő jogviták

19. Munkaviszonyban előállított szellemi alkotások felhasználásának kérdéseiről

20. Alternatív vitarendezés Magyarországon a fogyasztói ügyekben

21. Az anyagi jog érvényesíthetősége és annak eljárásjogi korlátai

22. Az állítási és bizonyítási szükséghelyzet szabályainak gyakorlata a peres eljárásokban

23. Az ideiglenes intézkedés gyakorlata

24. Keresetváltoztatás a per különböző szakaszaiban

25. Meddig ügyvéd a bíró? – az anyagi pervezetés dilemmái

26. Összehasonlító helyzetben lévő személlyel vagy csoporttal kapcsolatos bizonyítási kérdések az egyenlő bánásmód alapú személyiségi jogi perekben

27. A szakértői bizonyítás rendszere az új Pp.-ben

28. Felülbírálati jogkör megjelölésének értékelése a másodfokú bíróságok gyakorlatában

29. Az alapvető jogok dogmatikai értelmezési gyakorlata a bírósági döntésekben

30. A jogegységi panasz

31. Az alkotmányjogi panasz eljárások eredményeinek hatása a bírósági jogalkalmazásra

32. A kapcsolattartás végrehajtása – az új nemperes eljárás kihívásai a bíróságon

33. A birtokperek a bírói gyakorlatban

34. A sajtóhelyreigazítási perek a bírói gyakorlatban

35. Az ingatlan-nyilvántartási perek

36. A közérdekű adatok, személyes adatok kiadásával kapcsolatos perek

37. A devizaperek aktuális gyakorlati problémái, az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatók megítélésének bírói gyakorlata

38. A veszélyhelyzettel összefüggő jogalkalmazási gyakorlat

b) Büntetőjogi szekció

1. A jogos védelem problematikája a jogalkotás és a bírói gyakorlat tükrében

2. Társas elkövetési formák a büntető anyagi jogban és a gyakorlatban

3. Az előkészületi magatartások minősítési kérdései

4. Az elzárás kiszabásának gyakorlati tapasztalatai

5. A feltételes szabadságra bocsátás aktuális kérdései

6. Az összbüntetés az Alkotmánybíróság határozatai tükrében

7. Az emberi méltóság és a személyiségi jogok védelmének büntetőjogi aspektusai az Alkotmánybíróság érvelésének tükrében

8. A közszereplő, mint a rágalmazás és a becsületsértés sértettje

9. A gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények megítélése a bírói gyakorlatban

10. A pedofília – gyermekprostitúció, gyermekpornográfia – elleni büntetőjogi fellépés

11. A kapcsolati erőszak tényállása a családon belüli erőszak elleni harcban

12. Az emberkereskedelem ítélkezési gyakorlatának változásai

13. Kábítószer-bűncselekmények minősítésének dogmatikai változása

14. A csalás bűncselekményének régi és új megjelenési formái

15. A pénzmosás ítélkezési gyakorlatának változásai és az anyagi jog változása

16. Az internetes zaklatás

17. A digitális forradalom hatásai a bűnözésre és a büntetőjogra

18. Eljárási feladatok megoszlása: a büntetőigény érvényesítése, a bizonyítási teher és a valósághű tényállás megállapítása az új Be.-ben

19. A különleges bánásmód jelentősége a büntetőeljárásban

20. A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések indokoltáságának felülvizsgálata a gyakorlatban

21. A távoltartás és a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását biztosító intézkedések, az óvadék alkalmazása a gyakorlatban

22. A zár alá vétel gyakorlati kérdései

23. A szakértői bizonyítás rendszere, a magánszakértői vélemény és felhasználási lehetőségei

24. A polgári jogi igény előterjesztése és annak elbírálása

25. A büntetőeljárás gyorsítását célzó jogintézmények

26. Eljárás egyezség esetén

27. A korlátozott fellebbezés a büntetőeljárásban

28. A másodfokú felülbírálat korlátai

29. A megalapozatlanság és annak következményei a másodfokú bírósági eljárásban

30. A hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés és gyakorlati tapasztalatai

31. A pótmagánvádas eljárás jellegzetességei

32. A Kúria szerepe a jogegység megteremtésében

33. A veszélyhelyzet alatt érvényesülő eljárási szabályok a gyakorlatban

34. Kártalanítás az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt

35. A reintegráció

c) Munkajogi és közigazgatási jogi szekció

1. A koronavírus járvány és a veszélyhelyzet hatása a foglalkoztatásra

2. A koronavírus járvány és a veszélyhelyzet alatt alkalmazandó munkaügyi szabályok (eltérő megállapodások, home office, távmunka, munkaidő és munkabér csökkentés, fizetett és nem fizetett szabadságok kiadása, a fertőzéssel érintett munkavállaló helyzete)

3. A fuvarozási tevékenység során felmerülő munkajogi kérdések

4. Szakértői bizonyítás munkaügyi perekben

5. A munkáltatói kártérítési felelősség egyes kérdései

6. A versenytilalmi megállapodás érvénytelensége

7. A munkahelyi zaklatás

8. A munkavégzés helyének megváltoztatása – távmunka, „home office”

9. Az atipikus foglakoztatási formák szerepe a munkajogban

10. Az általános magatartási követelmények érvényesülése a munkaviszony során

11. A jogállásváltozással kapcsolatban felmerülő problémák

12. A külföldön dolgozó magyar munkavállalókra alkalmazandó szabályok

13. Az üzemi tanács szerepe a munkavállalók érdekvédelmében

14. A bizalomvesztés, mint felmondási ok

15. GYES és GYED melletti foglalkoztatás

16. A közigazgatási ügyek eljárási szabályai változása, annak hatása a gyakorlatra

17. A közigazgatási bíráskodás legújabb szervezeti kerete – hatékonyabb. gyorsabb, szakszerűbb ítélkezés?

18. A veszélyhelyzet alatt irányadó átmeneti eljárási szabályok alkalmazásának tapasztalatai és hatása a közigazgatási bíráskodásra

19. A megelőző eljárásban kirendelt szakértő, a szakhatóság, illetve a szakkérdésben eljáró hatóság közigazgatási perbeli helyzete

20. A jogsérelem orvoslása a közigazgatási eljárásban, és ennek közigazgatási perjogi következményei

21. A pénzügyi bíráskodás újabb jogalkalmazási kérdései – Glencore, PORR és a Sole-Mizo ügyek

22. A földforgalmi szabályozás alkotmányosság kérdései

23. Az új gyülekezési törvény – várakozások és eredmények

24. A köztestületi jogviták speciális tárgya – az etikai és fegyelmi ügyek sajátosságai

25. Az ECN+ irányelv és várható hatásai

26. Az ajánlat érvénytelenségére vezető környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek meg nem felelés problematikája

27. A versenyjog és a közbeszerzés határterületei

28. Adatvédelem a közigazgatási hatósági és peres eljárásban

29. Azonnali jogvédelem jogintézménye a Kp.-ban

30. A közbeszerzési szabályozás változása és az időbeli hatály egyes kérdései

31. A közbeszerzés eredményeként megkötött szerződések teljesítése – a Közbeszerzési Hatóság ellenőrzési gyakorlata

32. Egyes, szerződésekhez kapcsolódó kérdések a közbeszerzési jogban – elhatárolások

33. A helyi adókkal kapcsolatos jogviták

34. A magyar versenyjogi bíráskodás különös tekintettel az európai jogi összefüggésekre

35. Az emberi környezet védelmével kapcsolatos közigazgatási perek gyakorlata

d) Bírósági általános igazgatási szekció

1. Vezetői modellek, stratégiák: előnyök, hátrányok

2. A modern technika a hatékony igazgatás szolgálatában

3. Bírák és bíróságok társadalmi megbecsülése, személyiségi jogok és tekintélyek védelme

4. A sajtó és a bíróságok kapcsolata, különös tekintettel a bíróságok reagálási lehetőségeire, a sajtóban megjelent valótlan tartalmakkal kapcsolatban

5. A veszélyhelyzet különleges kihívásai a bírósági igazgatásban

6. A hatékony ítélkezés támogatásának lehetséges eszközei

7. Nők a munkaerőpiacon – hátrányos megkülönböztetés, európai uniós és magyar szabályozás, támogatási rendszer

8. Adatvédelem (GDPR) alkalmazása a foglalkoztatásra

9. A munkaidőbeosztás szerepe a rugalmas foglalkoztatásban

10. A teljesítményösztönző bérezési formák, lehetőségek

Részvételi feltételek:

A pályázat

• bírósági és

• joghallgató tagozaton

kerül meghirdetésre.

Azon részt vehet a bírósági szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgató.

Nem vehet részt a pályázaton, aki a pályázat valamely Bíráló Bizottságának tagja, illetve bíráló bizottsági tag Ptk. szerinti hozzátartozója.

 

A pályázatok benyújtásának tartalmi követelményei:

Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából.

Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet a korrekt hivatkozásra, idézésre.

A pályázónak törekednie kell a dolgozati témával kapcsolatos vitatott kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére.

A pályázati kiírásban megjelölt témakörök nem dolgozatcímek. A pályázók az egyes témakörökön belül dolgozzák ki pályaműveiket, akár annak egészét, akár annak csak egy jól körülhatárolt részét illetően.A pályaművekben külön fel kell tüntetni mind a választott témakört, mind pedig a dolgozat címét.

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a megadott témák átfogó jellegűek. Az egyes témákon belül résztémák kidolgozására is lehetőség van.

A pályázatok benyújtásának formai követelményei:

a) Általános követelmények:

• A dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt).

• A szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kell írni.

• A dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni.

• A végjegyzetek használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően.

• Internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát.

b) Benyújtás technikai tudnivalói:

A pályázat valamennyi példányán szükséges feltüntetni:

• a választott, maximum három szóból álló jeligét,

• szekciót,

• tagozatot,

• a választott téma számát és megnevezését.

A pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot.

A pályázatot nagyméretű (A4-es) borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni:

• „Mailáth György Tudományos Pályázat 2020”,

• a jeligét.

A nagyméretű (A4) borítékban kell elhelyezni:

• a dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot),

• kettő példány CD vagy DVD lemezt, amely tartalmazza a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül),

• közepes méretű borítékot.

Közepes méretű borítékban kell elhelyezni:

• a választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén),

• nyilatkozatot, amelyben hozzájárul a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez,

• nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy díjazás esetén pályaművét az OBH által szervezett tudományos konferencián ismerteti.

• nyilatkozatot, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn,

• nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a pályaműve más kiadványban történő megjelentetése esetén a publikációban feltünteti, hogy a tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készítette.

Pályamunkák elbírálása:

A dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakemberei értékelik szekciónként szervezett Bíráló Bizottságok keretében. A Bíráló Bizottságok tagjai valamennyien bírák. Az értékelés alapján a Bíráló Bizottságok tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak odaítélésére, illetve javaslatot tehetnek az OBH Elnöke részére különdíj vagy egyéb elismerés odaítélésére.

 

VII. Pályamunkák díjazása:

A pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik:

1. hely: emlékplakett, 300.000,- Ft és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián)

2. hely: emlékplakett és 200.000,- Ft

3. hely: emlékplakett és 150.000,- Ft

A pályadíj adó- és járulékköteles jövedelem. A kiemelkedő pályamunkák az Országos Bírósági Hivatal Elnökének döntése alapján különdíjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.

A fogalmazói felvételi szabályzat értelmében a tudományos pályázat résztvevői a fogalmazói felvételi (áthelyezés) során többletpontokat szerezhetnek a pályázaton elért helyezésük alapján, így az első helyezett 8, a második helyezett 6, a harmadik helyezett és a különdíjat szerző joghallgató (áthelyezés esetén fogalmazó) pedig 4 többletpontban részesül.

 

Pályamunkák publikálása:

Az Országos Bírósági Hivatal a nyertes pályaműveket önálló kiadványban kívánja megjelentetni, de a szerzőnek lehetősége van a pályaművek más kiadványban történő publikációjára is.

A pályázati felhívás a https://birosag.hu/mailath-gyorgy-tudomanyos-palyazat/mailath-2020/palyazati-kiiras-2020 honlapon is olvasható.