Karsai Krisztina vendégprofesszori látogatása Csunkingban
Csunking a világ legnagyobb városai közé tartozik, a Kínai Népköztárssaság Szecsuán tartományában található város közigazgatási területe kb. 82 ezer négyzetkilométer, azaz egy kicsit éppen kisebb, mint Magyarország és a legutolsó számítások/becslések szerint kb. 32 millió ember lakja. A Jangce és a Jialing folyók találkozásánál fekszik, hegyek között egy völgyben – ez az éghajlatát és persze az építkezését is meghatározta. Lakóházai többsége 30-40 emeletes, irodaházai még magasabbak. A második világháborút követő kínai polgárháborúban volt fővárosi rangja is, az akkori kormánynak és pártjának, a Kuomingtangnak a polgárháború végéig itt volt a székhelye (innen menekültek át Tajvanra a kommunista erők győzelme után).
A vendégprofesszori meghívást (2025. december 3-11.) a South-West University of Political Science and Law (Délnyugati Állam- és Jogtudományi Egyetem) Emberi Jogi Intézetétől kaptam – ez az intézet emberi jogi mesterképzést, doktori képzést és az alapszakosok általános emberi jogi kurzusait gondozza, emellett egyike az ország nyolc emberi jogi kutatóintézetének. Az egyetemnek kb. 25 ezer joghallgatója van, az általános jogi alapképzésen kívül (bachelor of law) a különböző karok és intézetek által hirdetett specializált mesterképzések (és doktori képzés) jelentik a portfóliót. Külföldi hallgatóik is vannak a mester és doktori képzésben. Mindegyik oktatási egység igyekszik intenzív nemzetközi tevékenységet is végezni, nem ritkák tehát a külföldi vendégtanárok, akik angolul tartják az óráikat. Ahogy én is.
Előadásaim időtartamát a meghívók határozták meg, háromórás blokkokat kértek tőlem, ezeket mesteres és doktori hallgatóknak tartottam, de a kollégák közül is megtiszteltek néhányan a részvételükkel. Az európai kriminálpolitikáról szóló blokkban elsődleges célom annak bemutatása volt, hogy miként juthatott el 26 szuverén nemzetközi jogalany (azaz az EU tagállamai) a hagyományosan nemzeti belügynek tekintett, szuverenitásba zárt büntető igazságszolgáltatási koncepcióból a büntetőjogok közös fejlesztésééig, illetve közös nyomozó ügyészség felállításáig.
Az emberi jogok büntető igazságszolgáltatási szerepéről szóló workshop az Emberi Jogok Európai Bíróságának tevékenységére fókuszált és foglalkoztunk az Európa Unió Alapjogi Chartájával is, a foglalkozás az európai emberi jogvédelmi rezsimek különbségeinek és párhuzamainak megértését célozta.
Tarottam továbbá egy módszertani blokkot is, a jogösszehasonlító tudományos írásról, és ennek keretében a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság (AIDP) keretében folyó jogösszehasonlító tevékenységet és annak módszertanát mutattam be. A 2024-ben tartott, az AIDP 100 éves évfordulóját is megünneplő jubileumi kongresszust megelőző ötéves tudományos ciklus a mesterséges intelligencia és a büntető igazságszolgáltatás kapcsolatát kutatta, és az AIDP-s módszertan szerint a kiválasztott főkérdést illetően elkészültek a jogösszehasonlító kérdőívek, majd azok alapján a nemzeti jelentések. Ezeket szintetizálva elkészült az adott témakör általános jelentése, illetve ennek alapján azok az ajánlások, amelyeket a kongresszus megvitatott és elfogadott. A módszertani kurzuson az első szekció témája volt a tartalom („a vivőanyag”) a módszertani gyakorlatokhoz, a mesterséges intelligencia és a büntetőjogi felelősség kapcsolódási pontjai merültek fel. Magam is részt vettem a magyar nemzeti jelentések elkészítésében, illetve végigkísérhettem az egész folyamatot már több ciklusban is, így a magyar tapasztalatokat is megoszthattam a diákokkal. Az AIDP egyébként igen aktív és erős kínai nemzeti csoporttal rendelkezik, 2004-ben Kína szervezte az akkor esedékes kongresszust és a SWUPL jelenlegi rektora Lin Wei a nemzeti csoport alelnöke éppen. A joghallgatók számára is nyitott az AIDP és tevékenysége, a Young Penalists csoport fogadja a 40 év alatti érdeklődőket, nincs ez másképp Kínában sem.
Csunkingi tartózkodásom idejére esett az emberi jogok egyetemes nyilatkozata elfogadásának napja (december 10.), amelynek alkalmából az Emberi Jogi Intézet vezetője Zhang Yonghe által szerkesztett könyvbemutatóra, valamint a Li Buyun emberi jogi díj átadására is sor került. A díjat Zhang Yonghe kapta ebben az évben, akit volt lehetőségem laudálni az ünnepségen. A könyv angol és kínai nyelven jelent meg Nők Kínában az új időkben címmel (Women in China’s New Era; CCTP, 2025).
A SWUPL egyetem nem ismeretlen az SZTE, illetve az ÁJTK-s kollégák előtt, mivel van élő együttműködés a két intézmény között, delegációjuk többször járt már Szegeden, illetve Mezei Péter professzor is többször kapott már vendégprofesszori meghívást. Külön öröm számunkra, hogy egykori doktori alumnusunk (Mezei Péter volt a témavezetője), Da Lu is ott dolgozik docensi beosztásban.
Érdekes jogi kulturális adalék: az egyetem címerállata a Xiezhi, amely a kínai unikornis, az igazság és a jog mitikus lénye, lényegében azt szimbolizálja, amit Justitia a nyugati jogi kultúrkörben.
