IWCL 5.0
Szakmai beszámoló
2026. október 6–9.
Programme
Guidelines
Karsai Krisztina (Magyarország)
Nyitóbeszéd
Karsai Professzor Asszony az esemény főszervezőjeként a konferencia megnyitásakor hangsúlyozta, miszerint oktatóként nem lehet más a cél, mint megmutatni a hallgatóknak, hogy a tudás és a készségek fejlesztésére mindig van lehetőség – immár nemzetközi környezetben is. Ezt a szemléletet tűzte a konferencia ars poeticájául is. Kiemelte, hogy a diákok kilenc ország jogrendszerét képviselik, amelyek között a különbségek – ha nem ismerjük őket – ellehetetleníthetik az emberkereskedelem elleni hatékony harcot. Ennek nyomán kifejezte, hogy minden pillanat, amelyben a szakemberek az országok összességét érintő és fenyegető emberkereskedelemmel foglalkoznak, a lehetséges megoldások feltárása mentén komoly hatással van az egész társadalomra.
Cristian Dumitru Mihes (Románia)
Emberkereskedelem – egy számos sajátos szemponttal rendelkező atipikus bűncselekmény
A meghívott előadó az emberkereskedelemre vonatkozó román szabályozás alakulását vázolta fel a rendszerváltástól kezdődően. Bemutatta az utóbbi évek általa elhibázottként megjelölt szabályozása mögött meghúzódó jogi és jogon túli motivációkat, kitérve a 2024-ben kodifikált új súlyosító körülményekre, a súlyosabb büntetési tételekre, valamint az elévülés kizártságára is.
Ante Novokmet & Ivan Vidaković (Horvátország)
A hatékony nyomozáshoz való jog az emberkereskedelem összefüggésében: európai normák és nemzeti gyakorlat
Az előadók a téma megalapozásakor rögzítették, hogy az emberkereskedelem az egyik legsúlyosabb és legösszetettebb bűncselekmény, amellyel összefüggésben a nyomozás komoly kihívásokkal terhelt. Az előadók hangsúlyozták, hogy a hatékony nyomozás az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint az állam pozitív kötelezettsége, amely magába foglalja a hatékonyság igénye mellett a teljesség, a gyorsaság, az észszerűség, a függetlenség és pártatlanság, valamint az áldozat részvétele követelményét is. Előadásukban részletesen ismertették a Bíróság releváns esetjogát is [pl. Rantsev v. Cyprus and Russia (app. no. 25965/04), S.M. v. Croatia (app. no. 60561/14), T.V. v. Spain (app. no. 22512/21)].
Huszár Julianna (Magyarország)
Emberkereskedelmi ügyek a magyar ügyészségi gyakorlatban
A Legfőbb Ügyészség meghívott előadója az emberkereskedelem kibertámogatott jellegét emelte ki, figyelemmel arra, hogy a kibertér egyszerre biztosít az elkövetők számára anonimitást és könnyű hozzáférést az áldozatokhoz. Ennek másik oldalaként azonban hangsúlyozta, hogy a technológia segíthet is a kérdéses bűncselekmény elleni küzdelemben: ennek eszközeiként a hirdetésfigyelőket, a heckatonokat, a keresőrobotokat és az arcfelismerést hozta fel kanadai, holland és magyar példák mentén.
Marufjon Kurbanov (Üzbegisztán)
A digitális emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló nemzeti jogi mechanizmusok: Üzbegisztán esete és lehetséges megközelítések
Az üzbég előadó a téma gyakorlati oldalát megragadva az emberkereskedelem bűncselekményének a statisztikában megjelenő növekvő számaival kezdte előadását, bemutatva, hogy a téma nemcsak szabályozását, hanem feltörő relevanciáját illetően is indokoltan került a tudományos érdeklődés középpontjába. Fejlődéstörténeti ívében bemutatta a kérdéses bűncselekményre vonatkozó üzbég szabályozást, a hallgatóság figyelmét felkeltő olyan érdekes elkövetői körök leírását megelőzően, mint amilyen a vallási szélsőségek vagy a terroristák csoportja.
Selman Durson (Törökország)
Az emberkereskedelem áldozatainak védelme a török jogban
A török előadó a téma pozícionálásakor megfogalmazta szakmai alapállását, miszerint az emberkereskedelem a modernkori rabszolgaság megjelenési formája, amellyel szembeni küzdelem nemzetközi együttműködést, harmonizált jogi fogalmakat és koordinált megközelítést tesz szükségessé. A török jogi háttér bemutatását követően az áldozatsegítés mechanizmusain vezette végig a hallgatóságot: az azonosítástól a menedék, egészségügyi ellátás és jogi támogatás nyújtásán át a tartózkodás és az önkéntes visszatérés kérdéséig. Az előadó kiemelte azt is, miszerint az emberkereskedelem az áldozatok oldalán többoldalú emberi jogi kérdésként tételeződik.
Adem Sözüer (Törökország)
A digitalizáció hatása a bevándorlócsempészetre és az emberkereskedelemre a politikai fejlemények által okozott migráció és népvándorlás kontextusában
Az előadó a téma relevanciáját illetően rögzítette, hogy Anatólia a migrációs útvonalak középpontjában fekszik, amely területre komoly hatást gyakorolnak többek között az afgán és szír események is. Ennek megfelelően török szakemberként kiváltképp vizsgálatra érdemesnek tartotta a konferencia témáját. A fogalmi keretek tisztázásakor az áldozatok beleegyezése, illetve a kizsákmányolás elvei mentén választotta szét a bevándorlócsempészetet és az emberkereskedelmet. A téma digitális elemét illetően kitért a darknet és a kriptovaluták, a közösségi média és a csevegőalkalmazások hatásaira.
Barbara Dudzik (Lengyelország)
Az emberkereskedelem bűncselekményének kivizsgálása Lengyelországban: aktuális kihívások
A meghívott lengyel előadó az azonosított áldozatok számának komoly növekedésével nyitotta meg előadását. Kiemelte, hogy Lengyelország szempontjából az emberkereskedelem bűncselekményének dinamikája meghatározó változásokon ment keresztül: az elmúlt évek társadalmi-gazdasági fejlődésével áldozatcentrikus országból elkövetőorientálttá vált. Az előadó kitért arra is, hogy az áldozatok és elkövetők azonosítása, valamint a hatékony nyomozás lefolytatása a legnehezebb kihívások közé tartoznak – főként a bűncselekmény határokon átnyúló jellege miatt.
Juhász Laura (Magyarország)
Hogyan lehet felismerni és kezelni a modern rabszolgaságot az ellátási láncokban?
A magyar előadó az üzleti szféra felelősségi körébe tartozó témát adott elő, amelynek alapja, hogy az emberkereskedelem maga a modernkori rabszolgasághoz vezető út. A fogalmi keretek meghatározásakor az előadó felfedte az emberkereskedelem, a kényszermunka és a modernkori rabszolgaság közötti átfedéseket. A modernkori rabszolgaság indikátorai közül kiemelte az áldozat sebezhetőségének kihasználását, a megtévesztést, az elszigeteltséget, a fizikai és szexuális erőszakot és a személyi szabadság korlátozását, mielőtt részletesen elemezte volna a többszintű ellátási láncokban rejlő rejtett kockázatokat.
Alexandra Windsberger (Németország)
Az emberkereskedelem a kiberkorszakban a német büntetőjog szemszögéből
A német előadó a bűncselekmény financiális, valamint a kereslet és a kínálat által meghatározott motiváltságára helyezte a hangsúlyt, bemutatva a releváns nemzetközi, európai és német büntetőjogi hátteret is. A digitális aspektusokat megragadva beszélt az online kizsákmányolásról, a digitális toborzásról, manipulációról, megvalósításról, ellenőrzésről és elrejtésről is, kiemelve, hogy a digitalizáció az elkövetés katalizátora.
A Nemzetközi Büntetőjogi Társaság (AIDP) magyar nemzeti csoportja támogatásával és az SZTE IKIKK Digitális Társadalom Kompetenciaközpont Mesterséges intelligencia és a jogrend kutatócsoportjának társszervezésében valósult meg.
