Egy hétig Európai Parlamenti képviselőként a türingiai parlamentben – hallgatónk, Medgyesi Csanád beszámolója

Milyen feladatai vannak egy Európai Parlamenti képviselőnek? Miként tudja befolyásolni az európai döntéshozatal folyamatát? Hogyan tud együttműködni az Európai Parlament az Európai Unió Tanácsával a jogalkotási eljárás során? Továbbá melyek a legfontosabb készségek és képességek, amellyel egy EP képviselő rendelkezhet?

Többek között ezekre a kérdésekre kaptam választ a türingiai Erfurtban megrendezett Model European Union elnevezésű szimulációs megmérettetésen május negyedike és kilencedike között Németországban. Az eseményt megelőző nevezési folyamat során négy szerep közül lehetett választani, az EP képviselői szerepen túl egy miniszter, egy lobbista vagy éppen egy újságíró bőrébe is bele lehetett bújni közel egy hétre. Engem előzetesen az Európai Parlamenti képviselői pozíció érdekelt legjobban egyrészt, mert már volt szerencsém a strasbourgi és a brüsszeli Európai Parlament üléstermeibe is ellátogatni, másrészt úgy gondolom, hogy egy joghallgató tárgyalási képességeit ebben a szerepben tudja leginkább kibontakoztatni, például egy frakciók közötti informális egyeztetés során. A nevezés folyamat során főként az Európai Unió történetével, jogalkotásával és a jelenlegi EU-s közélet aktuális ügyeivel kapcsolatos kérdésekre kellett választ adni, valamint természetesen arra is, hogy EP képviselőként először mit változtatnék az EU működésén.

A sikeres nevezést követően a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportba, azon belül pedig az Ír Zöld Pártba (ír nevén: Comhaontas Glas) sorsoltak be engem, így ennek a politikai közösségnek az értékei és érdekei mentén kellett végig politizálnom a szimuláción, valamint a szervezők ezt követően tették közzé, hogy melyik két Európai Bizottság által kezdeményezett, a valóságban is létező jogalkotási javaslatot kell majd tárgyalnunk a plenáris ülésen. Végül A platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló, valamint A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló irányelv javaslatokra esett a választásuk. A megmérettetést megelőző hetekben állásfoglalást kellett készíteni mindkét javaslatról, amelyben a szerepemnek megfelelően kellett tényekkel és adatokkal alátámasztott véleményt alkotnom a bizottsági előterjesztésről.

Az első napot még nem a türingiai törvényhozás épületében, hanem az erfurti egyetem campusán töltöttük, főként a jogalkotási javaslatokról, a szabályok tisztázásáról és a szimuláció menetéről hallgathattunk workshopokat Európai Uniós tapasztalattal rendelkező szakértőktől, valamint sor került az első frakció ülésre is, ahol képviselőtársaimmal megbeszéltük az elkövetkezendő napok stratégiáját. Ezen felül a nap második felében lehetőségünk volt kérdezni német Európai Parlamenti képviselőjelölteket egy panelbeszélgetés során az Európai Unió jövőjét illetően.

A második napot már korán reggel a türingiai szövetségi tartomány parlamentjében kezdtük, ahol Diana Lehmann, a szövetségi parlament alelnöke köszöntött minket. Ezután bele is vetettük magunkat az igazi parlamenti munkába, hiszen az első érdemi napon platformunkáról szóló javaslat került az EP elé. Ez azért is különösen izgalmas jogalkotási javaslat, mert szinte bárki találkozhat valamely gigantikus digitális platform dolgozóival nap mint nap, akár ételrendelésről (például: Wolt, Foodora), vagy személyszállításról (például: Bolt, Uber) van szó. Éles vitát hozott az első nap, különösen a lobbisták előadását követően feszült egymásnak az S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) és az EPP (Európai Néppárt) frakciója. A gyakori informális egyeztetéseknek köszönhetően a csapatommal egyfajta hidat tudtunk képezni a két óriási képviselőcsoport között, azonban így is közel húsz módosítási beadvány érkezett az este hatos határidőig.

A vita második napját a beadványokról szóló vitával kezdtük, ahol nekünk Zöldeknek is lehetőségünk volt kifejteni álláspontunkat az általunk benyújtott három módosítási javaslatról, amelyből kettőt át tudtunk vinni a parlamenten, ami azért nagy szó, mert a három fős frakciónk eltörpült az EPP, az S&D és a szintén jelentős erőt képviselő Renew Europe képviselőcsoportjai mellett. A nap második felében, a beadványokról szóló szavazást követően a két ,,kamara”, vagyis a Tanács és az Európai Parlament irányelv tervezetet cserélt, így ekkor a Vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv javaslat került elénk. Itt is hasonló módon alakult az agenda, mint a platform munkáról szóló tervezettel kapcsolatban, a biztos előadása, lobbisták előadása és az általános vita, azonban talán az előző napi heves vitákból okulva egyre többször került sor 10-15 perces informális egyeztetésekre, ahol a frakciók vezetői ütköztették érveiket. A nap végére jelentősen kevesebb módosítási beadványt küldtek be a képviselőcsoportok, mint a másik jogalkotási tervezet esetén. Úgy gondolom, hogy ez egyrészt annak volt köszönhető, hogy mindegyik frakció kész volt a kompromisszumos megoldásra, másrészt a Vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv javaslat szakpolitikai jellegéből fakadóan ezzel a kérdéssel jóval kevésbé találkozni a mindennapok során.

A vita harmadik és egyben utolsó napját egyperces néma csenddel kezdtük, megemlékezve a második világháború európai hadszínterén folyó harcok végére. Ez a nap újabb parázs vitát hozott, ahol néhány frakció azt sérelmezte, hogy a beadványok tartalma nem tükrözte az informális megbeszéléseken hozott megállapodásokat. Ennek megfelelően, amikor szavazásra került sor, akkor gyakran csupán egy-egy képviselő szavazatán múlt, hogy az adott javaslatot elfogadja-e az Európai Parlament. A nap végén a végső szavazás előtt kissé csalódást keltő módon számos fontos pontban változtatta meg az EP által megszavazott javaslatot a Tanács, azonban szerencsére így is benne maradt a Zöld Frakció egyik módosítási beadványa, amelyet aztán a végső szavazáson mindkét intézmény helyben hagyott.

A szimulációra nem csupán az Európai Unióból származó diákok érkeztek, hanem többek között Kazahsztánból, Moldovából, Örményországból és Thaiföldről is részt vett néhány diák. A hivatalos programon kívül fontos megemlíteni a személyes beszélgetések jelentőségét, hiszen legfőképpen azzal a céllal érkeztem Németországba, hogy Magyarországot és a Szegedi Tudományegyetemet népszerűsítsem. A résztvevők közül szinte mindenki járt már Magyarországon, azonban egy diák sem járt még Budapesten kívül más magyar településen, így azt a fontos üzenetet próbáltam átadni mindenkinek a beszélgetések során, hogy Magyarország nem csupán a csodálatos fővárosunkból áll, hanem sokkal több annál. Úgy gondolom, hogy a fő üzenetem célba ért, hiszen az utolsó nap végén mindenki írhatott néhány személyes üzenetet a többi képviselő névtáblájára. Az enyémre szinte kivétel nélkül azt írták, hogy nagyon megjött a kedvük ahhoz, hogy ellátogassanak hazánkba és néhányan Szegedet is megemlítették. Úgy gondolom, hogy már csupán ezért is megérte elutazni Németországba, ahol óriási megtiszteltetés volt Szegedet és Magyarországot képviselni egy ilyen nívós és jól megszervezett eseményen.

Medgyesi Csanád