Kissné Álmosdi Márta |
Kissné Álmosdi Márta magyar nyelv és irodalom, gyorsírás, gépírás szakos tanár vagyok. 1986-ban végeztem a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. 31 éves szakmai tapasztalattal rendelkezem a középfokú, felsőfokú, nappali, levelező és esti oktatásban, valamint a felnőttképzésben.
Már korábban eljutott Magyarországra is a hír, miszerint Amerikában a kisiskolásoknak kézírás helyett gépírást oktassanak. Ez azonban nálunk nem lehet követhető irány, hiszen mind a kézírásra, mind a gépírásra nagy szükség van. A kettő együttes tudása lenne a leghasznosabb mindenki számára.
Mára a számítógép életünk nélkülözhetetlen eszközévé vált, hiszen az információ megszerzésének és továbbításának nélkülözhetetlen kelléke. Ebben a digitális világban a gyors adatbevitel nagyon fontos, hiszen ezáltal időt spórolhatunk meg magunknak. A finom, gyors, rövid idő alatt ismétlődő billentyűleütésekkel, szabályos írástechnikával, helyes kéz- és testtartással lényegesen lerövidíthető a gyors adatbevitelre szánt idő, ugyanakkor védjük az egészségünket is.
A billentyűzet nem megfelelő használata, a helytelen kéz- és testtartás számtalan veszéllyel jár. A néhány, szabálytalanul mozgó ujj, így az ujjak és kezek aránytalan terhelése, súlyos sérülésekhez vezethet. A fej állandó mozgása a képernyő és a billentyűzet között, valamint a tekintetünk gyors váltása a képernyő, a másolóanyag és a billentyűzet között felgyorsíthatják az ún. ismétlődő megterhelés-ártalom (RSI = Repetitive Strain Injury) kialakulásának folyamatát. A képernyő folyamatos figyelése pedig szembetegségek kialakulásához vezet. Naponta több órát töltünk chat-eléssel, levélírással, közösségi portálokon való üzenetküldéssel, és ha nem szabályos kéz- és testtartással végezzük ezeket a tevékenységeket, akkor számos betegséget idézhetünk elő, amely felnőttkorra visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozhat.
Csak kevesen tudják, hogy van olyan módszer a billentyűzet gyors és hatékony, egészséget megőrző használatára, amelynek segítségével elkerülhetők ezek a betegségek. Ezt a módszert nevezzük
„Tízujjas vakírásnak”. Ez nem azt jelenti, hogy becsukott szemmel írunk, hanem egy kötött ujjrenden alapuló, emlékezetből gyorsan előhívható írástechnikát alkalmazunk. Ennek a módszernek a lényege, hogy a csukló emelt tartásban van, könyökünk lazán az oldalunkhoz simul, szemünket folyamatosan a másolandó szövegen tartjuk, így nem „ingázik” a fejünk a másolószöveg, a monitor és a billentyűzet között.
A tízujjas vakírás elsajátítása nem könnyű feladat. Tanítását az alapsor betűinek (asdf jklé) tanulásával kezdjük. Ehhez vesszük hozzá egyenként az újabb és újabb betűket. Közös, hangos, betűző írásmóddal tanulunk, ami azt jelenti, hogy mindannyian egyszerre mondjuk a leírandó szavakat úgy, hogy tekintetünket egy pillanatra sem vesszük le a másolandó szövegről. Már az első perctől kezdve „vakon” írunk! Módszereim közé tartozik még a metronómra írás, zenére, időre írás, majd az önálló másolási készség elsajátítása. Amikor betűről betűre a teljes billentyűzetet elsajátítottuk, akkor térünk rá a sebességfokozásra, amelynek lényege, hogy egy másolószövegből kiemeljük egyenként a szavakat, a szavakon belüli legnehezebb mozdulatokat, majd ezek begyakorlásával automatizmusokat alakítunk ki. Sok gyakorlással mozdulataink egyre gyorsabbá válnak. Tanulóink megbízható tudásuk birtokában egyre magabiztosabbak lesznek. Nem jelent számukra problémát egy állásinterjún való megmérettetés sem, mert az iskolában több gépírás versenyen vesznek részt, amely segíti őket a stresszhelyzetek kezelésében. Így a munkáltatók az állásinterjúkon azt tapasztalhatják, hogy magabiztos, határozott, precíz, igényes munkavállaló jelentkezett az állás betöltésére.
A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2007-ben kezdtem el tanítani a felsőfokú Jogi asszisztens képzésre járó hallgatókat. Számomra mindig az a cél, hogy tanítványaim sikeresek legyenek. Ne csak papírjuk legyen, hanem valódi tudásuk. Nem csak az a célom, hogy kiváló eredménnyel szerezzék meg szakmai bizonyítványukat, hanem az is, hogy sikeresen álljanak helyt a munka világában. Folyamatosan biztatom, ösztönzöm, segítem őket a minél jobb tudás elsajátításában. Ezért is versenyeztetem őket. Minden évben több országos versenyt szervez a Magyar Gyorsírók és Gépíró Szövetsége (www.magyosz.hu) Budapesten. Februárban van az Országos Bajnokság, áprilisban a Teöreök Aladár Országos Tanulói Verseny, novemberben pedig Országos Verseny magyar, angol és német nyelven. Májusban az Intersteno (www.intersteno.org) 16 nyelvű (olasz, német, francia, holland, török, román, finn, cseh, angol, portugál, spanyol, horvát, szlovák, finn, lengyel és orosz nyelven) nemzetközi gépírás versenyt, két évenként pedig világbajnokságot szervez.
Minden évben indulunk legalább két országos versenyen. Sikereinket felsorolni sem tudom. A www.magyosz.hu/Versenyek oldalon hosszú évekre visszamenőleg láthatók eredményeink.
A versenyek általában 10 perces másolásból állnak, ami azt jelenti, hogy 10 percen keresztül folyamatosan kell másolni egy ismeretlen szöveget. Minél többet, minél kevesebb hibával ír a versenyző, annál jobb eredményt érhet el. A magyar bajnokság és a világbajnokság viszont már 30 perces másolásból áll. Ott folyamatosan 30 percen keresztül kell papírról másolva a lehető leggyorsabban, minél kevesebb hibával teljesíteni. Tanulóink sebessége évről évre egyre gyorsabbá válik. A 2014 novemberében megrendezett magyar nyelvű gépírás versenyen Horvat Melani 5750 leütést 0 hibával teljesített 10 perc alatt. Percenként tehát 575 leütés sebességgel írt, ami azt jelenti, hogy másodpercenként 9-10 leütés.
2015-ben munkámat Szeged város Önkormányzata Szeged Ifjú Tehetségéért díjjal, 2016-ban a Szegedi Szakképzési Centrum Szeged Szakképzéséért kitüntetéssel ismerte el.