Jogtörténészek Krakkóban

A konzorciumi projekt témája a közép-kelet európai államok jogrendszereinek szovjetizálása volt, melynek vizsgálatára a jogösszehasonlítás módszertanával került sor lefedve valamennyi jogterületet az alkotmányjogtól kezdve, a polgári jogon át, a büntetőjogig. A kutatás megvalósításában öt egyetem vett részt: lengyel oldalról a Jagellonian University és a University of Bialystok, szlovák oldalról a University of Trnava, Csehország részéről a University of West Bohemia, magyar részről pedig a Szegedi Tudományegyetem Magyar Jogtörténeti Tanszéke.

A konferenciának a Jagellonian University legrégebbi épülete, a patinás 14. századi Collegium Maius adott otthont. A megnyitóra február 3.-án került sor, ahol a nyitóbeszédet a projekt egyik konzorciumi vezetője Maciej Mikuła professzor tartotta, reflektálva a komparatív módszertan fontosságára a jogtörténet-tudomány területén. Az első szekció (Law and Socialist State) témája a szocialista alkotmányjog volt. A szekciót Piotr Fiedorczyk professzor (University of Bialystok) előadása nyitotta meg (Lawmaking in Socialist Countries), amelynek központi témája a szocialista jogalkotás egyes sajátosságai voltak, így a közönség mélyebb betekintést nyerhetett a rendeleti jogalkotás visszásságaiba, valamint a marxista ideológia legitimációs szerepébe. Ezt követte Prof. Dr. Varga Norbert, a Magyar Jogtörténeti Tanszék vezetőjének előadása (The Fundamental Rights of Citizens in Hungarian Socialist Constitutional Law), amely az 1949. évi alkotmány által deklarált állampolgári jogokról szólt, részletesen bemutatva a törvény országgyűlési vitáját. A szekciót Katarzyna Krzysztofek-Strzała (Jagellonian University) előadása zárta, aminek szintén az állampolgári jogok képezték a központi témáját (Selected Fundamental Rights in Polish Constitution of 1952), így láthatóvá váltak a lengyel-magyar alkotmánytörténet közötti párhuzamok és hasonlóságok a szocialista időszakban.

A következő szekcióban (Law and Justice Part I) Vilém Knoll és Marián Byszowiec közös előadására került sor (Socialist Legality” and Interference in th Independence of the Judiciary in the 1950s), amely a szocialista törvényesség és a bírói függetlenség kapcsolatáról szólt, külön elemezve, hogy a szocialista büntetőjog és büntető-eljárásjog hogyan vált az állam által elkövetett törvénytelenségek eszközévé. Ehhez szorosan kapcsolódott dr. Varga Benedek, a Magyar Jogtörténeti Tanszék PhD hallgatójának előadása, aki azt a kérdést vette górcső alá, hogy a szocialista jogalkotás hogyan semmisítette meg az anyagi büntetőjog legfőbb princípiumiat, levéltári gazdasági bűnügyeken keresztül prezentálva e témát (The codification of socialist criminal law with special regard to economic crimes). A konferencia első napját a Law and Justice Part II panel zárta, melynek fókuszában különböző eljárásjogi témák álltak: Tomáš Gábriš és Peter Vyšný (University of Trnava) előadása a peres és nemperes eljrárások jogi szabályozásának átalakulásáról szólt az 1948-1960 közötti időszakban (Judicial and Extra-Judicial Dispute Resolution in the Popular-Democratic Czechoslovakia: Transformations of Civil and Criminal Procedural Law 1948-1960), majd Jakob Maziarz (Jagellonian University) előadása következett, aki a bírói függetlenség leépítését elemezte a szocialista érában (System of Legal Protection Authorities in the People Republic of Poland).

A konferencia második napján az egyik központi téma a jog és szocialista tervgazdaság kapcsolata volt. Az első előadást Peter Dostalík (Palacký University in Olomouc/ University of West Bohemia) tartotta részletesen bemutatva a részvénytársaság szabályozását a kommunista Csehszlovákiában, majd Dr. Legeza Dénes (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) prezentációja következett, aki a szerzői jogi szovjetizálását elemezte. Dr. Pétervári Máté, a Magyar Jogtörténeti Tanszék adjunktusa szintén a szocialista tervgazdaság jogra gyakorolt hatását elemezte ((The Influence of Socialist Rearrangement on the Hungarian Insolvency Law)) bemutatva egyfelől csődjog átalakulását, másfelől azt, hogy a fizetésképtelenségi jog a hitelzők védelmét szolgáló jogintézményből hogyan vált az államosítások egyik instrumetumává. A gazdasági szekciót Marek Strzała (Jagellonian University) zárta, aki a mezőgazdasági kollektivizálások jogi aspektusait elemezte a fenti időszakban.

A jog-gazdaság kapcsolatát elemző szekció után egy családjogi panel következett, melynek első előadója Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária, a Magyar Jogtörténeti Tanszék egyetemi tanára volt, aki a házassági jog átalakulását mutatta be az 1945 utáni időszakban (Marriage and divorce in Hungary after 1945), konkrét levéltári források alapján prezentálva e jogterületken végbement változásokat. Ezt követte Miriam Laclavíková és Ingrid Lanczová (University of Trnava) perezentációja, akik a szocialista családjog kodifikálását vették górcső alá a világháború utáni Csehszlovákiában, amit Denisa Kotroušová (University of West Bohemia, Pilsen) előadása követett, részletesen bemutatva a cseh öröklési jogot a tulajdonjog és a családjog kontextusában. A szekciót Paweł Kaźmierski (Jagiellonian University/University of Jena) előadása zárta, aki levéltári kutatás alapján a házassági jog egyes problémáit prezentálta az 1944-1950 közötti Lengyelországban.

Immáron hagyománnyá vált, hogy a Jagellonian University és SZTE ÁJTK Magyar Jogtörténeti Tanszéke kétévente workshopot szervez a jogtörténet iránt mélyebb érdeklődést tanúsító hallgatók számára, melynek idén – a Visegrad Grant zárókonferencia mellékeseményeként –a krakkói egyetem adott otthont. A konferencia első előadója Kádár Bíborka (III. évf) volt, aki Deák Ferenc utolsó országgyűlési beszéde alapján mutatta be az állam és az egyház szétválasztását övező kérdéseket, majd Stanisław Małecki elődása következett, mely alapján megtudhattuk, hogy a skolasztikus folizófiának milyen hatása volt a lengyel jogászok gondolkodásmódjára. Piotr Dryja előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy melyik államnak volt először kartális alkotmánya a világon. Ezt követte Urszula Kraska prezentációja, aki a jobbágyfelszabítás megvalósulását elemezte az orszták örökös tartaományokban a 48-as reformokat követően. A koneferencián két büntetőjogi tárgyú előadást is hallhattunk: Horváth Rebeka (III. évf.) az emberölés és a halált okozó súlyos testi sértés elhatárolását mutatta be a Szegedi Ítélőtábla gyakorlatán keresztül, mintegy 50 levéltári eset alapján, majd Karolina Ziajka következett, aki egy szintén primer forrásokon nyugvó kutatás alapján prezentálta a társtettesség és a bűnrészesség elhatárolását a Acta iudicii necessarii banniti Miechoviensisen keresztül. A konferencia kiváló hangulatban telt, nem csak a jogtörténeti kutatásokat folytató hallgatók vitathatták meg a témáikat, hanem értékes javaslatokat kaphattak a beszélgetést moderáló professzoroktól. E program a K 138618 számú „A magánjog fejlődése a két világháború között”nevű OTKA kutatás keretei között, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatás által, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kiírt Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, valamint tudományos műhelyein való részvétel és a lebonyolítási feladatok ellátása– Felkészülés a 37. OTDK-ra és a tudományos diákkörök aktivitásának növelése című, NTP-HHTDK-24-0082 kódjelű pályázat támogatásával valósult meg

A szakmai programok mellett a szervezők több szabadidős programra invitálták a kutatócsoport tagjait, így egy éjszakai városnezés keretei között lehetőség nyílt megcsodálni Krakkó fő nevezetsségeit (Wawel, Posztóház, Mária templom), illetve nem maradhatott el a lengyel gasztronómia kuriózumainak megkóstolása sem. E programok kivaló miliőt teremtettek az immáron 10 éve gyümölcsöző lengyel-magyar jogtörténész együttműködés megerősítésére, valamint további kiváló szakmai kapcsolatok építésére a cseh és a szlovák kutatókkal.

A Projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával és az NKFI Hivatal által kibocsátott Támogatói Okirat alapján, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kiírt Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, valamint tudományos műhelyein való részvétel és a lebonyolítási feladatok ellátása– Felkészülés a 37. OTDK-ra és a tudományos diákkörök aktivitásának növelése című, NTP-HHTDK-24-0082 kódjelű pályázat támogatásával valósult meg.

OTKA Projektazonosító: K 138618

OTKA pályázat címe: A magánjog fejlődése a két világháború között

dr. Varga Benedek

PhD hallgató, Magyar Jogtörténeti Tanszék