Bezár

2022

Palyazati_Felhivas

Mailáth György Tudományos Pályázat 2022

Mailáth György Tudományos Pályázat 2022

2022. május 26.
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet.

 

A pályázatok postára adási határideje: 2022. október 7.

A pályázatokat postán vagy személyesen az 1055 Budapest, Szalay utca 16. szám alatt lehet benyújtani.


Pályázati kiírás 2022


2022-ben az alábbi témákban várunk pályamunkákat:

 

a.) Polgári jogi szekció

 

  1. Az alapelvek szerepe a XXI. századi bíráskodásban.
  2. A közösségi média jogi megítélése bírósági eljárásban anyagi és eljárásjogi szempontokból
  3. A becsület és a jó hírnév megsértése a közéleti szereplők esetében
  4. Személyiségvédelem a családi jogviszonyokban
  5. A szokásos tartózkodási hely fogalma, kritériumai a nemzetközi családjogban
  6. A közös szülői felügyelet új perspektívái, váltott gondoskodás a gyakorlatban
  7. Az élettársak jogai és kötelezettségei a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépését követően
  8. A távoltartás mint „büntetés” polgári jogi szempontból
  9. A szomszédjogi generálklauzula határai
  10. A vadkár megtérítése iránti perek dilemmái, beleértve a szakértői bizonyítás kérdéseit
  11. A gyógyulási esély elvesztésével kapcsolatos perek dilemmái
  12. A kellékszavatossági szabályok 2022. január 1. napjától történő változása folytán kialakuló gyakorlat, külön tekintettel a webáruházakat érintő kereskedelemre
  13. A lakásmaffia-jellegű bűncselekmények polgári jogi vonatkozásai
  14. Az elektronikus úton tett jognyilatkozat írásbeliségének követelményei és jogalkalmazási problémái
  15. A bíró szerepének változása az új Pp.-ben
  16. A „fegyveregyenlőség elve” megjelenése a bírói gyakorlatban
  17. Nyelvhasználat - írásban és szóban - a polgári eljárásban
  18. Az anyagi pervezetés lehetőségei és korlátjai a helytelenül megjelölt jogcím tekintetében
  19. Szakértői vélemény az új Pp. szemszögéből
  20. Bizonyítási jogsegély az Európai Unió területén
  21. Kiskorú gyermek meghallgatásának gyakorlati kérdései
  22. A távmeghallgatásos eljárások tapasztalatai
  23. Családtámogatási juttatások elszámolásának problémái házasság felbontása esetén
  24. A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel
  25. A korlátozott precedensrendszer bevezetésének első tapasztalatai az alsóbb fokú bírósági határozatok tükrében
  26. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának problematikája
  27. Az új Pp. alkalmazási köre a végrehajtási eljárásban
  28. Fizetésképtelenségi eljárások
  29. Jogi személyek nyilvántartása

b) Büntetőjogi szekció

 

  1. Az emberi méltóság és az alapvető szabadságjogok védelmének büntetőjogi aspektusai az Alkotmánybíróság érvelésének tükrében
  2. A törvényi egység beálltának gyakorlati kérdései
  3. A ne bis in idem elvének elmélete és gyakorlata
  4. 12-14. év közötti bűnelkövetőkkel szembeni jogkövetkezmények bírói gyakorlata, a felelősségmegállapítás szempontjai
  5. A digitális forradalom hatásai a bűnözésre és a büntetőjogra, büntetőeljárásjogra
  6. A kapcsolati erőszak tényállása a családon belüli erőszak elleni harcban
  7. A környezet büntetőjogi védelmének aktuális kérdései
  8. A közúti veszélyeztetés bűncselekményének megjelenési formái és bizonyítási nehézségei
  9. A korrupciós bűncselekmények elkövetői alakzatai
  10. Az Európai Uniós pénzügyi érdekei védelmének büntetőjogi eszközrendszere
  11. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata a bűnügyi együttműködés területén
  12. Nemzetközi együttműködés a kiberbűnözés elleni küzdelem területén – a Budapest Egyezmény
  13. 10 éves a szabálysértési törvény – Fejezetek a szabálysértési törvény bírósági gyakorlatából
  14. A személyes adatok védelme, annak érvényesülése a büntetőeljárásban
  15. A vád törvényességének vizsgálata
  16. Eljárási feladatok megoszlása: a büntetőigény érvényesítése, a bizonyítási teher és a valósághű tényállás megállapítása az új büntetőeljárási törvényben
  17. A tisztességes eljáráshoz való jog sarokpontjai az európai alapjogi ítélkezés tükrében
  18. Bizonyítási tilalmak és bizonyítást nem igénylő tények a büntetőeljárásban
  19. Az elektronikus bizonyítékok „térhódítása”, szerepük a klasszikus és a kiberbűncselekmények felderítésében
  20. A más eljárásban beszerezett bizonyítékok felhasználásának megítélése
  21. A különleges bánásmódhoz kapcsolódó jogintézmények, a Barnahus-módszer jelentősége
  22. A polgári jogi igény elbírálásának kérdései
  23. A megalapozatlanság kiküszöbölésének eltérő szabályai a másod- és harmadfokú eljárásban
  24. A súlyosítási tilalom értelmezési kérdései
  25. Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét, kézbesítés egyszerűsített elektronikus úton (figyelemmel a Be. 2022. március 1. napjától hatályos új szabályaira)
  26. A magánvádas és pótmagánvádas eljárások reformja a legutóbbi jogszabálymódosítások tükrében
  27. A büntetés-végrehajtási ügyek nemzetközi vonatkozásai
  28. A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásának lehetőségei a büntetőeljárásban, illetve büntetés-végrehajtásban

c) Munkajogi és közigazgatási jogi szekció

 

  1. Véleménynyilvánítás a munkajogban
  2. A "jó erkölcs" fogalma a munkajogban és annak tartalma a Kúria eseti döntései alapján
  3. A munkavállalók adatainak védelme és kezelése
  4. A keresőképtelenség és az egészségügyi alkalmatlanság összefüggései a munkajogban
  5. A munkahelyi balesetek esetében alkalmazott kármegosztás
  6. A teljesítményértékelés és ez alapján alkalmazható jogkövetkezmények gyakorlati problémái
  7. Az igazságügyi alkalmazottak felelőssége
  8. Kötelező covid-oltással összefüggésben felmerült munkajogi kérdések és azok megoldása
  9. Digitalizáció a munkajogban
  10. A home office jogi szabályozása és gyakorlati problémái
  11. A platformmunka jogi megítélése
  12. A sportolói munkaszerződések sajátosságai
  13. A munkaerő-kölcsönzés szabályai
  14. A mediáció szerepe a munkaügyi konfliktusok megoldásában
  15. Szociális biztonsági rendszerek – a szabad mozgás és tartózkodás jogának társadalombiztosítási vonatkozásai
  16. A magyar közigazgatási bíráskodás szervezeti változásai 1991-től napjainkig (Kúria)
  17. Kereshetőségi jog a környezetvédelmi tárgyú közigazgatási perekben
  18. A perelőkészítés eszközei és hatékonyságuk a közigazgatási perekben
  19. A megelőző eljárásban eljárt szakértő közigazgatási perbeli alkalmazásának tapasztalatai
  20. A magánszakértői vélemény a közigazgatási perekben
  21. A jogalkalmazói alapjogi mérlegelés a rendes bíróságok ítélkező tevékenységében
  22. Az azonnali jogvédelem elméleti és gyakorlati kérdései
  23. A levegő tisztaság védelmével összefüggő ítélkezési gyakorlat
  24. Az építési tevékenységgel összefüggő közigazgatási jogviták
  25. Határokon átnyúló jogviták az adóperekben
  26. A gyermek külföldre költözésének kérdése a gyámhatósági eljárásokban
  27. A közszolgálati perek és a közigazgatási perrendtartás viszonya
  28. Az önkormányzati hatáskörök bírói vizsgálata
  29. A Kúria önkormányzati normakontroll tevékenysége, különös tekintettel a helyi adóügyekre
  30. A választási bíráskodás új tendenciái és új típusú jogvitái

 

d) Bírósági általános igazgatási szekció

 

  1. A törvényes bíróhoz való jog, az egyenlő munkateher és az ügyelosztás
  2. A bírói függetlenség, számonkérhetőség
  3. Bírósági elnök = szakember? = manager? A bírósági igazgatási szervezet változási lehetőségei
  4. A vezető kommunikációs eszköztárai
  5. Az emberközpontú vezetési stratégiák módjai, eszközei
  6. A veszélyhelyzet kihívásai a bírósági igazgatásban
  7. A távmunkavégzés és az online eszközök hatékony alkalmazásának lehetőségei az igazgatásban
  8. Adatvédelem a bíróságon
  9. Az alaptalan bírói és bírósági titkári kizárási kérelmek (elfogultság) visszaszorításának lehetséges vezetői eszközei
  10. Az igazságügyi alkalmazotti fluktuáció megakadályozása
  11. A bírósággal szembeni közérdekű adat kiadása iránti igények teljesítésének feltételei és problémái
  12. A bíróság társadalmi megítélésének javításához kapcsolódó igazgatási feladatok
  13. Az elhúzódó ügyek vizsgálatának módszerei
  14. A bírói önkormányzatiság története Magyarországon (az OBT megalakulásának 10. évfordulója alkalmából)
  15. A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény lehetséges hatásai az ítélkezésre a meglévő és várható polgári eljárásjogi és igazgatási módszerek meghatározása

Részvételi feltételek:

A pályázat

 

  • bírósági és
  • joghallgató tagozaton

 

kerül meghirdetésre.

 

Azon részt vehet a bírósági szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgató.

 

Nem vehet részt a pályázaton, aki a pályázat valamely Bíráló Bizottságának tagja, illetve bíráló bizottsági tag Ptk. szerinti hozzátartozója.

 

A pályázatok benyújtásának tartalmi követelményei:

 

Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából.

 

A pályázónak törekednie kell a dolgozati témával kapcsolatos vitatott kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére, korrekt hivatkozásra.

 

A pályaművekben külön fel kell tüntetni mind a választott témakört, mind pedig a dolgozat címét.

 

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a megadott témák átfogó jellegűek. Az egyes témákon belül résztémák kidolgozására is lehetőség van.

 

A pályázatok benyújtásának formai követelményei:

a) Általános követelmények:

 

  • A dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt).
  • A szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kell elkészíteni.
  • A dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni.
  • A végjegyzetek használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően.
  • Internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát.

 

b) Benyújtás technikai tudnivalói:
A pályázat valamennyi példányán szükséges feltüntetni:

 

  • a választott, maximum három szóból álló jeligét,
  • szekciót,
  • tagozatot,
  • a választott téma számát és megnevezését.

 

A pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot.

 

A pályázatot nagyméretű (A4-es) borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni:

  • „Mailáth György Tudományos Pályázat 2021”,
  • a jeligét.

 

A nagyméretű (A4) borítékban kell elhelyezni:

  • a dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot),
  • kettő példány CD vagy DVD lemezt, amely tartalmazza a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül),
  • közepes méretű borítékot.

 

Közepes méretű borítékban kell elhelyezni:

  • a választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén),
  • nyilatkozatot, amelyben hozzájárul a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez,
  • nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy díjazás esetén pályaművét az OBH által szervezett tudományos konferencián ismerteti.
  • nyilatkozatot, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn,
  • nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a pályaműve más kiadványban történő megjelentetése esetén a publikációban feltünteti, hogy a tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készítette.

 

Pályamunkák elbírálása:

A dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakmai tudású bírákból álló Bíráló Bizottságok értékelik és tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak illetve különdíj odaítélésére. A díjak odaítéléséről az OBH elnöke dönt.

 

VII. Pályamunkák díjazása:

A pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik:

  1. hely: emlékplakett, nettó 300.000,- Ft és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián)
  2. hely: emlékplakett és nettó 200.000,- Ft
  3. hely: emlékplakett és nettó 150.000,- Ft

Különdíj: emlékplakett és nettó 150.000,- Ft

A bírósági fogalmazók felvételi rendjéről szóló szabályzatról szóló 3/2016 (II.29.) OBH utasítás 32.§ (1) bekezdés h) pontja alapján az első helyezett 8, a második helyezett 6, a harmadik helyezett és a különdíjat szerző joghallgató (áthelyezés esetén fogalmazó) pedig 4 többletpontban részesül.

 

Pályamunkák publikálása:

Az Országos Bírósági Hivatal a nyertes pályaműveket önálló kiadványban jelenteti meg, de a szerzőnek lehetősége van a pályaművek más kiadványban történő publikációjára is.


A pályázati kiírás az alábbi linken elérhető.





Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek