Prof. Dr. Tomka Béla előadása a Jogtörténeti Műhelybeszélgetések keretében

Prof. Dr. Varga Norbert tanszékvezető kiemelte köszöntőjében a társtudományok szakmai eredményeinek fontosságát a jogtörténeti kutatások komplex és interdiszciplináris megközelítéséhez és elemzéséhez, amelynek érdekében indítottuk útjára e rendezvénysorozatot. E jeles alkalomra Prof. Dr. Tomka Béla, az SZTE Bölcsészettudmányi Kar Jelenkortörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára kapott meghívást, aki a jelenlegi kutatásainak homlokterében lévő globalizációtörténet kapcsán ismertette legfontosabb téziseit Globalizáció a 20-21. században: jellemzők, okok, hatások című előadásában.

A diákkörösökből álló szépszámú közönség a globalizáció világszintű vizsgálatától a helyi szintre való levetítéséig követhette nyomon a jelenség egyes következményeit. A globalizáció egyrészt lehetővé teszi a távoli szolgáltatások gyors elérését az egyre hatékonyabbá váló közlekedésnek köszönhetően, másrészt az idő és a tér fokozatos összezsugorodását okozza. A gazdasági globalizációt időnként fékezni tudják az egyes államok kormányzatai, de a globális méretű jelenségek kulturális vagy gazdasági szinten nem megállíthatók. Ennek szemléltetésére az előadó az étkezési kultúra egyre sokszínűbbé és nemzetközibbé válását hozta fel példaként, amellyel azt is cáfolta, hogy a globalizáció szükségszerűen homogenizációhoz vezetne. A globalizáció fő hajtómotorjának a technológiai váltásokat jelölte meg, amelynek következtében a globalizáció várhatóan csak fokozódni fog. Rámutatott arra is, hogy az antiglobalista álláspontok tévúton járnak, mivel ez csak a termékek drágulását és kevésbé korszerűvé válását vonhatná maga után. Emellett a globális problémák, mint a környezetvédelem vagy a nukleáris háború fenyegetése, csak globálisan oldhatók meg. Az előadó nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy ez a fogalmi keret nehezen vizsgálható elfogulatlanul, csupán történeti perspektívából vonhatók le igazán megalapozott következtetések.

Prof. Dr. Tomka Béla az előadás végén a globalizációnak a Kelet-Közép-Európára gyakorolt hatását elemezte, amelynek kapcsán kiemelte, hogy általában nem ez a térség a központja ennek a jelenségnek. Ez azonban csak részben igaz, mivel ehhez a területhez is köthetők globális jelenségek, mint az I. világháború kirobbanása vagy a hidegháború vége. Egy különleges álláspontra is felhívta a hallgatóság figyelmét az előadó, miszerint egyes nézetek szerint Kelet-Európában „alternatív globalizáció” zajlott az államszocializmus idején, ugyanis a Nyugat helyett a harmadik világgal alakulhattak ki intenzívebb kapcsolatok. Az előadó álláspontja szerint ez azonban téves megközelítés, mivel ezeknek a kapcsolatoknak az erőssége nem hasonlítható össze a globalizálódó világot összekötő konnektivitással. Ennek kapcsán az azonban megállapítható, hogy a globalizáció korábban szinte kizárólag amerikanizációt jelentett, ami helyett fokozatosan előretör az easternizáció, tehát a távol-keleti kultúrák felé fordulás.

Az inspiráló előadást intenzív beszélgetés, vita követhette, ugyanis a hallgatóságban számos kérdés fogalmazódott meg e mindenkit érintő jelenség kapcsán. Ennek köszönhetően még „terítékre kerülhetett” a globalizációellenes álláspontok népszerűségének a kérdése, vagy a globalizáció migrációval való kapcsolata. E tudományos beszélgetés kiváló példája volt annak, hogy milyen plusz intuíciókat adhat a joghallgatók számára más tudományterületek kutatási eredményeinek becsatornázása a diákköri munkába. Ennek okán egyrészt hálával tartozunk professzor úrnak, hogy elfogadta a meghívásunkat, másrészt megerősítést kaphattunk, hogy e kezdeményezés mindenképpen folytatásra érdemes.

Pétervári Máté

„A program a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kiírt Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, valamint tudományos műhelyein való részvétel és a lebonyolítási feladatok ellátása– "Középiskolától az OTDK-ig!"-Az SZTE-ÁJTK összehangolt tehetségazonosító és -gondozó programja című, NTP-HHTDK-25-0080 kódjelű pályázat támogatásával valósul meg.”