“A diplomácia nem ismeri a zéró összegű játszma fogalmát” - Többnyelvű, interkulturális, interaktív pezsgésben mutatkozott be a diplomácia stratégiai ereje a szegedi jogi karon

„A hagyományos diplomácia hanyatlása eltúlzott kijelentés”

A nemzetközi rendszer egyre képlékenyebb látszata miatt gyakori a következtetés, hogy a hagyományos diplomácia szerepe mára elhalványodott. Ezt a nézőpontot azonban optimizmusra adó módon árnyalta a karunkra látogató Tahir Taghizade, Azerbajdzsán rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Meglátása szerint, bár a nemzetközi viszonyok valóban átalakulóban vannak, a formális és békés nemzetközi kapcsolatépítés napjainkban sem kisebb érvényű, ha megfelelően értelmezzük a megváltozott körülményeket. Ilyen díszletváltozást jelent például a digitalizáció vagy a nyilvános diplomácia (public diplomacy) felértékelődése, amihez a diplomatáknak ügyesen alkalmazkodniuk kell. Azt a tényt, hogy a nemzetközi együttműködések a mesterséges intelligencia jelenlétével átszőtt korban is elementárisan emberi eredmények, további, diplomáciai gyakorlatban jártas szakemberektől származó tapasztalatok támasztották alá. Az emberi részvételnek pedig széles lehetőségei rajzolódtak ki a három napos esemény alatt: a konzulok és a női diplomaták különleges szerepe mellett terítékre kerültek például a kulturális és a regionális diplomácia, valamint a multilaterális tárgyalásos vitarendezés kínálta feladatok is.

Tiszteletbeli és hivatásos konzulok nemzetközi kerekasztala

A nyitó napon tiszteletbeli és hivatásos konzulok angol nyelvű kerekasztal-beszélgetésének adott helyszínt a Kari Tanácsterem. A francia, finn, román, osztrák és török állampolgárok érdekeit képviselő konzulok a moderátor szerepét ellátó Jade Albornoz hallgató kérdései mentén beszámoltak sajátos funkciójukról és a konzuli mindennapokról. Aktuális tevékenységük mellett az odavezető karrierútjukat is megosztották a hallgatósággal. A beszélgetés résztvevői összegyűjtötték a legfontosabb konzuli jellemvonásokat, amelyek között a tettrekészség, a problémamegoldó-képesség, a nyelvismeret, a helyi beágyazottság, a kapcsolatépítő beállítottság, a szervezőkészség, a kreativitás és az elszántság is említésre került. Ezenkívül a hallgatók gyakorlati példákon keresztül ismerhették meg, milyen helyzetekben jelentenek valódi támaszt a konzulok azoknak az állampolgároknak, akik idegen országban szorulnak segítségre. Egy nemzetközi tanulmányok szakos hallgató így foglalta össze benyomásait:
„A francia tiszteletbeli konzul arra biztatott minket, hogy higgyünk magunkban, mert nincs egyetlen recept a konzullá váláshoz, a lehetőség bárki előtt nyitva áll. Ez valóban motiváló útravaló volt.”

Fókuszban a Frankofónia és a közép-kelet-európai régió együttműködései

A kerekasztalt követően a diplomácia másik hagyományos nyelvén, franciául tartott előadást Sergiu Miscoiu vendégprofesszor, aki a frankofón afrikai országok és a közép-kelet-európai (franciául: „PECO”) térség együttműködéseit mutatta be történeti és jövőbeli összefüggésekben. Kiemelte a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének diplomáciai jelentőségét, a két régió közötti demográfiai és technológiai komplementaritást, valamint a közös innovációban rejlő lehetőségeket. Szintén szó esett a személyes nemzetközi hálózatok nélkülözhetetlenségéről, illetve az előadó ösztönzte a kollektív és decentralizált együttműködéseket. Az afrikai és magyar hallgatókat is soraiban tudó közönség aktív kérdései élénk szakmai párbeszédet indítottak el, amely a hivatalos program után is folytatódott az ÁJTK folyosóin.

A magasszintű diplomácia története és működése

A program során magasrangú vendégek tették tiszteletüket az ÁJTK Aulájában, számos érdekes és tanulságos előadással. Megismerhettük a mai modern diplomácia kialakulását az ókori gyökerektől a középkoron át egészen napjaink digitalizációs kihívásaiig. Azerbajdzsán nagykövetétől megismerhettük a diplomácia jelentőségét a konfliktusos megoldásában a Dél-Kaukázusban fennálló események kibontásával. Részletes beszédében kitért a nagyhatalmak felelősségére, a nemzetközi szervezetek problémáira, a belpolitika és a diplomácia kölcsönhatásaira, sőt még Azerbajdzsán és Magyarország kapcsolatára is. A Türk Tanács képviselőjétől megismerhettük a szervezet történetét és jelentőségét, illetve Magyarország szervezetben elfoglalt fontos stratégiai helyzetét is. A szervezetet összefogó kulturális és eszmei tényezők, a közös vallás és a testvériég eszméje is rendkívül fontosak. Betekintést nyerhettünk a szervezet nyújtotta lehetőségekbe: regionális politikai, gazdasági, kulturális együttműködés. Megtudhattuk, hogy a szervezethez köthetően az egyes országok egyetemei között is aktív együttműködés zajlik. Törökország nagykövetasszonya a nők diplomáciában betöltött szerepéről, az ágazathoz köthető esélyegyenlőségi törekvésekről beszélt. Megtudhattuk, hogy Törökország első női nagykövete 1982-ben lépett hivatalába. Hallhattunk továbbá a kvótarendszerek hatékonyságáról és hasznáról, a házasságkötés tilalmáról, és a török női diplomaták viszonylag magas arányáról is. A tartalmas és tanulságos előadások végén hallgatóink természetesen kérdéseket is feltehettek vendégeinkhez.

Nemzetközi tárgyalás a gyakorlatban: tehetséget és tudást bizonyító hallgatói szimuláció

A rendezvénysorozat utolsó napján a Diplomacy Days megkoronázásaként hallgatóink egy fantasztikus szimulációs gyakorlaton vehettek részt, mely során Kína, Vietnam, Malajzia, a Fülöp-szigetek, az ASEAN, és az Amerikai Egyesült Államok képviselőinek bőrébe bújva a Dél-Kínai-tengeri vita megoldására tettek kísérletet. A tárgyalás a hitelesség további fokozására három nyelven: angolul, franciául és magyarul zajlott, a megértést pedig tolmácsok tették lehetővé, akik szintén hallgatóink közül kerültek ki. Az esemény végig magas színvonalú maradt, hallgatóink kiváló munkát végeztek, amihez gratulálunk nekik!