Nagy sikert aratott a nyílt nap a Jogi Karon

– Nagy örömünkre szolgált, hogy ilyen nagy számú érdeklődő jelent meg a kar nyílt napján. Külön öröm volt látni, hogy a nagy előadótermünk zsúfolásig megtelt kíváncsi diákokkal. A kar technológiai fejlettségének köszönhetően a szakos tájékoztatókat egy másik előadóteremben, online azok is végig követhették, akik már nem fértek be a Pólay-terembe – összegezte Márki Dávid, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Közjogi Intézetének tanársegédje, az esemény főszervezője.

A szakos tájékoztatókat követően különböző „minikurzusokon” vehettek részt a fiatalok, ahol izgalmas előadások, szabadulószoba, és még több információ várt a felvételi előtt álló diákokra.

Prof. Dr. Mezei Péter Mit tud a ChatGPT? A generatív AI szerzői jogi kihívásai címmmel tartott előadást.

Ismertette: a generatív mesterséges intelligencia alig egy éve robbant be a köztudatba, de máris felforgatta a kreatív iparágak működését a grafikus, irodalmi, szoftverek, zenei, sőt filmes szektorban is. Választ adott arra, hogy mire képesek a különféle technológiák, és hogy milyen jogi következményei lehetnek annak, ha ilyen alkalmazásokat használunk a tanteremben, a tudományos munkában vagy a tartalomiparban.

Dr. Lukács Adrienn Mi alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát, vagy az alkalmaz minket? – a mesterséges intelligencia hatása a munkajogra címen adott elő.

Elmondta: a technológiai fejlődés, köztük a mesterséges intelligencia (MI) térhódítása alapvető hatást gyakorol a mindennapjainkra – mely alól a munka világa sem jelent kivételt. A cégek, és vállalatok, ugyanis egyre gyakrabban alkalmaznak különféle MI-alapú megoldásokat. Az MI lehetséges felhasználási területei magukban foglalják az automatizált munkáltatói döntéshozatalt, a metaverzumban történő munkavégzést és az algoritmikus menedzsmentet, hogy csak egy pár példát említsünk. De milyen munkajogi kihívásokat vet fel az MI munkahelyi alkalmazása? Hogyan formálja át a munkajogot az automatizáció és az MI térhódítása? Miként fog dolgozni a „jövő munkavállalója”? Lehet-e főnök a mesterséges intelligencia? Az előadás többek között ezeket a kérdéseket járta körbe.

Dr. Szaniszló Réka Brigitta Humanitárius válságelemzés címet adta előadásának.

Kiemelte: a nemzetközi humanitárius jog ismerete a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának feltétele. Amikor az államok részes feleivé válnak az 1949. évi genfi egyezményeknek és 1977. évi kiegészítő jegyzőkönyveiknek, kötelezettséget vállalnak arra, hogy a lehető legszélesebb körben terjesztik ezen eszközök rendelkezéseit mind békeidőben, mind fegyveres konfliktusok idején, hogy a fegyveres erők és a lakosság egésze megismerje azokat.

A humanitárius válságok távoli országok problémáinak tűnhetnek első hallásra, ahol a segítségnyújtás kimerül az afrikai államok lakosságának nyújtott élelemben, gyógyszerekben, vagy éppen tankönyvekben (mert igen, az oktatáshoz való megfelelő hozzáférés is emberi jog). De humanitárius válságért nem kell túl messzire menni: Bosznia-Hercegovina, Görögország vagy éppen Ukrajna jelen pillanatban is ezzel küzd.

A humanitárius válságelemzés egy olyan komplex feladat, melynek során a kutatónak egy-egy újságcikk, vagy egy-egy nemzetközi non profit, vagy éppen kormányközi szervezet jelentése alapján kell feltérképeznie az adott válság jellegét, az abban résztvevő szereplőket, a jogsérelmeket, és ezek alapján kell megpróbálnia egy jövőbe mutató értékelést adni. Ezek az értékelések hozzájárulhatnak a humanitárius válságokkal kapcsolatos ismeretek terjesztéséhez, illetve azok mihamarabbi megoldásához.

Mindeközben a Bűnös Mítoszok nevű, interaktív esettanulmányra épült szabadulószóbát bárki végigjárhatta és felfedezhetett egy igazi bűnügyet.

Az SZTE ÁJTK nyílt napján a tanulmányi osztály és a különböző kari hallgatói szervezetek (HÖK, SZTEP, Elsa, Pro Jure, HEAD), és az Eötvös Loránd Szakkollégium is minden fontos kérdésre igyekezett választ adni.

szöveg: Pósa Tamara
fotó: Zentai Péter