2021. október 13. 15.00 óra
online
Először dr. Balog Imola „Az ügyvédi marketing kérdése Magyarországon – Lehetőségek és határok” cím előadása során bemutatta a témakör alapját képező jogszabályi környezetet és felvázolta a reklám fogalmának különböző szempontok szerinti meghatározását. A kutatás elsődleges célja az, hogy az ügyvédek által folytatott kereskedelmi kommunikáció lehetőségeit és megszorításait vizsgálja, a magyar jogszabályi környezetben. Ebben a körben az alapvető forrást a Magyar Ügyvédi Kamara önszabályozás keretében megalkotott etikai szabályzatai jelentik, illetve azok ügyvédi reklámra vonatkozó normái. A kutatás központi kérdése, hogy az ügyvédi hivatásban érvényesülő etikai és erkölcsi elvárások, hogyan egyeztethetők össze a versenyjog tételes rendelkezéseivel, illetve az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsának (CCBE) álláspontjával. A problémakör felvázolását az MÜK 1999-ben megalkotott etikai szabályzatával kezdte, kronologikusan haladva a 2018-ban elfogadott, hatályos kódex felé, bemutatva az ügyvédekre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megengedettségének változását. Végül a jelenleg hatályos etikai kódex által kialakított szabályozást mutatta be, melynek során kitért az összehasonlító reklámra vonatkozó rendelkezés aggályos pontjaira. Valamint kitért a Kamara álláspontjára, amelyet az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos online közvetítői platformok szabályozása érdekében fogalmazott meg, a CCBE megengedő javaslatával szemben.
Ezt követően dr. Varga Dóra „A digitális szolgáltatások adóztatásának elméleti és gyakorlati kihívásai” című előadásának tárgya a digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások adóztatásával kapcsolatos agresszív adótervezés eredményeként fellépő problémák vizsgálata. Ennek keretében az Európai Unió Bíróságának a magyar reklámadóhoz, illetve a digitális szolgáltatások nemzeti adóztatásához kapcsolódó esetjogi döntéseit elemzi, amelyekből előadásában következtetéseket levonva rámutatott arra, hogy milyen kérdések merülnek fel a digitális szolgáltatások adóztatása területén az Európai Unióban. Ezen túlmenően részletesen ismertette, hogy a digitális gazdaságban működő vállalkozások által nyújtott digitális szolgáltatások a hatályos nemzeti és uniós jogi szabályozás keretei között hogyan adóztathatók, milyen lehetséges eszközök állnak rendelkezésre és a jelenleg létező jogtechnikai megoldások alkalmasak-e a digitális gazdaság által támasztott kihívások kezelésére. Kitért továbbá arra is, hogy az európai jogalkotás milyen válaszokat talál a digitális szolgáltatások adóztatása tekintetében. Végezetül bemutatta azt, hogy az adóztatásnak melyek azok az elemei a joggyakorlatban, amelyeket a Bíróság sérelmesnek, az uniós joggal össze nem egyeztethetőnek ítél meg. Ezek alapján pedig megpróbált magyarázatot adni a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatban kiszabott bírságok jogalapjára és azok mértékére. A téma aktualitását a digitális gazdaság növekedésének üteme, valamint a gazdaság e szegmenséhez kapcsolódó agresszív adótervezésnek köszönhető adóelkerülő magatartások terjedése adja. A gazdasági életben a digitális szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos adózási kérdések ugyanis kétségessé teszik az adózás igazságosságával és a közteherviselés elvének érvényesülésével napjainkig elért eredmények fenntarthatóságát.
A kötetlen beszélgetést a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Üzleti Jogi Intézete szervezte.
Farkas-Csamangó Erika
„A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által kiírt A hazai Tudományos Diákköri műhelyek és rendezvényeik támogatása – A jogi kari hallgatók és a középiskolás diákok bevonása az egyetemi tudományos életbe (SZTE-ÁJTK) című, NTP-HHTDK-20-0068 kódjelű pályázat támogatásával valósul meg”
