A Török Köztársaság százéves megalakulásának alkalmából a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete (NRTI) a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Altajisztika Tanszékével együttműködésben rendezte meg „A Török Köztársaság centenáriuma - Haladás, változás és jövő” című konferenciát 2024. október 17-én. A rendezvény megvalósításához támogatást nyújtott a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) és a Török Köztársaság budapesti nagykövetsége is.
A konferencia célja, a Török Köztársaság százéves évfordulójának megünneplése mellett, a magyar-török kapcsolatok történeti bemutatása és öregbítése volt. A rendezvényen az egyetem képviseletében megnyitó beszédet tartott Prof. Dr. Gyenge Zoltán, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja, valamint Dr. habil. Merkovity Norbert, az Állam- és Jogtudományi Kar oktatási dékánhelyettese. A török fél részéről Őexcellenciája Karanis Eksioğlu Gülsen nagykövet asszony köszöntötte a résztvevőket, s beszédében áttekintette, s különösen pozitívnak értékelte a magyar-török kapcsolatokat több évszázadara visszanyúlóan. Előadásában méltatta Kemal Atatürk szerepét a modern török állam megalkotásában. A megnyitót követően a meghívottak saját szakterületükhöz kapcsolódóan bontották ki részletesen a rendezvény által tárgyalt kor joggyakorlatát, a kulturális, tudományos és diplomáciai kapcsolatok alakulását a két ország között.
Bemutatásra kerültek azok a források, melyek az oszmán joggyakorlat alkalmazásáról tanúskodnak Magyarországon. Prof. Dr. Papp László Sándor, a Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék vezetőjének előadásából világossá vált, hogy az oszmán birodalom magyar területein az adminisztratív és törvényhozó hatalom rendkívül hatékony módon tudott működni a XVII. század során. Sajnos mára már a hatékony joggyakorlat tanúsítását szolgáló dokumentumok nagy része eltűnt vagy megsemmisült. Prof. Dr. Colak Melek és Dr. habil. Yagci Aksel Sevgi Can török vendégeink Törökország és Magyarország kulturális és tudományos téren elért kiváló bilaterális kapcsolatairól beszéltek. Szintén Törökországból érkezett Dr. Emre Sara előadónk, aki a délelőtti program utolsó megszólalójaként a lausanne-i békeszerződés szemszögéből értékelte a török-magyar kapcsolatokat.
A délután folyamán Zalai Anita, az NRTI docense az „Adalékok a spanyol-török kapcsolatok jelenkori történetéhez” című előadásában ismertette egy XX. századi prominens katalán politikus, Francesc Cambó, nézeteit. Francesc Cambó, aki végigjárta Törökországot, s eleinte szkeptikus volt Musztafa Kemál Atatürkkel és a Török Köztársaság megalakulásával kapcsolatban, azonban az idő múlásával és a rendelkezésére álló információk gyarapodásával összességében pozitív véleményre jutott. Dr. Fodor Gábor, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársa előadást tartott egy magyar régész kutatóról, Oroszlán Zoltánról, aki az első külföldön létesült magyar intézet – Magyar Tudományos Intézet – örökségét kutatta és mentette meg az utókor számára.
A záróelőadáson dr. Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa bemutatta Törökország geopolitikai helyzetét az elmúlt száz évben. Dr. Egeresi Zoltán szerint a Török Köztársaság megszületésével Törökország geopolitikai szerepe megnőtt és a NATO tagjaként ma sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint talán valaha. Emellett kiemelte azt is, hogy az Oszmán Birodalom széthullásának eredményeként a Balkán geopolitikai helyzete bizonytalanná vált, mely bizonytalan helyzet stabilizálásához Törökországra a jövőben nagy szükség lehet. A rendezvény záró előadójaként Dr. Gültekin-Várkonyi Gizem néhány jellemző statisztikai adatot mutatott be a felsőoktatási programokban résztvevő magyar és török hallgatókra vonatkozóan.
A konferencia előadásaiból kiderült: Musztafa Kemál Atatürk személye és a Török Köztársaság megalapításában játszott szerepe különleges tiszteletnek örvendett és örvend ma is. Törökország modernizációjára vonatkozó elképzelései lehetővé tették, hogy az ország regionális hatalommá alakuljon és jelentős befolyást gyakorolhasson a nemzetközi politikára.
A rendezvény sikeréhez nem kis mértékben járult hozzá, hogy az NRTI adjunktusa, Dr. Várkonyi-Gültekin Gizem biztosította a szakmai és diplomáciai partnerekkel való hatékony kapcsolattartást, a tartalmas program összeállítását és a konferencia megszervezését az NRTI kollégája Szekeres Ildikóval együtt, s az esemény megnyitójának kétnyelvű (magyar-török) moderálását, ami önmagában is különleges hangulatot teremtett. A rendezvény végén minden partner egyetértett abban, hogy a török-magyar tudományos és kulturális kapcsolatok erősítésének az SZTE kiváló műhelye lehet a jövőben is.